Ellenpont

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök karácsonykor bemutatta az úgynevezett Ukrán Jóléti Tervet, amely a következő tíz évre 800 milliárd dollárnyi forrást igényelne Ukrajna újjáépítésére és gazdaságfejlesztésére – a katonai és védelmi kiadásokon felül.

Ebből Magyarországra több, mint 9 milliárd dollár jutna, ahogy arra az európai uniós ügyekért felelős miniszter, Bóka János felhívta a figyelmet, ez családonként több, mint 1,3 millió forintot jelentene.

Az Európai Bizottság nem hagy kétséget afelől, honnan teremtené elő a szükséges forrásokat. Az európai szemeszter ajánlásaiban, országjelentésekben és kötelezettségszegési eljárásokban egyértelmű elvárásként jelennek meg az adóemelések és megszorítások.

Az Európai Ügyek Minisztériuma közleménye emlékeztet, az Európai Unió 2022 februárja óta példátlan mértékű pénzügyi, katonai és gazdasági támogatást nyújt Ukrajnának, amelynek összege már meghaladja a 193 milliárd eurót. Ezzel szemben Magyarország húsz év alatt összesen 73 milliárd euró nettó támogatáshoz jutott. A következő években pedig további hitelfelvételek jöhetnek: a Tanács már döntött újabb 90 milliárd euróról, a hosszabb távú költségvetési tervek pedig akár felső korlát nélküli finanszírozást is lehetővé tennének Ukrajna számára, részben a kohéziós és agrártámogatások megvágásával.

Ennek a programnak a végrehajtására készül a Tisza Párt, az Ellenpont pedig a jelentés, a kiszivárgott tiszás konvergencia program és szakértői megszólalások alapján összeszedte, hogy pontosan hogyan teljesítenék Magyar Péterék Brüsszel elvárásait.

1. Otthonteremtési program eltörlése

A 2025. évi, Magyarországról szóló európai szemeszter keretében az Európai Bizottság országjelentése (a 2025. évi országjelentés) 3. oldalán a gazdasági sebezhetőségekről szóló alfejezetben a jelentés kárhoztatja, hogy "Magyarország a belföldi kereslet fellendítésének eszközeként széles körben nyújt gyenge célzottságú támogatott hiteleket a háztartásoknak és a vállalatoknak, és igazgatási eszközökkel szabályozza a jelzáloghitel-kamatokat". Ugyanennek a dokumentumnak a 23. oldala kifejezetten támadja az otthonteremtési programok kedvezményes hitelrendszerét, és a fiataloknak járó lakbértámogatásokat sem tartja megfelelőnek.

Surányi György, a Tisza Párt tanácsadója, a baloldali megszorító csomag egyik szerzője osztja Brüsszel álláspontját, korábban így támadta a tiszás tanácsadó az Otthon Start Programot: "fix kamatozású hitelről beszélünk, ez azt jelenti, hogy 25 évig valaki fogja fizetni azt a kockázatot, ami a fix kamatból ered."¹

2. 13. és 14. havi nyugdíj eltörlése

A dokumentum felidézi azt is, hogy a 2025. évi, Magyarországról szóló európai szemeszter keretében az Európai Bizottság számára készített országjelentés (a 2025. évi országjelentés) az OECD 2024-es magyar nyugdíjrendszerről szóló anyagára hivatkozik, amelynek 6–7. oldalán a 13. havi nyugdíj kiigazítását, egy indexált felső határ bevezetését javasolja, amely a 13. havi nyugdíj csökkentését jelenti jogosultak jelentős része számára.

A párt megszorító csomagja pedig már az egész állami nyugdíjrendszert eltörölné, és ennek kezdődátuma már idén szeptember lenne: "A magyar rendszer hosszú távú fenntarthatósága csak a demográfiai kitettség csökkentésével biztosítható, ehhez a magánpillérek fokozatos bevezése elkerülhetetlen."²

"Hosszú távon fenntartható, egyéni számlás nyugdíjrendszer kiépítése – a pályakezdők 2026. szeptember 1-től kizárólag magánpillérben szereznek jogosultságot."

Tőkepiac erősítése – a mgánnyugdíj-alapok vagyonfelhalmozása 20-30 éven belül a GDP jelentős hányadádát eléri, ami növeli a hazai tőkepiaci likviditást és a gazdasági növekedési potenciált"- áll a dokumentumban.³

A Tisza szakértői is hasonló állásponton vannak, amelynek többször is hangot adtak.

Surányi György, a Tisza Szigetek állandó előadója ennek megfelelően arról beszélt: "Semmi alapja nincs a 13. havi nyugdíjnak. Én földhözragadt vagyok, mindig 12 havi hozzájárulást fizettem. Miért kell 13 havit kapni?"⁴

Lengyel László pedig úgy vélekedett a 14. havi juttatásról, hogy "A politikai ciklusokhoz igazodó nyugdíjemelések tovább gyengítik a rendszer kiszámíthatóságát."⁵

3. A személyi jövedelemadó emelése

A jelentés felidézi, hogy a 2024. évi országjelentés 16. oldalán a Bizottság kijelenti, hogy "az adórendszer elégtelen a jövedelmi egyenlőtlenségek kijavítására." A 2025. évi országjelentés 6. oldalán a Bizottság szintén kifogásolja a személyi jövedelemadó-rendszer "alacsony progresszivitását" - vagyis azt, hogy a 15 százalékos egykulcsos adó helyett nincsenek magasabb adókulcsok.

Összhangban a brüsszeli iránymutatással, a Tisza gazdasági terve úgy fogalmaz: "az új SZJA-rendszer progresszívebb, igazságosabb közteherviselést eredményez." "A javasolt személyi jövedelemadó-modell háromsávos progresszív struktúrán alapul, melyet célzott adójóváírás és jövedelmi sávokhoz kötött, fokozatosan csökkenő családi kedvezmény egészít ki."

0-5.000.000 – 15 százalék
5.000.001-15.000.000,-Ft – 750.000 Ft+ a sáv feletti rész 22 százaléka
15.000.001 Ft. felett -2.950.000Ft + a sáv feletti rész 33 százaléka

A dokumentum el is mondja, hogy mekkora bevételt várnának a sarcból: "Az adóreform három pillére – progresszív SZJA, vagyonadó, különadó – átfogó szerkezeti változást hoz az adórendszerben" A reformcsomag éves szinten 1300 milliárd forint többletet biztosít, amely a GDP 2,2 százalékának felel meg"- áll a dokumentumban.

Ezt a tervet megerősítette a megszorító csomag egyik szerzője, Lengyel László is, aki egy podcastben arról beszélt: "itt előadhatod, hogy te le akarod vinni a személyi jövedelemadó-kulcsot 9 százalékra, ami egyébként kilyukasztja a költségvetést, de öt perc múlva kiderült, hogy ez egy hülyeség. Én értem, hogy a populizmus győz…"⁶

4. A családi adókedvezmények eltörlése

A 2025. évi országjelentés 22. oldalán a Bizottság részletesen kifejti a munkához és gyermekvállaláshoz kötött adókedvezményekről szóló kritikáját, ami szerinte igazságtalan előnyben részesíti a magasabb jövedelmű, kétkeresős, többgyermekes családokat: "A szociális támogatás nagy részét adójóváírásként nyújtják, ezért a magas jövedelmű háztartások magasabb ellátásban részesülnek, mint az alacsony jövedelmű csoportok. [...] A két- vagy többgyermekes anyák 2025 februárjában bejelentett szja-mentessége a magas jövedelműek körében növelni fogja a háztartások jövedelmét, a legalacsonyabb jövedelmű családok esetében azonban csak korlátozottan" fogja kifejteni hatását.

Hasonló gondolatokat találunk a Tisza kiszivárgott megszorító csomagjában is. A párt gazdasági terve már egész konkrétan levezeti, milyen módon szüntetné meg Magyar Péter kormánya a családi adókedvezményeket. A dokumentum szerint: "A családi kedvezmény a valós jogszabályok szerinti adóalap-csökkentésen alapul. A javasolt modellben ezek a kedvezmények az alsó jövedelmi sávban 100%-ban, a középső sávban 70 %-ban, a felső sávban 50%-ban érvényesíthetők."

A dokumentumból az is kiderül, hogy körülbelül kicsit az átlagjövedelem felett már nem járna a csaladi adókedvezmény.

"Adójóváírás paraméterei:
0-3 600.000 Ft jövedelemig: a jövedelem 6 %-a, de legfeljebb 240 000Ft/év
3 600.001- 8 400 000,-Ft között: a jóváírás 120 000 Ft jövedelemnövekményként 6 000 Ft-tal csökken
8 400 001 Ft felett a jóváírás megszűnik"

Ugyanezt a gondolatot megerősítik a Tisza környékén lévő tanácsadók is.

Surányi György az anyák adómentessége kapcsán is elszólta magát, konkrétan arról beszélt, azt ki kellene vezetni: "Attól, hogy a kismamák… az édesanyák adóvisszatérítést kapnak, attól nem fogunk több terméket exportálni, viszont importálni többet fogunk. Tehát romlani fog a nettó export. Úgyhogy amennyivel nő a gazdaság a fogyasztás élénkülése miatt, annak egy jelentős részét erodálja, elviszi a nettó export romlása. Úgyhogy ezen az ágon nem lehet igazán gyors növekedést elérni, ha viszont ezt sem csinálja a kormány, akkor az organikus növekedésünk az nagyjából ilyen 1% körüli évente ebben a szerkezetben. Nyilván az a cél, vagy az a feladat, hogyha majd lesz egy új kormány, akkor azonnal hozzáfogjon ennek a szerkezetnek a változtatásához."⁷

5. A rezsicsökkentés eltörlése

A minisztériumi dokumentum felidézi azt is, hogy 2025. évi országjelentés 17. odalán írtak szerint: "A fosszilis tüzelőanyagok kapcsán Magyarország a legtöbb támogatást nyújtók között van az EU-ban. Ezek a támogatások, amelyeket Magyarország 2030 előtt nem kíván kivezetni, a GDP 1,01%-át teszik ki. E támogatások csökkentése és fokozatos megszüntetése összhangban van az uniós kötelezettségvállalásokkal, és segítheti Magyarországot a kormányzati kiadások visszafogásában."

Erről szintén Surányi osztotta meg a tiszás tanácsadók álláspontját mondván: "Azt mondjuk minden közgazdász szerintem, százból kilencvenkilenc tudja, hogy a rezsicsökkentés az egy súlyosan téves eszköz"⁸

6. Vagyonadó bevezetése

A 2025. évi Magyarországról szóló országjelentésben az Európai Bizottság kifogásolja az adómentes, hosszú lejáratú állampapírok rendszerét, és azt sürgeti, hogy Magyarország olyan kötvényeket bocsásson ki, amelyek után adót kell fizetni.

A Tisza Párt gazdasági csomagjának is hangsúlyos eleme a vagyonok és a tőkejövedelmek megadóztatása, a kiszivárgott konvergencia program szerint az osztalékból, árfolyamnyereségből, kamatból és ingatlanértékesítésből származó jövedelmek a következő háromsávos logika szerint adóznak:

0-8.400.000,-Ft: 20 százalék
8.400.001- 13.400.000Ft: 1.680.000 Ft + a sáv feletti rész 30 százaléka
13.400.001 Ft felett: 3.180.000 Ft + a sáv feletti rész 40 százaléka

Az indoklás szerint: "Ez a rendszer mérsékli a munkajövedelmekhez képest fennálló adóterhelési különbségeket, és csökkenti az adóelkerülési ösztönzőket."⁹

Bod Péter Ákos egy podcastben meg is erősítette, hogy a Tisza megadóztatná a vagyonokat. Mint fogalmazott, "minden rendes országban Svédországtól Spanyolországig a vagyonokat megadóztatják, csak nálunk nem. A magyaroknál ez neuralgikus pont".¹⁰

7. Kórházak bezárása

A 2025. évi országjelentés 23. oldalán az Európai Bizottság azt rója fel Magyarország Kormányának, hogy túl sokat költ a kórházakra, ezért költséghatékonysági szempontból a kórházi ágyak csökkentését javasolja. A 109. oldalon ezt részletesen ki is fejtik: "Mindez, a kórházi ágyak magas számával együtt (2022-ben 100 000 lakosra vetítve 590, ami jóval meghaladja az uniós átlagot), jól szemlélteti Magyarország erősen kórházcentrikus ellátási modelljét. Az egészségügyi rendszeren belül a kórházi ellátás túlzott mértékű igénybevétele akadályozhatja az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést, ezért szükség lenne"

Egyúttal utalást tesz a Tisza gazdasági megszorító csomagja is arra, hogy az állam a kórházakon és az egészségügyi ellátásokon spórolna. A dokumentum szerint: "A magyar egészségügyi reform hibrid modellt alakít ki, amely ötvözi az állami garanciát, a magánbiztosítói versenyt és a társadalmi szolidaritást. Ezáltal fenntartható finanszírozás, csökkenő egyenlőtlenségek, jobb egészségi állapot és nagyobb társadalmi bizalom érhető el."¹¹

A Magyar Péter mellett nemrég felbukkant Kóka János már felvetette az egészségügyi intézmények leépítését, az Inforádiónak egyszerűen csak annyit válaszolt arra, hogy kinek lenne jó, ha kórházbezárások történnek, hogy "a magyar embereknek".¹²

8. A társasági adó emelése

A Bizottság a kormány által a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokat illeti kritikával, valamint bírálja a hazai vállalkozások alacsonyabb kiskereskedelmi adóit és a külföldi nagyvállalatok szerinte diszkriminatív szektorális különadóit, amelyek hazai vállalkozásokat nem sújtanak. A 2025. évi országjelentés 13. oldalon írtak szerint kifogásolja, hogy "az állam jelentős szerepet vállal a vállalatfinanszírozásban", illetve, hogy "a vállalatoknak nyújtott állami támogatások –köztük a vissza nem térítendő támogatások – összesített szintje szintén a legmagasabb az EU-ban: 2017 és 2022 között évente átlagosan a GDP 2,6%-a volt (az uniós átlag 1,4% volt.)

Ez a szellemisége a vállalatokat érintő társasági adórendszer átstrukturálása készülő baloldali megszorító Tisza-csomagnak is, amely jelentős adóemeléseket tartalmaz már a közepes vállalatokra nézve is.

A párt gazdasági csomagja szerint: "A társasági adórendszer átalakítása Magyarországon hosszú ideje napirenden van. Az egykulcsos, 9 százalékos adókulcs Európa legalacsonyabbja, ami rövid távon előnyöket jelentett a befektetésösztönzésben, azonban hosszú távon komoly költségvetési és igazságossági problémákat eredményezett."¹³

"Az adókulcsok az alábbiak szerint alakulnak:¹⁴

Mikrovállalkozások: 9 százalék
Kisvállalkozások: 13,5 százalék
Középvállalkozások: 18 százalék
Nagyvállalatok: 21,5 százalék
Multinacionális cégek: 25 százalék

A fejlesztési adókedvezmények rendszere átalakul, differenciált módon ösztönözve a vállalati szektorokat:

Mikrovállalkozások: korlátlanul igénybe vehetik.
Kisvállalkozások: a fizetendő adó 75 százalékáig érvényesíthetik.
Középvállalkozások: a fizetendő adó 50 százalékáig, amennyiben legalább 5 új munkahelyet teremtenek.
Nagyvállalatok és multinacionális cégek: a fizetendő adó 30 százalékáig, amennyiben a beruházás eredményeként az új munkahelyek száma eléri az eddig statisztikai létszám 50 százalékát"

Persze hasonló gondolatok a Tisza környékén mozgó közgazdászok száját is elhagyták.

Kármán András, a Tisza Párt gazdasági főtanácsadója a Budapesti Corvinus Egyetemen tartott előadásában értekezett arról, hogy "kiugró mértékű a vállalatoknak nyújtott transzferek aránya, amit csak részben magyaráznak az EU-s támogatások", ezeknek a csökkentésével, vagyis az állami támogatások elvonásával az állam pénzt takaríthat meg.¹⁵

Teljesen nyilvánvaló tehát, hogy Magyar Péter lelkesen asszisztál Brüsszel tervéhez, amellyel 800 milliárd dollárt akar kifacsarni a tagállamokból, abból több, mint 9 milliárdot Magyarországból. Ennek megfelelően írták meg a Tisza Párt kiszivárgott gazdasági programját is, és a tanácsadók is folyamatosan azokról a megszorító intézkedésekről beszélnek, amelyek hozzájárulnak az ukrán háború további finanszírozásához.

Pontról pontra megmutatjuk: Brüsszel minden egyes követelése a megszorításokra szerepel a Tisza-csomagban is