Ellenpont

Gyakorlatilag teljes egészében Brüsszelben íródott a Tisza Párt megszorító csomagja.
A miniszterelnök szerint sincs semmi meglepő az Index által nyilvánosságra hozott dokumentumban, ő ugyanis már olvasta ezeket a javaslatokat, "csak [akkor] az volt odaírva, hogy Brüsszel"¹ .
A megszorítások jelentős része valóban megtalálható különböző brüsszeli ajánlásokban és dokumentumokban.
Az EU kritizálta már az alacsony társasági adót, az egykulcsos személyi jövedelemadót és a TB-rendszert is átdolgozásra ajánlotta.
Ezek a javaslatok- gyakran az "elvártnál" is drasztikusabb formában- jelennek meg a Tisza Párt "gazdasági konvergencia programjában", amelyet Dálnoki Áron vezetésével, Surányi György és Felcsuti Péter részvételével készítettek..

A Tisza Párt nemrég nyilvánosságra került gazdasági programja a bizonyíték arra, hogy Magyar Péterék egy az egyben a brüsszeli utasításoknak megfelelően terveznek kormányozni. A dokumentum ugyanis olyan egyenként is jelentős megszorítások egész sorát tartalmazza, amelyeket már régóta követel Magyarországtól az Európai Unió, és amelyek összességében a legvisszafogottabb becslések szerint is 5000 milliárd forintot vennének ki az adófizetők zsebéből. Nem véletlen, hogy a Tisza Párt baloldali megszorítások sorozatát akarja bevezetni, hiszen Brüsszel háborúja Ukrajnában egyre több pénzt emészt fel.

Az Ellenpont most összeszedte 10 pontban, hogy milyen brüsszeli ajánlások alapján dolgozott Magyar Péter baloldali megszorításokat összeállító szakértői csapata.

Konvergencia program, mint a régi, balos időkben. Megszorítások, mint a régi, balos időkben.

1. Több pénzt venne el a dolgozóktól Brüsszel és a Tisza - durván emelnék az szja-t

A Tisza Párt megszorító terveinek első pontja a személyi jövedelemadó (szja) drasztikus emelése volt. A párt gazdasági kabinetjének tervei szerint² csak egy nagyon szűk rétegnek maradna a mostani adószint, de már az átlagbér is 22 százalékos adósávba esne. 1 millió 250 ezer forintos havi jövedelem fölött pedig már jönne a 33 százalékos sáv is. Mindezt annak ellenére, hogy Magyar Péter korábban még az szja jelentős csökkentését ígérte.

Nem véletlenül döntött azonban az adóemelés mellett Magyar Péter csapata: az Európai Bizottság 2025-ös országjelentésében arról írnak, hogy "Magyarország személyi jövedelemadó-rendszere ma egyoldalúan laposnak (flat tax) tekinthető". Megállapításuk szerint "a 15 százalékos egykulcsos személyi jövedelemadó miatt a munkajövedelmek relatíve nagyobb terhet rónak az alacsony jövedelmű háztartásokra, miközben a felső jövedelmi rétegekre viszonylag enyhébb a tényleges adóterhelés".³ E megállapítás ugyanakkor nehezen értelmezhető, hiszen a magasabb jövedelemből értelemszerűen nominálisan többet adóznak most is az adófizetők, mint az alacsonyból.

Továbbá a kapcsolódó ország-specifikus ajánlások a költségvetési konszolidáció fontosságát is hangsúlyozzák: Magyarország számára megfogalmazott ajánlások a hiánycsökkentés felé irányuló ütemet és a kiadások fenntartható növekedését szorgalmazzák, ami azt jelenti, hogy minden adóreformot úgy kell tervezni, hogy hozzájáruljon a közfinanszírozások stabilizálásához.

Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy az országjelentés adóemelést javasol, ha adóreformra kerül sor. És mindenképp kizárja az adócsökkentést. Mindez egybevág azzal az adóemelési tervezettel, amelynek értelmében a Tisza Párt háromkulcsos progresszív adózás bevezetését tervezi.

Dálnoki Áron, a többkulcsos adóemelés szellemi atyja és Magyar Péter

2. A munkaadókat is megsarcolná a Tisza - így elbocsátások jönnének

Szintén a Bizottság országjelenéséből táplálkozik a társasági adó emelésnek ötlete. A dokumentum szerint a jelenlegi, 9%-os társasági adókulcs (TAO) az EU-tagállamok között a legalacsonyabbak közé tartozik, és a tényleges átlagos adóteher is jóval az uniós átlag alatt van Magyarországon. Ezért egyrészt az adókulcs emelését, másrészt a bevételi bázis megerősítését javasolják.⁴

A gyakorlatban szerintük ez a kedvezmények és kivételek felülvizsgálatával, egyes adómentességek korlátozásával, a belföldi és transzferár-kockázatok kezelése révén, valamint a jövedelem- és vagyonadózás arányosságának javításával érhető el. Vagyis a javaslat szerint úgy kell a társasági adókat növelni, hogy közben a cégeknek biztosított kedvezményeket is visszavágja az állam, ami jelentősen rontaná Magyarország versenyhelyzetét a befektetések terén.

Ehhez alkalmazkodik a Tisza Párt adóstratégiája, amely jelentős emelést tartalmaz, a társasági adó terén jelenlegi 9 százalékos kulcsot a tervek szerint sávosan emelnék:

a mikrovállalkozások 9 százalékot,
a kisvállalkozások 13,5 százalékot,
a középvállalatok 18 százalékot,
a nagyok 21,5 százalékot,
a multik pedig 25 százalékot fizetnének, azzal az érveléssel, hogy a túl alacsony adókulcs "adóparadicsommá" teszi az országot, de nem jelent elegendő bevételt az államnak.⁵

A terv jól mutatja, hogy a Tisza Párt már a kisvállalkozásokat is megsarcolja, a közepeseket lehetetlen helyzetbe hozza. A multik legnagyobb kulcsa csak látszólag igízságos, ők ugyanis ezt kigazdálkodják majd, azzal, hogy el fogják bocsátani az alkalmazottak egy részét.

Kármán András, a "bankár" a számok mögött.

3. Többszörös büntetőadók mellett a lakhatást is megadóztatná Magyar Péter

Mint azt a TAO kapcsán már említettük, szintén felbukkant a Tisza kiszivárgott programjában és az országspecifikus ajánlásokban is a társasági és tőkejevedelemadó. A Tisza tervezete egy különadót javasol, amelynek lényege, hogy a céges osztalékok után

az átlagkereset mértékéig 20 százalék lenne az adó,
efölött az átlagkereset kétszereséig viszont már 30 százalékot kellene fizetni,
az ennél is magasabb jövedelmek esetében pedig egy harmadik, 40 százalékos sáv is életbe lépne.

Hasonlóan történne az állampapírok és részvények nyereségének megadóztatása is. Az eredeti tőkebefektetés nyeresége után a mindenkori átlagbérnek megfelelő összegig 20, afölött az átlagbér kétszereséig 30, azt is meghaladó nyereség esetén pedig 40 százalékos kulccsal kellene adózni.

A tiszás elképzelések szerint tőkejövedelemnek számítana minden olyan bevétel, ami nem bér, hanem "attól elkülönülten adózik".

Bár a brüsszeli ajánlás "csupán" a vállalati nyereség szélesebb körű adóztatását várná el⁶ , a Tisza láthatóan igyekszik lenyűgözni az EU-t, ők ugyanis ezt túlteljesítenék. Magyar Péterék tervezete szerint ugyanis tehát nemcsak a vállalati nyereségekre vetnének ki 20-30-40 százalékos adót, hanem minden befektetésre és megtakarításra. Így az állampapírokra, értékpapírokra, kisvállalkozások bevételeire, a laksákiadásra.⁷ Tehát mindenre, amiből jövedelme keletkezhet az adóalanynak. Természetesen ezeket a terheket a munkabért sújtó adóemelés mellett tervezik bevezetni. Vagyis bármilyen jövedelemből él egy magyar adózó, biztosan jelentős adóemelkedésre számíthat. Akinek pedig munkabér mellett van megtakarítása, azt duplán fogja növekvő adóteher sújtani.

A vállalkozásokat és a munkabérből élőket együttesen is érintené az a tervezet, miszerint az 500 millió forintot meghaladó vagyonokat 6,5 százalékos különadóval terhelné a Tisza. Ebbe a vagyonba beletartoznának az adóalanyhoz tartozó

cégek összértéke,
az 1600 köbcenti feletti gépjárművek,
ingatlanok,
befektetések és megtakarítások forgalmi értéke, legyenek ezek külföldön vagy Magyarországon.

Ezzel egyébként a cégek esetében legalább kettős (az alapterheken kívül tőkejövedelmi adó+vagyonadó), külföldi cégek esetében hármas adózás adóztatás (az alapterheken kívül különadó+vagyonadó+tőkejövedelmi adó) valósulna meg. Egy jól menő külföldi cég profitja után 53, egy hazai cég után pedig 46,5 százalék is lehet a különadó. Értelemszerűen ez a hazai tulajdonú vállalkozások teljes ellehetetlenülését és a befektetők számára Magyarország eddigi versenyelőnyének lecsökkenését jelentené.

Konvergencia program: a vállalatok életképessége konvergálna a nullához.

A vagyonadó azonban nemcsak a vállalkozásokat, hanem a saját tulajdonú ingatlanban élőket is ellehetetlenítené. Röviden tehát ott is lakhatási válságot teremtene a Tisza gazdaságpolitikai tervezete, ahol ilyen nincs is: a vagyonadó speciális válfajaként mintegy extrateher gyanánt ingatlanadó bevezetését is előirányozza a párt konvergencia programja.

A fent ismertetett vagyonadó ugyanis a tervezet szerint kiegészülne egy olyan kitétellel, miszerint a bármilyen értékű ingatlan eladása után 40 százalékos jövedelemadót kellene fizetni. Ez Magyarországon különösen komoly sarcot jelent, ugyanis az Eurostat legfrissebb adatai szerint hazánkban 91,6 százalék a saját tulajdonú lakásban élők aránya, ami messze meghaladja az uniós átlagot.⁸ Ez az adó tehát közvetve vagy közvetlenül szinte minden magyart érintene.

A Tisza Párt hadat üzent az összes magyar háztartásnak.

A számok ismeretében ugyan politikailag nehezen magyarázható az ingatlanok megadóztatása, de tudni kell, hogy a vagyonadó régi terve Brüsszelnek.

A Bizottság már 2012-ben arra biztatta a tagállamokat, hogy vagyonadókkal stabilizálják költségvetéseiket, ennek egyik ajánlott módja az ingatlanadó bevezetése.⁹

4. Büntetőadót vetne ki az autókra Magyar Péter

A fent idézett bizottsági jelentésben megszabott vagyonadó kiterjesztéseként értelmezhető, hogy az autózás és a "háztartási bűnök" világát sem kímélné a Tisza Párt adócsomagja: drasztikus áfaemelést tervez az autókra, az alkoholra és a dohánytermékekre. A dokumentum szerint az autók és az autóalkatrészek áfája egységesen 32 százalékra ugrana – ez pedig azonnali és látványos áremelkedést hozna a szalonoktól a szerelőműhelyekig. Mindez az 1600 köbcenti feletti járműveket érintené, épp azt a kategóriát, amely a középosztály jelentős részének mindennapi mobilitását biztosítja.

A dohány- és alkoholtermékek ennél is keményebb bánásmódban részesülnének. A 32 százalékos áfa mellé célzott különadókat is bevezetnének, kifejezetten a fogyasztás – főként a fiatalok körében – visszaszorítására. A hatás messze túlmutatna prevenciós szándékon: a sör átlagára a jelenlegihez képest 50-60 százalékkal nőhetne. A bor, tömény italok és cigaretták ára akár duplájára is emelkedne. Vagyis egy liter egyszerű asztali bor 3000 forintba kerülne, egy doboz cigaretta pedig elérné a 4500 forintos árszintet – olyan összegek, amelyek alapjaiban rengetnék meg a magyar fogyasztói kosarat.¹⁰

Vajon Magyar Pétert megüti anyagilag, ha kétszer annyiba kerül a sör? A kérdés költői, az árnövekedés drámai.

5. A nyugdíjakat is brüsszeli utasítás szerint vágnák meg

Miután a szocialista kormányzat megszorításai nyomán megszűnt, a 13. havi nyugdíj visszaépítése szimbolikus intézkedés volt a kormány részéről. Ugyanakkor-ahogy korábban- az Európai Bizottság és az OECD szakértői már többször ismét javasolták a rendszer "kivezetését vagy korlátozását", mivel szerintük hosszú távon fenntarthatatlan.¹¹ Mint ismert, ehhez az állásponthoz a Tisza Párt is kritika nélkül igazodott.¹²

Az Európai Bizottság 2022 novemberében, Brüsszelben kelt 91 oldalas javaslatában véleményezte Magyarország RRF-tervét, azt több ponton is támadta. A válaszdokumentum 13. oldalán konkrétan meg is fogalmazzák:

"A közelmúltbeli szakpolitikai intézkedések – az állam hosszú távú nyugdíjkötelezettségeinek növelése miatt – súlyosbítják a fenntarthatósági kihívást. A 13. havi nyugdíj 2021-es és 2022-es újbóli bevezetése növeli a nyugdíjkiadásokat."¹³

6. A Bizottság titkos fegyverét élesítené Magyar Péter: jönne a nyugdíjadó

Brüsszel először 2022-ben hozakodott elő a "nyugdíjrendszer fenntarthatóságával" kapcsolatos ajánlásokkal, amelynek értelmében egy teljes cselekvési tervet dolgoztak ki a mindenkori magyar kormány számára.

Egy független nemzetközi szakértőgárda jelentést készít a nyugdíjrendszer pénzügyi fenntarthatóságáról, és konkrét szakpolitikai javaslatokat terjeszt elő, melyek biztosítják a nyugdíjrendszer hosszú- és középtávú fenntarthatóságát, a megfelelőség megőrzése mellett, különösen a jövedelmi egyenlőtlenségek kezelése révén.
Ezt követi a nyugdíjrendszer módosítására vonatkozó szakpolitikai javaslat kidolgozása a kormány által, amit egy részletes hatásvizsgálattal kísért, jogalkotási javaslat követ.
A nyugdíjrendszert módosító jogszabály hatálybalépése a kormány jogalkotási javaslata alapján, melynek határideje 2025. március 31 volt.¹⁴

A Tisza tanácsadói nevüket adták az ellátórendszer szétveréséhez.

Vagyis röviden: Brüsszel 2025 március végéig várta volna el, hogy a magyar kormány jelentősen megvágja a nyugdíjakat- ezt jelenti a "nyugdíjrendszer közép- és hosszútávú fenntarthatósága". Mivel ez nem történt meg, most a Tisza Párt készít elő nagyszabású nyugdíjcsökkentési tervet. Ennek eszköze a nyugdíjadó, vagyis a degresszió.

A nyugdíjadó lényege egyszerűen összefoglalható: a Tisza javaslata szerint az állami nyugdíjakat 20 százalékkal csökkentenék, ezzel mérsékelve az ellátórendszer költségeit, összhangban a brüsszeli ajánlásokkal. Ez a költségcsökkentés első lába.¹⁵

A második láb az állami nyugellátás felmenő rendszerben történő kivezetése, vagyis az a tervezet, mely szerint 2026 szeptember 1-től kötelezően magánnyugdíjpénztárakba terelnék át a munkaerőpiac új belépőit. Számukra megszűnne az állami nyugdíj, ellátást pedig a kötelező, piaci alapú biztosítások alapján kapnának. Ezzel az állam hosszú távon tulajdonképpen kiszáll a nyugdíjak biztosításából.

Ez a terv éppen egybevág az Európai Bizottság néhány héttel ezelőtt nyilvánosságra került terveivel, amely javaslat lényege ugyanaz, vagyis hogy a munkavállalók jövedelmének egy részét levonnák, és a magánnyugdíjpénztár "zsebbe" gyűjtenék azt. Ráadásul az is kiderült, hogy az Európai Bizottság a saját, páneurópai személyes nyugdíjtermékét (PEPP) tenné szélesebb körben elérhetővé a tagállamokban. A dokumentum egyelőre javaslat - hiszen az Európai Uniónak nincs joga a nyugdíjrendszerünkbe közvetlenül beavatkozni - viszont vannak jelek arra, hogy a későbbiekben kötelezővé tehetik azt a tagállamok számára.¹⁶

Az ellátórendszer átalakításának harmadik pillére pedig egy járulékemelés. A nyugdíjszolidaritási járulék, amelynek mértéke a tervek szerint 2,5 százalék lenne,¹⁷ a jelenlegi nyugdíjrendszert egészítené ki, a dokumentum szerint a generációk közötti szolidaritás erősítése érdekében. Ez a járulék a jelenlegi TB-járulék felett kerülne levonásra az aktív korú keresők béréből, tehát egy nettó adóemelést jelentene.

További pluszköltséget jelentene a 20 százalékos özvegyi nyugdíjadó, amelyet az elhunyt házastárs után járó juttatás után lenne köteles fizetni a túlélő fél, valamint ugyanekkora kulcsú öröklési adó az egészségbiztosítási kötvények után.¹⁸

Összefoglalva tehát a Tisza Párt eddig teljes összefüggésében nem ismertetett nyugdíj-koncepciója a kiszivárgott tervezet alapján így nézne ki:

A jelenlegi nyugdíjasok elveszítik a 13. havi nyugdíjat (és a 14. havi nyugdíjat is),
az új belépő nyugdíjasok a vártnál 20 százalékkal kevesebb nyugdíjat kapnának,
ennek a rendszernek a finanszírozására az aktívkorúak az eddigi TB-járulék felett egy további 2,5 százalékos járulékot lennének kötelesek fizetni,
a munkaerőpiacra frissen belépők (tehát 2026 szeptember 1. után először munkába állók) továbbra is fizetnének TB-járulékot (és új teherként a nyugdíjszolidaritási járulékot),
amely járulékokon felül kötelező magánnyugdíjpénztári befizetést is vonnának a munkabérükből,
ezek az új (jellemzően fiatal) munkavállalók pedig már nem kapnának állami nyugdíjat, csak magánnyugdíjpénztári befizetéseik alapján lennének ellátásra jogosultak.

A Tisza nyugdíjaspolitikája tehát nemcsak a nyugdíjasokat, de a duplán megsarcolt fiatalokat is érzékenyen érintené.

Igencsak nehéz lesz elmagyarázni, hogy miért kell az eddiginél többet fizetni egy már nem is létező ellátásért.

7. Az állami ingyenes egészségügyet megszüntetnék

A Tisza kiszivárgott megszorítási tervei közül talán az egyik legdrasztikusabb átalakitást a társadalombiztosítási rendszerben hajtaná végre a baloldali párt. Az Indexen napvilágot látott megszorítások értelmében a Tisza felszámolná a mostani társadalombiztosításon alapuló egészségügyi rendszert.

Az Index szerint a tervek úgy szólnak, hogy, "a nyugdíjhoz és egészségügyi ellátáshoz már nem az állam biztosítaná a hátteret, hanem kizárólag magánnyugdíjpénztárak és biztosítók – méghozzá jóval drágábban. A minimális csomagok ugyan nagyjából a mostani terhelést fedeznék, de a jelenlegi szintű szolgáltatásokért akár a bruttó jövedelmük 30-35 százalékát is ki kellene fizetniük a dolgozóknak." Vagyis a Tisza gyakorlatilag az Amerikai Egyesült Államokban lévő, magánbiztosítók által uralt világot szeretné meghonosítani Magyarországon.

Az ellátás csupán egy szűk körnek maradna meg állami finanszírozásban, ennek finanszírozására azonban egy újabb járulékot, a szolidaritási egészségügyi járulékot vezetné be a Tisza Párt, amelynek mértéke a bruttó kereset 2 százaléka lenne.

Ennek a nagy költségcsökkentésnek az alapját szintén egy uniós dokumentum, méghozzá a Bizottság a magyar helyreállítási tervére adott válasza adja, amelyben az egészségügyi ellátórendszer rezilienciájának javítását kérte Brüsszel. Ez a baloldali olvasatban adóemelést és költségcsökkentést jelent.¹⁹

8. A legsérülékenyebbeket érintené legsúlyosabban az egészségügy privatizációja

A probléma az egészségügy privatizációjával, hogy a legsérülékenyebb társadalmi csoportok, vagyis az idősek, a gyerekek és a krónikus betegek válnak a legkitettebbé az ingyenes ellátás felszámolása miatt. A jelenlegi TB-rendszer pont ezt a kitettséget hivatott meggátolni, a TB-alapú ellátás esetén ugyanis nem a piaci profitabilitás, hanem a rászorultság dönt. Vagyis a mostani változtatás egyet jelentene a társadalmi szolidaritás teljes lebontásával.

Az idősek és a gyermekek egészségügyi igénye ugyanis magasabb. Ezt minden biztosító tudja. A piaci rendszerben a díjképzés életkor- és kockázatalapú: minél kockázatosabb korú költséghányad szempontjából valaki, annál többet kell fizetnie. Azonban a biztosítási modelleknek alapját képezi a kárhányad meghatározása is: ha egy biztosított ellátási költsége túl magas, például a gyakori vizsgálatokhoz képest, a biztosító egyoldalúan díjat emelhet, vagy fel is bonthatja a szerződést.

Vagyis az idősek és a gyermekek (illetve a gyermekek szülei):

nem tudna belépni a jobb csomagokba,
nem jutna hozzá életmentő ellátásokhoz,
kiegészítő biztosításokra sem lenne pénze,
így lényegében kirekesztődnek a magas színvonalú (vagy bármilyen) ellátásból.²⁰

Izzasztó percek várnak az egészségügyi tárcára, ha ezt valóban átviszik Magyarék.

9. A családok mindent elveszítenének

A nagy ellátórendszerek mellett a Tisza megszorító csomagja, és az annak alapjául szolgáló brüsszeli országjelentés²¹ a családtámogatások rendszerét is átalakítaná- pontosabban egy az egyben felszámolná azt. Magyar Péterék tervezete tulajdonképpen szóról szóra a Bizottság júliusi országjelentését visszhangozza a családtámogatások terén, amelynek lényege:

Az Európai Bizottság kivezetné a rezsicsökkentést. Úgy látják, hogy "Magyarországon a fosszilis tüzelőanyagokhoz nyújtott támogatások – például a rezsicsökkentési program, a földgázzal történő távfűtésre vonatkozó hozzáadottértékadó-csökkentés, valamint a gázolaj mezőgazdasági felhasználására vonatkozó jövedékiadó-visszatérítés – gazdaságilag nem hatékonyak, állandósítják a fosszilis tüzelőanyagoktól való függést, és nem ösztönzik a lakossági ágazat villamosítását. E támogatások csökkentése és fokozatos megszüntetése összhangban lenne az uniós kötelezettségvállalásokkal, és segítheti Magyarországot a kormányzati kiadások visszafogásában."
Másodikként érdemes kiemelni, hogy Brüsszel a kiskereskedelmi szektor szabályozási környezete kapcsán a hatósági árakat, az árrést korlátozó intézkedéseket és a kötelező akciókat kritizálja. Ez azt jelenti, hogy az árréscsökkentést és egyéb, a multikat sújtó és a fogyasztók pénztárcájára nézve kedvező intézkedéseket is kivezetnék.
Harmadikként pedig Brüsszel az otthonteremtési támogatások jelentős szűkítésére, vagyis a magyar családokat segítő intézkedések kivezetésére szólította fel a kormányt. A bürokraták szerint a magyar otthonteremtési támogatások "nagyvonalúak", és "nem célzottak", "torzítják a lakáspiacot", ezért arra hívnak fel, hogy a kormány nyújtson "célirányos támogatást az alacsony jövedelmű háztartásoknak" – azaz, rengeteg család számára szüntesse meg a kedvezményeket.

Ezeket az intézkedéseket a Tisza Párt tulajdonképpen egy az egyben átvette a brüsszeli országajánlásból, hiszen a rezsicsökkentés, az árréstop és az otthonteremtési támogatások kivezetéséről is beszéltek már a Tisza képviselői, sőt maga Magyar Péter is.²²

A kiszivárgott konvergencia programból ezeknek az intézkedéseknek a sorsa nem egyértelmű, azt viszont a tervezet világosan kimondja, hogy

kivezetésre kerülne a GYED,
szintén kivezetnék a nők szja-mentességét,
a gyerekek ellátása sem lenne ingyenes,
a díjakat pedig életmód-alapú bonus–malus rendszerben állapítanák meg. Ezzel pedig gyakorlatilag teljesen megszűnne a jelenleg ismert családtámogatási rendszer alapja.²³

Tarr Zoltán vélhetően ezekre a dolgokra gondolt, mikor arról beszélt, megbuknának, ha elárulna, hogy mire készülnek.

10. Még a kutyákra és a macskákra is adót vetnének ki

Első látásra Brüsszel nem kötelezné a Tisza Pártot erre, Magyar Péterék felvezették gazdasági programjukba a kutyákra és macskákra kivetett adót is. A háziállatok után évente 18 ezer forintot kellene fizetniük a gazdáknak. A tervezet szerint ráadásul az állateledelt is plusz terhekkel sújtanák, vagyis a terv duplán róna plusz terhet az állattatókra.²⁴

A javaslatból egyelőre nem világos, hogy a kutyákon és macskákon kívül más háziállatokat is érintene-e a tervezet, önmagában azonban már ez a két kategória is jelentős. Elsősorban azért, mert minden harmadik magyart érinti a kérdés: a lakosság 38,5 százaléka élt egy 2022-es felmérés szerint olyan háztartásban, ahol vagy kutya, vagy macska (vagy mindkettő) volt. És ebből a két kedvencből egy másik felmérés szerint 2021-ben 4,78 milliót tartottak összesen Magyarországon a gazdák.

A Tisza terve azért is feltűnő, mert Magyarországon tartják a legtöbb kutyát lakosságarányosan az Európai Unióban, 100 emberre 29 kutya jut. Így itt könnyen lehet pénzt elvonni, és ezzel Brüsszel igényeit kielégíteni.

A terv mögött ideológiai okok is állhatnak. A statisztikából ugyanis jól látszik, hogy arányaiban a legtöbb kutyát - nem meglepő módon - vidéken tartják, különösen azokban a megyékben, ahol a legtöbb jobboldali szavazó él. A legkevesebb kutya pedig természetesen Budapesten jut arányaiban az emberekre.

Meg kell jegyeznünk továbbá, hogy az ebadó számos büntetőadóval egészülne ki az "alapdíj" mellett. Akik elhagyják vagy magára hagyják az állatukat, azokon naponta 8 ezer forintos tartásdíjat, plusz az állatorvosi költségeket is behajtaná a Tisza. A kisállattartás további drágulását okozná, hogy a program a kisállat-termékekre az áfán felül további 4 százalékos adót rakna – a kutya- és macskaeledeltől kezdve a kisállat-almokon át egészen a papagáj- és hüllőeledelekig.²⁵

A fentiekből egy minden eddiginél húsba maróbb és átfogóbb megszorító csomag képe körvonalazódik, amire eddig még nem volt példa Magyarországon. Magyar Péterék jól láthatóan a brüsszeli utasításokból dolgoznak, hiszen szóról szóra követik a Bizottság megszorítási javaslatait. Emellett azonban "önszorgalomból" is hozzák a baloldali gazdaságpolitikát, hiszen néhol láthatóan megfelelési kényszerből igyekeznek még a brüsszeli ajánlásokon is túltenni.

Magyar Péterék most kiderült megszorító csomagja nem véletlen - tíz közös pont, amely Brüsszel tervei között is szerepel