A Dálnoki Áron vezetésével, Surányi György és Felcsuti Péter közreműködésével készített megszorítócsomagból jól látszik, hogy Magyar Péterék teljesen szétvernék a jelenlegi társadalombiztosításon, szolidaritáson alapuló nyugdíjrendszert és a helyét szinte teljes mértékig a kötelező magánnyugdíjpénztárak és a piaci alapú magánbiztosítók vennék át.
Ezt nem is titkolják, hiszen a tiszások a dokumentumban így fogalmaznak: "az állam felelősségvállalását hosszú távon korlátozni kell, a rendszer pénzügyi stabilitását egyéni számlákra és piaci befektetésekre kell építeni" Vagyis visszaköszön a szokásos baloldali logika, hogy mi lesz az emberekkel, nyugdíjasokkal az másodlagos kérdés, a társadalmi mérnökösködés és a profit számít.
Az Ellenpont most egy fontos dátumra is felfigyelt. A Tisza a fentebb említett javaslatcsomagban már jövő szeptember 1-től nekiállna a nyugdíjrendszer teljes szétverésének, hiszen az innentől munkába álló személyek már csak magánnyugdíjpénztárba tehetnének befizetéseket. Ennek a mértéke a kiszivárgott tervek szerint a bruttó bér minimum 10 százaléka, maximum 15 százaléka (ezenfelül lenne egy 2,5 százalékos "szolidaritási nyugdíjjárulék", vagyis az eddigi 10 százalékos nyugdíjjárulék 12,5-17,5 százalékra nőne)
Az sem derül ki, hogy a 2,5 százalékos szolidaritási járulékért cserébe kiknek és milyen nyugellátást biztosítana az állam.
Különösen nyugtalanító ha arra gondolunk, hogy a rendszert szinte teljesen kiszolgáltatnák a piaci alapú magánbiztosítók profitéhségének. A Tisza programjából kiviláglik, hogy a mostani társadalmi felelősségvállaláson alapuló nyugdíjrendszert és TB-rendszert teljesen szeretnék szétverni és ebből egy jövedelmező üzletágat szeretnének építeni.
Ezt nyíltan el is árulják a dokumentumban: "A nyugdíjreform egyik legjelentősebb gazdasági hatása a pénzügyi piacok erősödése" Nem sokkal később a tőkepiac várható erősítését ünneplik: "a magánnyugdíjalapok vagyonfelhalmozása 20-30 éven belül a GDP jelentős hányadát eléri, ami növeli a hazai tőkepiaci likviditást és a gazdasági növekedési potenciált" Ezen konkrétan azt értik, hogy a magánnyugdíjalapok vagyona fokozatosan nő, eléri a GDP 40-50 százalékát, ez pedig "a hazai tőkepiac számára stabil és kiszámítható forrásokat biztosít, amelyek hozzájárulhatnak az állampapírpiac, részvénypiac és a vállalati kötvénypiac fejlődéséhez"
Óriási üzlet, amelyből a tiszások szeretnének részesülni, a nyugdíjasok nem számítanak
Korábbi cikkünkben már beszámoltunk arról, hogy mi is a kötelező magánnyugdíj előzménye és milyen következményekkel járna az emberek számára.
- Volt már kötelező magánnyugdíj Magyarországon 1998 és 2011 között. Nem sok köszönet volt benne. A tervezetet a Bokros Lajos vezette pénzügyminisztérium dolgozta ki, a törvény elfogadásakor már Medgyessy Péter volt a pénzügyminiszter. 1998-tól kezdődően ennek értelmében a munkavállalók nyugdíjjárulékának 6 százaléka – később már 8 százaléka - magánpénztárba, 18 százaléka az állami pillérbe ment tovább. Az óriási elvonások ellenére a vagyongyarapodás elmaradt a vártaktól, de 2009-re már 354,1 milliárd forintos éves hiányt okozott az államkasszában, ami már a GDP 1,4%-a volt.
- És hogy miért érte meg a hatalmas pénzügyi lyuk ellenére a magánnyugdíjat erőltetni a múltban? Pontosan azért, amiért a tiszások is szeretnék: kiváló üzleti lehetőséget biztosított a holdudvar számára. Hiszen egy 2010-es Magyar Nemzet cikk felsorolta, hogy a magánbiztosítók mögött szinte kivétel nélkül a baloldali kormányok üzleti érdekeltségei voltak megtalálhatóak.1Vagyis nem elhanyagolható az a busás vagyonfelhalmozás lehetősége, amellyel a Tisza közelében gyülekező baloldali vállalkozók nyerni szeretnének ezen az "üzletágon".
- A Tisza javaslatai ráadásul éppen egybevágnak az Európai Bizottság néhány héttel ezelőtt nyilvánosságra került terveivel, amely javaslat lényege ugyanaz, vagyis hogy a munkavállalók jövedelmének egy részt levonnák és a magánnyugdíjpénztár "zsebbe" gyűjtenék azt.2 Ráadásul az is kiderült, hogy az Európai Bizottság a saját, páneurópai személyes nyugdíjtermékét (PEPP)3 tenné szélesebb körben elérhetővé a tagállamokban. A dokumentum egyelőre javaslat - hiszen az Európai Uniónak nincs joga a nyugdíjrendszerünkbe közvetlenül beavatkozni - viszont vannak jelek arra, hogy a későbbiekben kötelezővé tehetik azt a tagállamok számára. Vagyis Brüsszel is szemet vetett a magánpénztári üzletre, egészen pontosan arra a pénzre, amit így az állam megspórol. Ez pedig mehetne Ukrajnába.
- A Tisza nyugdíjasokat megsarcolni szándékozó javaslatai azonban itt még nem érnek véget, a Tisza közeli tanácsadók hónapok óta sorolják a megszorítási javaslataikat. Simonovits András 10-20 százalékos nyugdíjadó bevezetéséről értekezett és azt mondta, hogy a nyugdíjrendszer most túl bőkezű.
- Petschnig Mária Zita a 13 havi nyugdíj megvágását helyezte kilátásba, Surányi György pedig elmondta, hogy nincs semmilyen alapja a 13 havi nyugdíjnak. Ebből értelemszerűen következik, hogy a 14. havi nyugdíj bevezetését sem támogatják a a Tisza Párt szakértői.
Simonovits András a Nők40 kedvezményes nyugdíjat is kritizálta, elmondta, hogy azt elmebetegségnek tartja, amit azonnal meg kell szüntetni.