Ellenpont

A Tisza Párt megerősödött gazdasági és költségvetési helyzetben veheti át az ország irányítását, ami mozgásteret adhat választási ígéretei teljesítésére.
Az elmúlt másfél évtizedben ugrásszerűen növekedett a GDP, bővült a foglalkoztatottság, csökkent a munkanélküliség, valamint reálértéken is komoly bérnövekedés volt tapasztalható.
Emellett az állami vagyon is jelentősen, a 2010 előtti kétszeresére nőtt 2026-ra.
Mindehhez egy konszolidált államadósság-pálya kapcsolódik.
A Tisza programja több meglévő támogatás megtartását vagy bővítését ígéri, köztük a 13. havi nyugdíjat, a családtámogatásokat, a rezsicsökkentés átalakított formáját és az egészségügyi többletforrásokat.
Bár a Tisza ígéreteinek megvalósítása jelentős, évi több ezermilliárd forintos többletforrást igényelne, de ennek gazdasági feltételei adottak, így a kérdés valójában csak a politikai akarat.

Nagyon komoly nemzetépítési munkálatokat követően veheti át az államkasszát a Fidesztől a Tisza Párt, amely széles mozgásteret ad a következő kormánynak ahhoz, hogy végrehajtsa a választási kampányban megígért jóléti intézkedéseket.

Folyó áron számolva a GDP 2010 és 2024 között 27,4 ezermilliárd forintról 81,5 ezermilliárd forintra nőtt, vagyis közel megháromszorozódott; reálértelemben a kibocsátás(GNI)2010-hez képest 2026-ra a jegybanki alappálya alapján nagyjából 43 százalékkal lehet magasabb. A foglalkoztatási ráta 62,5 százalékról 80,2 százalékra emelkedett, a munkanélküliség 11,4 százalékról 2026-ban 4,4 százalékra mérséklődött.

A bruttó átlagbér nominálisan közel megnégyszereződött, a minimálbér szintén több mint négyszeresére nőtt. Ez reálértéken számítva is kétszeres emelkedést jelent.

A 2010–2026 közötti Orbán-kormányzat modelljének fő elemei:

az egykulcsos és családi logikára átállított személyi jövedelemadó-rendszer,
a közfoglalkoztatás kiterjesztése,
a rezsicsökkentés,
a lakás-és családtámogatások folyamatos bővítése,
az államilag vezérelt bérfelzárkóztatási hullámok,
valamint a nemzeti tulajdon és a pénzügyi szuverenitás hangsúlyozása.

Ennek folytatását ígérte a Tisza Párt, amely már rendelkezik hivatalos, több szakpolitikai fejezetet tartalmazó programmal. Ez azonban nem minden elemében részletesen költségelt, és legalább egy fontos pontban belső ellentmondást mutat: a párt egyik saját anyaga 1 milliárd, egy másik 5 milliárd forint felett írna elő évi 1 százalékos vagyonadót.

A program világosan ígéri bizonyos meglévő elemek megtartását vagy kibővítését-például a 13. havi nyugdíj megtartását, a CSOK/CSOK Plusz visszafizetési kötelezettségének elengedését válás esetén, a déli határkerítés megtartását, többletforrásokat az egészségügynek-, miközben más területeken kifejezett visszafordítást vagy újraelosztást javasol, például a Paks II. felülvizsgálatát, a tankönyvmonopólium megszüntetését, a vendégmunkások tömeges foglalkoztatásának tiltását, illetve a magas vagyonnal szembeni új adót.

Két és félszeresére bővült a gazdaság

A magyar növekedési pálya három nagy szakaszra bontható. Az első a 2013–2019 közötti gyors felzárkózás, amikor a belső kereslet, az EU-források, az autóipari export és a feszesedő munkaerőpiac együtt tolta felfelé a GDP-t.

A második a 2020–2022 közötti töréspont: a pandémia után erős helyreállás jött, de ezt 2022-ben–2023-ban magas infláció, romló külső egyensúly és gyenge reálnövekedés követte.

A harmadik a 2024–2026 közötti stabilizáció: 2024-ben a KSH szerint a GDP volumene 0,7 százalékkal nőtt,¹ 2025 egészében az MNB 0,4 százalékos növekedést rögzített,

2026 első negyedévében pedig a gazdaság növekedési pályára állt, 1,7 százalékos többletet regisztrált a KSH, ez az egész EU-an a második legnagyobb növekedés.²

Az újra megugró növekedés azért rendkívül fontos, mert a gazdaság teljesítménye nagyban meghatározza a következő kormány mozgásterét.

A folyó áras GDP 2010 és 2024 között 27 427,6 milliárd forintról 81 493,5 milliárd forintra, tehát közel négyszeresére emelkedett. Az IMF előrejelzése szerint idén pedig a 90 000 milliárd forintot is meghaladhatja az ország gazdasági kibocsátása. Ez nominálisan 228 százalékos, reálértéken 118 százalékos bővülést jelent 2010-hez képest.³

Érdemes megjegyezni, hogy az Eurostat idősoros növekedési adatai szerint Magyarország bővülésének üteme jelentősen meghaladta az uniós átlagot: 2010-hez képest a rendelkezésre álló legfrissebb, 2025-ös adatok szerint 40,8 százalék volt a magyar gazdaság kumulált növekedési üteme, míg az Unió 27 tagállamának csupán 22,75 százalék.⁴

Ugyanezen időszakban a GNI (bruttó nemzeti jövedelem, egy ország állampolgárai és vállalatai által egy év alatt elért összes jövedelem, függetlenül attól, hogy azt belföldön vagy külföldön termelték meg) 26 167,0 milliárd forintról 79 909,1 milliárd forintra nőtt.⁵ Reálértelemben, az inflációval rontva, ha a 2010-es adatot tekintjük bázisértéknek, a GDP 2026-ra a jegybanki alappálya alapján nagyjából 143,2 százalékkal emelkedhet.⁶

A növekedés fontos faktora volt a külföldi működőtőke (FDI) beáramlása Magyarországra, amely egyfelől tőkebevonással fűtötte a gazdaságot, másrészt a munkaerőpiac bővítésével. A KSH legfrissebb, 2024-el záródó adatsora szerint 14 év alatt kétszeresére nőtt a külföldi tőkebeáramlás összege.⁷

A GDP reálértéken számított növekedése mellett a másik, mozgásteret meghatározó tényező az államadósság alakulása, amelynek dinamikája a közhiedelemmel ellentétben hazánkban egyáltalán nem növekvő. Épp ellenkezőleg, a válságidőszakok kivételével szigorúan csökkenő pályát mutatott.

Stabilizálódott az államadósság, kilőttek a tartalékok

A GDP-arányos ráta 2010-ben még 80,1 százalék volt,⁸ 2019-re 65 százalékig süllyedt, ami elképesztő gazdasági növekedés mellett szigorú fiskális politikát mutat. A tendenciózus csökkenést először a koronavírus-járvány törte meg, majd 2025-re 74,6 százalék fölé emelkedett.⁹ A kettős válságkörnyezetben realizált emelkedés ellenére a 2026-os magyar adat így jelentősen az átlagos uniós adósságráta alatt marad, amely 81 százalék jelenleg.¹⁰

Önmagában a pénzügyi stabilitást nemcsak szigorú fiskális politika garantálta, hanem a tartalékok rendkívüli növelése is.

Az aranytartalék a korszak egyik legkarakteresebb szuverenitási-politikai eleme. Az MNB saját közlése szerint a készlet 2018 előtt 3 tonna volt; 2018-ban 31,5 tonnára, 2021-ben 94,5 tonnára, 2024-ben pedig 110 tonnára emelték.

A 2018-as növelés hivatalos akkori piaci értéke 1,24 milliárd dollár volt; a legfrissebb, 2026. márciusi másodlagos, IMF/WGC-alapú adatsor 16,16 milliárd dollárra tette a magyar aranytartalék piaci értékét. A mennyiségi változás 2010-hez képest több mint harmincötszörös.¹¹

Mindez azt jelenti, hogy úgy sikerült a régióban vezető mértékű (Kelet-Közép-Európában csupán Lengyelország és Ausztria rendelkezik nagyobb aranytartalékkal) tartalékot felépíteni, hogy mindeközben a kormányzati kiadásokat olyan szintre mérsékelte a kormányzat, amely a GDP-arányos összevetésben az adósságráta csökkenésével járt.

Az aranytartalék mellett a nemzeti vagyon visszaépítése is kiemelt fontosságú célja volt az Orbán-kormányokanak. 2006-ra Magyarország a külföldi szakértők szerint is túlprivatizált ország lett, a magántulajdon-állami tulajdon aránya 90-10 százalékon állt. Ez normál esetben 75-25 százalékos arány. Ennek áldozatául esett szinte valamennyi stratégiailag fontos állami vállalat, így a gáz- és villanyszolgáltatók is. Ehhez képest az akkori balliberális közgazdász és politikai elit szerint további privatizációra lett volna szükség. Állították mindezt azután, hogy az Állami Számvevőszék adatai szerint a csak a 2002-es kormányváltás után 2006-ig, tehát mindössze 4 év alatt összesen 1404,5 milliárd forintnyi köztulajdont adott el a szocialista-szabaddemokrata kabinet. Ráadásul ennek ellenére a költségvetési hiány sem csökkent, éppen hogy nőtt: 4 év alatt 6800 milliárd forinttal.

A privatizációs hullámnak végül a második Orbán-kormány vetett véget, amely 2013-ra jelentős, mintegy 2000 milliárd forint összértékű állami tulajdont vásárolt vissza, amely aztán az alapját képezte a lakossági rezsiárakat megfékező rezsicsökkentés bevezetésének.

A visszaszerzett vagyonba tartozik:

a Liszt Ferenc repülőtér,
a MOL többségi részvénycsomagja,
a legtöbb közműszolgáltató.

Az intézkedés következtében a magyar lakossági felhasználók fizetik a legalacsonyabb közüzemi számlákat az Európai Unióban.¹²

Egy korszak sikertörténete a munkaalapú társadalom megteremtése

A második Orbán-kormány 2010-ben egy radikális ígérettel került hatalomra, a munkaalapú társadalom megteremtését, 1 millió új munkahely megteremtését tűzte ki céljául. A program mögötti megfontolás egyszerű volt: a magas szegénységi és munkanélküliségi ráta, valamint az alacsony GDP közötti korreláció felismerésén alapult az a kormányzati szlogen, miszerint "ha munka van, minden van". Az egyének és családok szintjén ennek értelmezése egyértelmű: ha van munka, van fizetés- ha van fizetés, a család jobban él, mintha nem lenne.

Az első nagy fordulat a munkaalapú társadalomra való átállás terén a jövedelemadózásban történt. A 2010-ben hivatalba lépő kormány a többkulcsos, rendkívül magas személyi jövedelemadót egykulcsos, 15 százalékos, családi kedvezményre épülő rendszerrel váltotta fel, majd 2012-re kivezette az adójóváírást és a szuperbruttót. A kormányzati indoklás ezt a munkát ösztönző és egyszerűsítő reformként mutatta be.

A következő években ehhez újabb adópolitikai családkedvezmények társultak: 2022-től

a 25 év alattiak SZJA-mentessége,
2025-2026-ban a családi kedvezmény duplázása,
felmenő rendszerben az édesanyák adómentességének bevezetése.

A rendszer logikája az volt, hogy a munkajövedelmet és különösen a gyermekes, munkából élő háztartásokat preferálja.¹³

Kevesebb figyelmet kapott azonban a munkaalapú társadalom másik olvasata, ugyanis a kijelentés az államháztartás oldaláról is releváns: ha van munka, az befektetéseket, tehát tőkebevonást jelent és gazdasági élénkülést, vagyis bevételt jelent. Másfelől, ha a társadalom szélesebb rétege dolgozik, úgy egyfelől nagyobb a piac, amit a gazdaságnak ki kell szolgálnia, így rés nyílik további fejlődésre, másfelől az elköltött jövedelem mind adóbevételt generál. A társadalom mentális egészségének helyreállítása emellett szintén fontos szempont volt, ezt a közmunkaprogram, mint rehabilitációs és reintegrációs foglalkoztatási forma garantálta.

Hogy ez milyen súlyos, strukturális kihívást jelentett, azt jól mutatja, hogy a 20-64 évesek foglalkoztatási rátája 2010-ben 62,5 százalék volt - vagyis a társadalom közel 40 százaléka nem dolgozott -, ami a KSH legutolsó vonatkozó adatszolgáltatási évében, 2022-ben 80,2 százalékra nőtt.¹⁴ A munkanélküliségi ráta szintén drámai átrendeződést mutat: a 2010 első negyedéves 11,4 százalékhoz képest 2025 év végére 4,4 százalékra csökkent. Ezt az önmagában is komoly eredményt érdemes kiegészíteni azzal, hogy a koronavírus-járványt megelőző időszakban a ráta tartósan 4 százalék alá is tudott csökkenni.¹⁵ Ebben a fent említett külföldi működőtőke beáramlás mellett a közmunkaprogram reintegrációs hatásának van jelentős szerepe, amit jól mutat a jogviszonyban állók számának idősoros változása: a közfoglalkoztatottak száma 2014-ben még 182,5 ezer fő volt, 2024-ben már csak 65,8 ezer, vagyis a javulás egy része a közmunka kifutásával és az elsődleges munkaerőpiac erősödésével együtt értelmezhető.¹⁶

Emelkedő bérek és nyugdíjak

Ahogy a munkaerőpiac feszesedett, jelentős nominális és reálbér-emelkedés kezdődött. A bruttó átlagkereset 2010-ben 202 525 forint volt, 2014-ben 237 694, 2018-ban 329 943,¹⁷ idén februárban pedig már elérte a 725 500 forintot.¹⁸ Ez 16 év alatt három és félszeres növekedést jelent, amely bérfelzárkózás nemcsak nominális, hanem hosszú távon reálértékű is volt- még úgy is, hogy a 2022–2023 inflációja átmenetileg megtörte a pályát.

Reálértéken ugyanis a KSH inflációs statisztikáival¹⁹ korrigálva a 2010-es átlagkeresetet azt látjuk, hogy az akkori, 202 525 forint jelenlegi árakon mindössze 390 100 forint lenne. A 2026 februári átlagkereset azonban 725 500 forint volt, így ezen a téren 86 százalékos reálnövekedés történt 16 év alatt- a jelentős inflációs sokk ellenére is.

A minimálbér-politika még radikálisabb képet mutat. A havi bruttó minimálbér 73 500 forintról 2026-ra 322 800 forintra nőtt.²⁰ 2026-os árakon ez a KSH inflációs adatai²¹ alapján végzett számítással azt jelenti, hogy reálértéken 141 600 forintnak felelne meg a 2010-es 73 500 forintos minimálbér. A 2026 január 1-től hatályos minimálbér ennél 128 százalékkal magasabb, 322 800 forint. Mindez azt jelenti, hogy a minimálbér reálértéken, tehát a teljes 16 éves kumulált inflációval korrigálva is 2,28-szorosára nőtt a 2010-es értéknek. A magyar bérpolitika egyik legfontosabb sajátossága tehát az volt, hogy a legalacsonyabb bérszintek emelése a teljes bérszerkezetet felfelé tolta.

A KSH hosszú idősora szerint a saját jogú nyugdíjasok átlagos teljes ellátása 2010-ben 97 259 forint, 2014-ben 118 439, 2018-ban 134 947, 2022-ben 208 168, ²² a legfrissebb 2026. márciusi KSH-adat alapján az átlagos öregségi nyugdíj 261 300 forint volt.²³ Mivel a nyugdíj indexációja inflációkövető, reálértéken elvileg nem lehetne sem növekedésről, sem csökkenésről beszélni. Ennek ellenére több évben is magasabb emelés volt, mint az infláció, így a nyugdíjas reálértéken is nőttek (a 2010-es 97 259 Ft jelenleg 187 400 forint lenne). Ráadásul a 13. havi nyugdíj teljes, és a 14. havi ellátás részleges visszaépítésével további reálérték-növekedéssel zárták a nyugdíjasok az elmúlt 16 évet.

A keresetek drasztikus emelkedése jótékony hatást gyakorolt a háztartások nominális rendelkezésre álló jövedelmére is. Ennek összege 2010-ben 15 495 milliárd forint, 2014-ben 18 121 milliárd, 2018-ban 24 204 milliárd, 2022-ben 37 833 milliárd, 2024-ben 49 700 milliárd forint volt. Saját számítás szerint a bruttó háztartási megtakarítás 2010-ben 1 939 milliárd, a KSH legfrissebb 2024-es adatai szerint legutóbb már 9 706 milliárd forint volt; a hozzávetőleges megtakarítási ráta 10,1 százalékról 16,4 százalékra emelkedett. Ez fontos, mert a magyar gazdaság 2022 után részben a lakossági fogyasztás átmeneti gyengülésén és a megtakarítási hajlandóság megugrásán keresztül alkalmazkodott a válsághoz. ²⁴

A gazdasági stabilizáció jótékony hatással volt a nemzet megmaradásának legfontosabb mérőszámára, a teljes termékenységi rátára, ami azt mutatja meg, hogy egy szülőképes korú nőre hány élveszülés jut. A 2,1-es érték jelentené a népesség stagnációját, amit Magyarország- és Európa- évtizedek óta képtelen elérni. A teljes termékenységi arányszám a kétezres évek során folyamatosan egészen drámai képet mutatott, amelynek köszönhetően jelenleg jóval kevesebb szülőképes korú nő van az országban, ami indokolja a rekordalacsony születésszámokat is. Annak ellenére, hogy a teljes termékenységi ráta jelentős emelkedést mutatott az elmúlt 16 évben. 2010-ben 1,25 volt, 2014-re 1,42-re, 2018-ra 1,50-re, 2022-re 1,55-re emelkedett, majd 2024-re 1,39-re, 2025-re 1,31-re esett vissza. Ez alapján a 2010-es évek második felében valóban volt demográfiai fordulat, amelyet a covid és a háborús válságidőszak megtört.²⁵

Európai összehasonlításban azonban ez is kiemelkedő eredménynek számít, ugyanis az EU-ban Magyarország még a jobb helyzetben lévő országok közé tartozott az Eurostat legfrissebb, 2024-es vonatkozó statisztikája szerint. A legrosszabbul teljesítő országok között van Málta, 1,01-es rátával, amely gyakorlatilag a szülőképes korú lakosság feleződését vetíti előre, de Spanyolország (1,1), vagy a sokak által példaképnek tekintett Lengyelország (1,14) is demográfiai katasztrófát él át.²⁶

Hogy Magyarország tragikus helyett "csupán" nehéz demográfiai helyzettel néz szembe, az elsősorban a széles körű családtámogatási rendszernek köszönhető. Ezek közül a legfontosabb intézkedések:

A kedvezményes kamatot és a gyermekenként 10 millió forintos tartozáselengedést jelentő CSOK+,
a kedvező kamatozású, majd a gyermek megszületését követően kamatmentes babaváró hitel,
a piaci kamatkörnyezetnél jóval alacsonyabb, 3 százalékos kamatot garantáló Otthon Start Program,
a CSOK+ kiegészítőjeként értelmezhető falusi CSOK,
az édesanyák adómentessége,
a gyermekenként akár 6 millió forintos pénzbeli juttatást jelentő GYED,
illetve a különböző családi adókedvezmények és jóváírások rendszere.

Mit ígért a Tisza Párt?

Az tehát világosan látszik, hogy az elmúlt 16 év kormányzatának egy nehéz gazdasági (és társadalmi) szituációból indulva sikerült a szociális juttatások terén viszonylag széles mozgási teret kialakítania saját magának amellett, hogy a regionális összehasonlításban relatíve stabil gazdasági mutatókat tudott produkálni válságidőszakokban is.

Ebbe a konszolidált szituációba érkezett meg Magyar Péter kormánya, amelynek a fent vázoltak alapján egy sokkal kényelmesebb költségvetési keretben kell, egy már működő szociális struktúrában saját politikát folytatnia.

Ebben a helyzetben jogosan elvárható, hogy a Tisza kampányban tett vállalásait szigorú ellenőrzés mellett kérjék számon a választók.

2026 februárjában a párt hivatalosan bemutatta a "Működő és emberséges Magyarország" programját, amely külön fejezetekben tárgyalja az oktatást, a gazdaságot, az energiát, a költségvetést, a társadalompolitikát és az egészségügyet. Ugyanakkor ez nem mindenhol részletesen költségelt dokumentum, és bizonyos adópolitikai elemeknél belső eltérések is láthatók a párt saját kommunikációján belül.

A gazdasági és adópolitikai fejezet fő tézise a Tisza szerint az, hogy a mediánbér alatti jövedelmeket kisebb adóteherrel kell sújtani, a minimálbér adóját pedig 15 százalékról 9 százalékra kell csökkenteni. A párt azt is állítja, hogy

"semmilyen munkabért terhelő adót" nem emelne,
miközben a költségvetési egyensúlyt a korrupció és a túlárazott közbeszerzések visszaszorításával érné el,
és 3 százalék alá vinné a költségvetési hiányt,
valamint áfamentességet garantálnának a gyógyszerekre,
az egészséges élelmiszerekre és a tűzifára pedig 5 százalékos áfát ígérnek.

Vagyis egyszerűen összefoglalva: úgy vállal jelentős adócsökkentést a Tisza Párt, hogy emellé nem tervez más területeken többletadókat beszedni.²⁷

E vállalás alól kivételt jelent a vagyonadó, ebben azonban egyelőre nem világos a párt konkrét álláspontja. A februári programbemutatóról szóló hivatalos összefoglaló 1 milliárd forint feletti vagyonokra írna elő évi 1 százalékos vagyonadót, míg a párt tavaly augusztusi közleménye még 5 milliárd forint feletti küszöböt említ. Ez nem puszta stiláris eltérés, hanem érdemi költségvetési és politikai különbség.

A vagyonadót leszámítva azonban a Tisza Párt hivatalos programja gyakorlatilag csak olyan gazdaság- és szociálpolitikai intézkedéseket tartalmaz, amelyek bővítenék a jelenlegi kedvezmények keretrendszerét. Ez összességében konzervatív becslés szerint mintegy évi 2-3 ezer milliárd forint többletforrást igényel.²⁸

Így bővülnek a kedvezmények az ígéretek szerint

A Tisza Párt hivatalos programjának kivonatából témakörönként ismertetjük, hogy pontosan hogyan alakítaná át Magyar Péter kormánya a jelenlegi szociális hálót.

Gazdaság és Adózás

A Tisza nem emel adót
Euróbevezetés: A csatlakozási feltételek teljesítése és a közös valuta bevezetése.
Vagyonadó: Az 5 milliárd (vagy 1 milliárd) forint feletti magánvagyonokra 1%-os adó kivetése.
Adókönnyítés: A mediánbér alatt keresők adóterheinek csökkentése és általános áfacsökkentés. Gyógyszerek, egészséges élelmiszerek és tűzifa áfájának 5 százalékra csökkentése.
EU-s források: A befagyasztott uniós pénzek hazahozatala.
Propagandastop: A kormányzati kommunikációs kiadások leállítása (évi 600 milliárd forintos megtakarítást várnak ettől és a NER-cégek támogatásának megvonásától).

Egészségügy és Nyugdíj

Egészségügyi büdzsé: Évi 500 milliárd forint plusz forrás; a cél a GDP 7%-ára emelni a költést 2030-ig.
Kórházfejlesztés: Várólisták csökkentése és új szuperkórházak építése.
Nyugdíjkorrekció: Vegyes indexálás (az infláció mellett a keresetek emelkedését is figyelembe vennék).
Nyugdíjprémium: A 13. és 14. havi nyugdíj megtartása mellett évi 200 ezer forintos SZÉP-kártya támogatás.
Idősgondozás: 20 ezer új férőhely létrehozása a nyugdíjasotthonokban.

Családpolitika és Oktatás

Családtámogatások duplázása: A családi pótlék, a gyes, a gyet és az anyasági támogatás összegének megkétszerezése (évi 372 milliárd forintos többletköltség).
"100% Család" program: Külön támogatás az egyszülős, az egygyerekes és az alacsony jövedelmű családoknak.
Pedagógusok: Érdemi béremelés és új Nemzeti alaptanterv (NAT).
Lakhatás: Bérlakás- és kollégiumépítési program indítása.

Energia és Biztonság

Rezsicsökkentés: A lakossági rezsicsökkentés fenntartása (igazságosabb sávhatárokkal) és vállalati rezsicsökkentés bevezetése.
Védett benzinár: 480 forintos benzinárat ígértek
Energiahatékonyság: 2035-ig az ingatlanok negyedének korszerűsítése és teljes leválás az orosz energiáról.
Határvédelem: A déli határkerítés megtartása és zéró tolerancia az illegális bevándorlással szemben.
Munkaerőpiac: Általános vendégmunkásstop.
Külpolitika: Erősebb NATO és EU kötelék; katonák küldésének és a sorkötelezettségnek az elutasítása.

Társadalom és Média

Gyermekvédelem: Vizsgálóbizottság felállítása a bűncselekmények feltárására és az áldozatok kártalanítására.
Média: Új médiatörvény és a közmédia függetlenségének visszaállítása.
Esélyegyenlőség: Külön ombudsman az egyenlő bánásmódért; roma ösztöndíjrendszer és modernizált közmunka.

Mindez azt jelenti, hogy a családtámogatások megtartását, sőt kibővítését ígéri a következő kormány, némileg más hangsúlyokkal. A Tisza 100 százalékos családprogramot hirdet, megduplázná a családi pótlékot és az anyasági támogatást, újszülött- és iskolakezdési támogatást adna a rászorulóknak,

továbbá kimondja, hogy válás esetén ne kelljen visszafizetni a CSOK-ot vagy a CSOK Pluszt.

Ez egyértelműen azt jelzi, hogy a párt nem a családtámogatási rendszer lebontását, hanem annak átrendezését és kiterjesztését ígéri.

A nyugdíjaknál szintén bővítést ígérnek. A hivatalos program szerint megtartanák a 13. havi nyugdíjat, emellett 14. havi nyugdíjat is bevezetnék, minimum 120 ezer forintos nyugdíjgaranciát vállalnának, rendkívüli emelést adnának a legalacsonyabb nyugdíjaknál, nyugdíjas SZÉP-kártyát vezetnének be, megdupláznák az időskorúak járadékát és 50 százalékkal emelnék az otthonápolási díjat. Vagyis ezen a területen a TISZA fő iránya egyértelműen nem a meglévő juttatások megvágása, hanem azok kibővítése.

Az egészségügyben a Tisza a GDP 7 százalékára emelné az állami finanszírozást 2030-ig, addig évente legalább 500 milliárd forint többletforrást tenne a rendszerbe, várólistacélokat szabna, önálló egészségügyi minisztériumot hozna létre, és deklaráltan ingyenes, térítésmentes, magas színvonalú állami ellátást ígér. Az oktatásban önálló minisztérium, a pedagógusokat segítő dolgozóknak 25 százalékos béremelés, nagyobb módszertani szabadság, a NAT szakmai átdolgozása, a tankönyvmonopólium megszüntetése, az egyetemi autonómia és az Erasmus-hozzáférés helyreállítása szerepel. Ez több ponton explicit rollback: a tankönyvmonopólium, az erős központi kontroll és az alapítványi/korlátozott autonómiájú felsőoktatási berendezkedés visszafordítását célozza.

Az energiában a TISZA "Rezsicsökkentés Pluszt" ígér, tehát a lakossági támogatási logikát nem vetné el, csak átírná.

Konkrétan 5 százalékra vinné a tűzifa áfáját, megduplázná a szociális tűzifa-keretet, évente 100 ezer lakás energetikai korszerűsítését, 1000 milliárd forintnyi energiahatékonysági és tárolókapacitás-fejlesztést, az orosz energiafüggőség megszüntetését 2035-ig, valamint Paks II. felülvizsgálatát ígéri.

A munkaerőpiacon Magyar Péter nem jelentett be drasztikus átalakítást, e téren inkább az adópolitika módosítása lehet kiemelt jelentőségű: ígérete szerint ugyanis az alacsony jövedelműek szja-kulcsa 15-ről 9 százalékra fog mérséklődni. Emellett a munkanélküliség további szűkítését szolgálhatja, hogy a párt programja szerint 2026. június 1-jétől a vendégmunkások tömeges foglalkoztatására jogszabályi tilalmat fog bevezetni az új kormány.

Bár az ígéretek volumenüket tekintve valóban széles körűek, a magyar gazdaság ennek feltételeit az elmúlt 16 évben megteremtette, illetve mozgásteret biztosított a mindenkori kormányok számára.

A 2-3 ezer milliárdos ígéretcsomag költségvetési megvalósíthatóságát kontextusba helyezi, hogy csak az Orbán-kormányok nemzeti vagyonvisszaszerzési akciója önmagában hasonló léptékű volt, a mainál jóval visszafogottabb gazdasági közegben. A Tisza Párt választási ígéreteinek teljesülése így inkább csak politikai akarat kérdése.

Hatalmas állami vagyont, megerősödött gazdaságot vesz át ma a Tisza Párt, minden adott az ígéretei végrehajtásához - mutatjuk részletesen!

Két és félszeresére bővült a gazdaság

Stabilizálódott az államadósság, kilőttek a tartalékok

Egy korszak sikertörténete a munkaalapú társadalom megteremtése

Emelkedő bérek és nyugdíjak

Mit ígért a Tisza Párt?