Ellenpont

A magyar gazdaságot alapvetően három sokk érte a háború miatt:

A legnagyobb költséget (6524 milliárd forintot) a megnövekedett energiaszámla okozta,
amely kiegészül a kamatkiadások változásából (2840 milliárd)
és a kieső exportpiacokból, vagyis az elhibázott brüsszeli szankciós politikából fakadó veszteségekkel (1012 milliárd).

A Századvég számításai szerint tehát a háború négy éve során a magyar gazdaság összesen 10376,4 milliárd forintnyi kárt szenvedett el.¹

Brutális teher a családokon

Ha a fent említett 10 ezer milliárdos összeget "lebontjuk" egyénekre, a Századvég tanulmánya alapján, kirajzolódik, mekkora veszteséget jelentett a háborús időszak a családok számára. A 2022 és 2025 közötti időszakban a költségek a következőképpen alakultak:

Egy átlagos háztartásra jutó kár: 2 544 000 Ft.
Egy négyfős családra jutó kár: 4 330 000 Ft.

A negatív gazdasági következmények elhúzódó jellegét mutatja, hogy bár az energiaárak nemzetközi szinten mérséklődtek és a gazdaság is alkalmazkodott az új helyzethez 2025-re, a károk növekedése nem állt meg.

Energia: A 2025-ös év még így is 138,1 milliárd forint többletköltséget jelentett a gázimport során a háború előtti árszintekhez képest.
Kamatkörnyezet: A geopolitikai kockázatok miatt a kamatszint 4–6,5% közé emelkedett. A kötvényállomány átárazódása miatt az állami finanszírozás csak 2025-ben 870,7 milliárd forinttal drágult.
Export: Az orosz piacok elvesztése és a kölcsönös szankciók további 316,7 milliárd forint kiesést okoztak a magyar exportőröknek az elmúlt évben.

A háború tehát milliókat vett ki a magyar emberek zsebéből, és ezermilliárdokat az államkasszából. A kiadások nagyobb részét pedig a brüsszeli szankciós politikai, és az energiaárak megemelkedésének köszönhetjük.

Kapitány István milliárdokat keresett a háborún

Miközben a teljes magyar társadalomnak fájdalmas károkat okozott a háború, vannak olyanok is, akik kifejezetten jól kerestek rajta. Az egyik ilyen ember Kapitány István, a Tisza energia-áremelési szakértője, aki hatalmas összeget, több, mint tízmilliárd forintot keresett a háborún.² Ezzel biztosan ő az a magyar, aki a leginkább meggazdagodott az öldöklésen. Kapitánynak rengeteg Shell-részvénye van (hiszen a Shell vezetője volt), így ő azon gazdagszik, ha Magyarország drága amerikai LNG-t vesz (lehetőleg a Shellen keresztül) az olcsó orosz gáz helyett.

Kapitány és Magyar kéz a kézben vezetik Magyarországot a nekik nagy hasznot jelentő LNG-megállapodások felé

A volt shelles felsővezetőként becslések szerint akár 37 millió dolláros (12 milliárd forintos) vagyonra tehetett szert az ukrán–orosz háborúval. A Shell ugyanis 2022 és 2024 között soha nem látott extraprofitot generált a háború és az energiaválság közepette, bevételeiket megduplázták, a részvények értéke pedig másfélszeresére növekedett.

Kapitány István – az iparági benchmarkok és a nyilvánosan elérhető beszámolók alapján – feltételezett jövedelme a mobilitási üzletág globális alelnökeként (Shell EVP) bónuszokkal együtt eleve közel évi 1–1,5 milliárd forint is lehetett évente, még konzervatív becslésünk szerint is.

Az ambiciózus szcenárió alapján a 2022-es, háború miatti olajár-robbanás és a részvények értékének drasztikus növekedése után ez azonban több mint a duplájára ugorhatott 2024 nyarára. Bónusszal, részvénycsomaggal, egyéb juttatásokkal ez akár évi 3,4 millió font, azaz 2,8 milliárd forint értékű juttatás is lehetett a számításaink szerint.

Kapitány István a mai napig jól keres a Shell érdekeinek képviseletével

Meg kell jegyeznünk továbbá, hogy a Shell mellett egy másik nagy LNG-exportőr is kifejezetten jól járt a háborúval. A Cheniere a globális LNG termelés 11 százalékát adta 2023-ban, és teljes kapacitásának 70 százalékát (40 milliárd köbmétert) ugyanebben az évben már Európába exportálta, kifejezetten az orosz energiahordozókról való uniós leválásnak köszönhetően.³

Ennek, és a megemelkedő energiaáraknak köszönhetően a vállalat részvényei két év alatt, 2022-ről 2024-re összesen 44,7 százalékkal nőttek.

Bár 2025-re az energiapiac valamelyest normalizálódott, és a Cheniere részvényeinek árai is konszolidálódtak, azzal, hogy Ursula von der Leyen a tagállamok nevében vállalást tett egy 750 milliárd eurós LNG-beszerzésre az Egyesült Államok irányába, a részvénypiac ismét pozitívan reagált.⁴ Így összességégében év az éven összehasonlításban a háború előtti, 2022 februári (a háború kitörése) értékhez képest 2026 februárjára 62,7 százalékkal nőtt a vállalat piaci kapitalizációja.

Ennél is beszédesebb, ha az éves alapú piaci kapitalizációt vetjük össze. A háború előtti utolsó évhez, 2021-hez képest az utolsó lezárt pénzügyi év, 2025 végére a vállalat teljes értéke 19,57 milliárd euróval nőtt. Vagyis ennyivel lettek vagyonosabbak a cég részvényeit birtokló tulajdonosok. ⁵

Ezek a tulajdonosok pedig nem mások, mint a nagy befektetési alapok, a Vanguard (a részvények 9,86 százalékával a legnagyobb stakeholder) és a BlackRock (7,95 százalékkal második).⁶ Utóbbi éppen 2023-ban, a cég legjobb részvénypiaci évében bővítette befolyását a vállalatban.⁷ Ezt a kiváló időzítést pedig több háborús iparágban is megismételték.

A multinacionális nagyvállalatoknak nem drága az emberélet, ha profitról van szó

Ha külföldön keressük, hogy kiknek éri meg a háború, akkor a Shell mellett egy másik nagy multinacionális vállalatot, a BlackRock-ot érdemes megvizsgálni. Az amerikai vagyonkezelő elképesztő globális hatalomra tett szert az évek során. A stratégiai iparágakat valósággal megszállták, a legnagyobb fegyvergyártók mögött mind ők állnak. Ezek az óriásvállalatok készítik az Ukrajnába küldött fegyvereket, így a mögöttük álló vagyonkezelőknek, így a BlackRocknak pénzügyi érdekük a háború folytatása.⁸

A hadiipar, és azon belül a fegyverbiznisz egyértelműen nagy üzlet az amerikai alapkezelőnek. A hivatalosan elérhető adatokból kiderül, hogy a legnagyobb fegyvergyártók mögött mind ott van a Blackrock, a Vanguard és a State Street – méghozzá jelentős befolyással rendelkező tulajdonosként.

A triumvirátusnak a legnagyobb részesedése, több mint 30 százalék az F-35 vadászgépeket és HIMARS-rakétákat gyártó Lockheed Martinban van. (a BlackRock ebből több, mint 7 százalékot visz – szerk.) Szintén erős tulajdonosi pozíciókat foglalnak el a B-21 bombázókat és drónokat készítő Northrop Grummanban is, ahol hármójuknak valamivel kevesebb, mint 30 százalékuk van (a BlackRock ebből közel 10 százalékot visz – szerk.).

A Lockheed egyik fontos modellje, az F-22-es bevetés közben

Zömében ezek a hadiipari óriások gyártják az Ukrajnába küldött fegyvereket. És mivel mögöttük tulajdonosként a BlackRock és társai állnak, ők profitálnak a hadiipari megrendelésekből. Ebből pedig az következik, hogy a dollárbilliókat megmozgató vagyonkezelőknek gazdasági érdekük a háború fenntartása és folytatása, hiszen így még nagyobb profitot tudnak bezsebelni.

A helyreállítással is ugyanaz a kör járna jól

A háború azonban nemcsak a fegyverek miatt őrült nagy üzlet. Alighogy Oroszország elindította a katonai hadműveleteit, a Blackrock bejelentkezett Ukrajna újjáépítésére. 2022 decemberében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megállapodott a világcég vezérigazgatójával, Larry Finkkel: a felek aláírtak egy szerződést, ami alapján a háború után a globális vagyonkezelő koordinálhatja az ukrán gazdaság helyreállítását célzó befektetéseket.

Mint arról az Ellenpont beszámolt,⁹ a világ legnagyobb vagyonkezelője és az Egyesült Államok legnagyobb bankja, a BlackRock és a JPMorgan közreműködésével tervez Ukrajna kormánya felállítani egy olyan fejlesztési bankot, amely közpénzből finanszírozna beruházásokat, amelyek később aztán több száz milliárd dollárnyi magántőkét is bevonzhatnak.

A "megbeszéléseket ismerő emberek" szerint a cél az "alacsony költségű tőke bevonása" a különböző kormányoktól, adományozóktól és nemzetközi pénzügyi intézményektől, amivel később "öt-tízszer annyi magánbefektetést" lehet megszerezni. A BlackRock és a JPMorgan a tanácsadás révén "korán áttekinthetik a lehetséges befektetéseket az országban". Ez közérthető megfogalmazásban annyit tesz, hogy ennek a két szervezetnek lesz lehetősége válogatni az esetlegesen megvalósuló későbbi befektetések között.

Elképesztő üzletről van szó: az ENSZ 2025 eleji jelentése szerint Ukrajna újraépítése az akkori állapot szerint is több mint 500 milliárd dollár lenne, ráadásul a korábbi amerikai jelentések szerint nagyságrendileg 10 és 12 billió (ezermilliárd) dollár közé tehető¹⁰ Ukrajna ásványkincs-vagyona. Az újraépítés során kialakított infrastruktúra, amelyet részben a BlackRock felügyel garantálhatja, hogy ezekhez elsősorban az amerikai alapkezelő cégei szerezzenek hozzáférést. Ez pedig garantálja a befektetés sokszoros megtérülését.

A bankszektor szépen hízik, mialatt dúl a háború

Miközben az energiapiac és a fegyvergyárak szárnyalnak, az ebből keletkező tőke kezelését végző bankok is nagyot szakítottak 2022 óta. A nyertesek közül pedig kiemelkedik egy, méghozzá az Erste csoport- amelynek évekig vezető beosztású alkalmazottja volt a Tisza Párt gazdaságpolitikai szakértője, Kármán András. A bank egyik legfontosabb részvényese (az Erste Alapítvány mellett) pedig nem meglepő módon éppen az említett két amerikai tőkealap, a Vanguard és a BlackRock, amelyek az energiapiac és a fegyvergyárak- vagyis a háborús gazdaság- legnagyobb haszonélvezői. A Yahoo Finance adatai szerint a Vanguardhoz és a BlackRockhoz köthető tőkealapok együttesen mintegy 5 százalékát tulajdonolják az Erste Group-nak.¹¹

Az Erste Group egészen megdöbbentő szárnyalásba kezdett a háború kitörése óta, a csoport teljes piaci értékét meg két és félszerezte mindössze 4 év alatt.

Számszerűsítve ez azt jelenti, hogy a 2021-es pénzügyi év végén 16,77 milliárd euróra értékelt vállalatcsoport 2025 év végére 41,2 milliárd eurósra hízott. A háború éveiben tehát 24,43 milliárd euróval gazdagodtak az Erste Group tulajdonosai. Ezek körében a háború legfontosabb haszonélvezőit is megtaláljuk.

A háború tehát elképesztő anyagi terhet ró a magyar családokra, ami négy év alatt már ezermilliárdokban mérhető összeg. Eközben a hétköznapi emberek megrövidítéséből a multinacionális nagyvállalatok és tőkealapkezelők, illetve azok képviselői profitálnak. Ilyen a Shell, az Erste, a BlackRock vagy Kapitány István.

Milliókat vesztettek a magyar családok a háború miatt - eközben Kapitány István milliárdokat, a Shell, az Erste és a Blackrock ezermilliárdokat keresett rajta

Brutális teher a családokon

Kapitány István milliárdokat keresett a háborún

A multinacionális nagyvállalatoknak nem drága az emberélet, ha profitról van szó

A helyreállítással is ugyanaz a kör járna jól

A bankszektor szépen hízik, mialatt dúl a háború