Ellenpont

Minden fronton offenzívát indított a brüsszeli elit a háborúra való felkészülés érdekében. Az európai emberek nem akarnak háborút, a kontinens baloldali, háborúpárti vezetői mégis az eszkaláció pártján állnak.
A látszólagos ellentmondásra, amit az elvileg demokratikusan választott vezetők szembefordulása jelent a szavazók akaratával, két magyarázat van: a pénz és a hatalomvágy.
Ebben a játszmában olyan nemzetközi pénzhálózatok, mint a BlackRock és a JPMorgan Chase jelentős profitot realizálnak, többek közt a fegyvergyártásból. Hasonlóan komoly haszonnal kecsegtet a háborúban lerombolt ország újjáépítése, amelyet a két globális óriás már magának nézett ki.
A háborúpárti vezetők ehhez a játszmához asszisztálhatnak, amikor a háború eszkalálásáról, és Európa lehetséges szerepvállalásáról egymás után megszólalnak.
Nem véletlen hát, hogy a háborús uszítás egyik vezéralakja az a Friedrich Merz, német kancellár, aki maga is a BlackRock alkalmazottja volt 2020-ig.
Németország, és a magát "hajlandók koalíciójának" nevező, az Ukrajna végletekig tartó háborús támogatása mellett elköteleződött formáció országaiban az orosz-ukrán háború kitörése óta egyre nagyobb volumenű fegyverkezés zajlik, amelynek célja a konfliktus elnyújtása, kiszélesítése.
Ennek hátterében, a háborúból és az azt követő újraépítésből keletkező profit maximalizálása áll. Eszköze pedig a sorkötelezettség, amelyet Németországban és Horvátországban is részben visszaállítottak idén januárban, de számos másik európai országban tettek ilyen irányú lépéseket.
Természetesen a háború rengeteg pénzbe kerül, így annak árát nem a nemzetközi pénzhálózatok fizetik: erre az európai állampolgárokat szemelték ki, akikre százmilliárd eurós nagyságrendű adóemelést szabtak ki 2022 óta a háborúpárti kormányok Nagy-Britanniától Franciaországon át Spanyolországig.
Hasonló adótervek (a baloldalon) Magyarországon is léteznek: a Tisza Párttól kiszivárgott adótervek több pontja ugyanazokat a megszorításokat tartalmazza, mint amelyeket a nyugat-európai háborúpárti kormányok a háború finanszírozása érdekében vetettek ki az elmúlt három évben. Míg a Századvég felmérése szerint az európai polgárok döntő többsége (67 százalék)¹ elutasítja Ukrajna fegyveres támogatását, az Unió baloldali vezetése látszólag érthetetlen módon, a saját választóival szembefordulva támogatja a háború folytatását. Azonban, ha a háborúpárti liberális elit állásfoglalása mögé nézünk, és feltárjuk a mögöttük álló hálózatokat, akkor kiderül, hogy

valójában igencsak komoly pénzügyi érdeke fűződik a globalista elitnek az emberek százezreinek halálával járó konfliktus fenntartásához- és kiterjesztéséhez.

A rendszer az őrületben: hatalmas üzlet a háború

A világ legnagyobb vagyonkezelője és az Egyesült Államok legnagyobb bankja, a BlackRock és a JPMorgan közreműködésével tervez Ukrajna kormánya felállítani egy olyan fejlesztési bankot, amely közpénzből finanszírozna beruházásokat, amelyek később aztán több száz milliárd dollárnyi magántőkét is bevonzhatnak- írja a Financial Times.²

A lap arról ír, a "megbeszéléseket ismerő emberek" szerint a cél az "alacsony költségű tőke bevonása" a különböző kormányoktól, adományozóktól és nemzetközi pénzügyi intézményektől, amivel később "öt-tízszer annyi magánbefektetést" lehet megszerezni. A BlackRock és a JPMorgan a tanácsadás révén "korán áttekinthetik a lehetséges befektetéseket az országban". Ez közérthető megfogalmazásban annyit tesz, hogy ennek a két szervezetnek lesz lehetősége válogatni az esetlegesen megvalósuló későbbi befektetések között.³

Emmanuel Macron (jobbról) Larry Finkkel, a Black Rock vezérigazgatójával (középen) tárgyal

A kijevi kormány már novemberben bevonta a munkába a BlackRock tanácsadói részlegét, a JPMorgan és a McKinsey pedig február, illetve május óta ad tanácsokat Zelenszkij kormányának a háborúban.⁴

Mindennek jelentősége abban rejlik, hogy az ENSZ 2025 eleji jelentése szerint Ukrajna újraépítése az akkori állapot szerint is több mint 500 milliárd dollár lenne. Ennek a lebonyolítását a BlackRock és a JPMorgan Chase vállalhatja. Hogy kontextusba helyezzük az összeget, Ukrajna éves bruttó nemzeti összterméke mindössze 178 milliárd dollár, vagyis éppen harmada az újjáépítéshez számított összegnek. ⁵

A hatalmas üzletet azonban nemcsak az ország újjáépítése jelenti, hanem annak a lerombolása is: a fegyvercégek különösen komoly profitot realizáltak 2022 óta. A háború kitörése óta harmincöt állam küldött fegyversegélyeket Ukrajnába, ez 2020 és 2024 között már a globális fegyverimport 8,8 százalékát jelentette.

Ezen a téren pedig szintén fontos szereplő a BlackRock, amely több csatornán keresztül is szorosan kapcsolódik Ukrajnához. Ezek közül az egyik legfontosabb a fegyveripar. A német Rheinmetall – amely magát Ukrajna "erős partnerének" nevezi – jelentős profitra tett szert a Kijevnek szállított lőszereken. A német védelmi minisztérium 155 milliméteres tüzérségi lövedékekre kötött keretszerződést a vállalattal, amelynek értelmében akár több mint 330 ezer darabot is leszállíthatnak, darabonként legalább 3600 eurós áron.

Csakhogy a német cég tulajdonosi háttere mára nemzetközivé vált, és a BlackRock relatív többségi tulajdonosként meghatározó szereplő benne. A globális befektetési alap a tulajdonosi szavazatok közel 7 százalékát birtokolja, és az 5 főrészvényes között további három nagyvállalatot találunk:

A Goldman Sachs,
a Morgan Stanley
és a Bank of America is a legnagyobb részvényesek között szerepel.⁶

A másik kulcsterület az ukrán mezőgazdaság. Ukrajna területének több mint fele szántóföld, rendkívüli termékenységgel, ami miatt gyakran a világ "kenyereskosaraként" emlegetik. A háborút követően amerikai multinacionális cégek – köztük a Cargill, a DuPont és a Monsanto – összesen mintegy 17 millió hektár termőföldet vásároltak fel, ez az ország művelhető területeinek közel egyharmada. A BlackRock ezekben a vállalatokban is jelentős részvénycsomagokkal rendelkezik, így közvetetten az ukrán agrárszektorban is érdekelt.⁷

A nemzetközi pénzügyi elitnek dolgozik az Unió háborúpárti vezetése

A BlackRock ukrajnai szerepvállalása azért is különösen érdekes, mert időközben Európa legnagyobb gazdaságában, Németországban a szervezet egyik volt vezetője, Friedrich Merz alakíthatott kormányt. A német kancellár 2016 és 2020 között a BlackRock Asset Management Deutschland AG felügyelőbizottságának elnöke volt.

Feladata elsősorban stratégiai és irányítási jellegű volt: a német leányvállalat felügyelete, valamint a vállalat érdekeinek képviselete a politikai és gazdasági környezetben.

Merz legfontosabb szerepe a kapcsolati tőkéjében rejlett. A BlackRock "arcaként" működött Németországban, és kiterjedt politikai hálózatát arra használta, hogy hozzáférést biztosítson a vállalat számára a berlini és brüsszeli döntéshozókhoz.

Találkozókat szervezett Larry Fink, a BlackRock alapítója és német pénzügyminiszterek között, ami egy gyakran kritizált pénzügyi óriás számára különösen értékes legitimációt jelentett a német piacon.⁸

Merz teljes mértékig kiszolgálta a pénzügyi óriás érdekeit, gyakran akár a németek ellenére is: lobbizott például a tőkepiaci alapú nyugdíj-megtakarításokra való átállásért (itt jegyezzük meg, hogy hasonló törekvést láthatunk a Tisza Párt 660 oldalas gazdasági konvergencia programjában, a Tisza-csomagban, amely gyakorlatilag megszüntetné az állami nyugdíjrendszert⁹ - a szerk.), valamint az Európai Tőkepiaci Unió erősítéséért.

Merz tehát láthatóan komoly beágyazottsággal rendelkezik az ukrajnai háború egyik fő gazdasági mozgatórugójánál, a BlackRocknál, rajta keresztül pedig a vállalat egész Európára képes nyomást gyakorolni, tekintve, hogy Németország hagyományosan az EU vezető gazdasági- és politikai- ereje. Ez a befolyás pedig tetten érhető a teljes nyugati elit háborús megnyilvánulásaiban.

Negyedik éve zúg a háborús kórus Brüsszelben

Oroszország Ukrajna elleni inváziójának 2022 februári kezdete óta Brüsszel lopakodó kommunikációval építi a háborús beavatkozást sürgető narratíváját: kezdetben csak "sisakok és mellények" küldéséről¹⁰ volt szó, később aztán már harckocsikat és fegyverrendszereket küldtek az európai vezetők Ukrajnának.¹¹

Ezzel párhuzamosabban az európai vezetők egyre látványosabb háborúpárti kijelentéseket tettek.

Manfred Weber, a Tisza Pártot is soraiban tudó Néppárt frakcióvezetője tavaly májusban úgy fogalmazott, az Európai Unió kész az Egyesült Államokból (Trump győzelmével) kieső, Ukrajnának szánt források pótlására.¹² (2025.05.06.)
Tavaly decemberben Manfred Weber kijelentette, támogatja német katonák bevonását az ukrán békefolyamat biztosításába. „Szeretném, ha a katonák egyenruháján az európai zászló lobogna, és ukrán barátainkkal közösen biztosítanák a békét” – nyilatkozta a Funke Mediengruppe-nak.¹³ (2025.12.16.)
Friedrich Merz német kancellár hivatalba lépése után röviddel, 2025 májusában engedélyezte a német fegyverekkel való mélységi csapások végrehajtását Ukrajna számára Oroszország ellen. „Már nincsenek lőtávolság-korlátozások az Ukrajnába szállított fegyverekre – sem a britek, sem a franciák, sem mi, sem az amerikaiak által.Ez azt jelenti, hogy Ukrajna például oroszországi katonai állások támadásával is megvédheti magát”- jelentette ki a német kancellár 2025 májusában.¹⁴ (2025.05.26.)
Nem sokkal később, szeptemberben Merz már arról beszélt, hogy „mentálisan fel kell készülni egy elhúzódó háborúra Oroszországgal”.¹⁵ (2025.09.01.)
Idén decemberben Friedrich Merz arról beszélt, német katonákat küldene Ukrajnába, akik egy orosz támadás esetén viszonoznák a tüzet. A német kancellár a ZDF-nek adott interjújában arról beszélt: szerinte új fejlemény, hogy az USA először vállalt széles körű biztonsági garanciákat a megtámadott Ukrajna számára – hasonlóan a NATO-szerződés 5. cikkéhez, amely a megtámadott tagállamoknak a többi tagállam katonai segítségét biztosítja. Ez most „írásban is rögzítve van” – magyarázta Merz. A kancellár szó szerint így fogalmazott: „Mi is viszonoznánk a megfelelő orosz támadásokat és agressziókat.”¹⁶ (2025.12.16.)
Friedrich Merz 2025-ös évértékelő beszédében ennél is egyértelműbben fogalmazott, volt munkáltatójának, a BlackRocknak a fegyvergyárakban lévő részesedését támogatva az európai fegyveripar bővítéséről beszélt újévi beszédében, és kiemelte: Európának nagyobb önálló védelmi képességekre van szüksége, beleértve a megnövelt hadi- és katonai kiadásokat.¹⁷ (2025.12.30.)
Ursula von der Leyen bizottsági elnök tavalyi évértékelő beszédében kijelentette, Európa „harcban áll”, és hozzátette: Ukrajna jövője az Európai Unióban van.¹⁸ (2025.09.11.)
Ursula von der Leyen az Európai Uniót 2030-ig hadigazdasággá alakító „Readiness 2030” program (korábban ReArm Europe) kapcsán fogalmazott úgy, hogy „Európának végre olyan eszközei és forrásai kell legyenek, amelyek lehetővé teszik a saját védelmi iparra, gyártásra és közös beszerzésre épülő erős védelmet”.¹⁹ (2025.12.30.)
Boris Pistorius, német honvédelmi miniszter még 2024-ben arról beszélt, „Németországnak készen kell állnia, hogy konfrontálódjon Putyinnal” és felvetette, hogy nem német állampolgárok is csatlakozhatnának a jövőben a Bundeswehr kötelékébe, hogy növeljék a Németország „háborús készültségét”.²⁰ (2024.01.24.)
Donald Tusk, lengyel miniszterelnök már 2025 tavaszán arról beszélt, hogy 500 ezresre kell duzzasztani országa hadseregét, és „megpróbálnak az év végére elkészíteni egy modellt, amely lehetővé teszi, hogy Lengyelországban minden felnőtt férfit kiképezzenek háború esetén, hogy ez a tartalék valóban összemérhető és megfelelő legyen a potenciális fenyegetésekkel szemben.”²¹ (2025.03.08.)
Emmanuel Macron 2024-ben európai katonák Oroszországba küldésének lehetőségét latolgatta. „Ma nincs konszenzus arról, hogy hivatalos, jóváhagyott módon csapatokat küldjünk a helyszínre. De a dinamika tekintetében semmi sem zárható ki” – mondta az európai katonaák ukrajnai bevetése kapcsán. Majd úgy folytatta: „Mindent megteszünk, amit kell, hogy Oroszország ne nyerjen.”²² (2024.02.26.)
Decemberben Alexander Hoffmann, a CSU parlamenti képviselője arra buzdítja Németországot, hogy folytassa saját európai nukleáris ernyője projektjét Franciaországgal és Nagy-Britanniával együttműködve. "Európa három nagy szereplőjének mindenképpen egyetértenie kell" – hangsúlyozta Hoffmann Németországra, Franciaországra és Nagy-Britanniára utalva. Rámutatott, hogy Emmanuel Macron francia elnök már 2020-ban felajánlotta Németországnak és más uniós partnereknek az együttműködést a nukleáris elrettentés terén: "A részletekről még beszélnünk kell, de nem látok semmit, ami akadályozná azt, hogy ezen a területen is megvan a saját kompetenciánk."²³ (2025.12.30.)
Tavaly év végén az uniós vezetők – többek között António Costa, Ursula von der Leyen, Emmanuel Macron, Keir Starmer, Friedrich Merz – kifejezték, hogy az EU egységesen támogatja Ukrajnát. (2025.12.15.)²⁴
Az úgynevezett „Hajlandók Koalíciója” országainak nemzetbiztonsági tanácsadói január 3-án Kijevben megállapodtak egy többoldalú keretegyezményről, amely európai vezetésű, többnemzetiségű erők ukrajnai telepítésével számol a biztonsági garanciák részeként. A megállapodás szerint Ukrajna fegyveres erői maradnak az első védelmi vonal, az európai erők pedig a szárazföldi, légi és tengeri biztonságban vesznek részt, miközben az Egyesült Államok háttértámogatást biztosít.²⁵ (2026.01.03.)
Bajnai Gordon idén januárban egy interjúban, a Tisza Párt választási győzelmével kapcsolatos reményeinek kifejtését követően arról beszélt: „Régóta adósok vagyunk az európai autonómia kialakításával, és a mostani sokk lökést adhat, hogy növényevőből végre húsevővé váljunk egy ragadózók által uralt világban.” (2026.01.02.)²⁶

Háborúba vinnék Európát már a katonai vezetői is

A háborút nem akaró európai emberek számára a legrémisztőbb, hogy a nyilvános kardcsörtetés már nemcsak a baloldali elit részéről hallatszik, hanem az európai (volt vagy jelenlegi) katonai vezetők is beszálltak a hangulatkeltésbe.

Seán Clancy, az EU Katonai Bizottságának elnöke például azt is felvetette, hogy az EU katonai kiképző misszióit akár Ukrajnába is át lehetne vinni a háború után, erősítve ezzel a régió védelmét. Vagyis Clancy szerint európai katonákat kellene telepíteni Ukrajnába.²⁷
Ennél is egyértelműbben fogalmazott az európai szerepvállalással kapcsolatban a brit vezérkari főnök, Richard Knighton, aki szerint távoli, de nem zéró annak a valószínűsége, hogy Oroszország megtámadja Nagy-Britanniát. Majd hozzátette, egyre több család fogja "megtapasztalni, mit jelent áldozatot hozni a hazáért", és jelezte, "fiúknak és lányoknak" is készen kell állniuk az Egyesült Királyság védelmére.²⁸
Mark Rutte NATO-főtitkár (volt holland miniszterelnök) szerint Európának olyan vérontásra kell felkészülnie, amilyenre csak a nagyszüleink emlékezhetnek.²⁹
Fabien Mandon, a francia fegyveres erők vezérkari főnöke pedig nemrég egyenesen úgy fogalmazott, hogy a nyugat-európai országoknak három-négy éven belül készen kell állniuk egy Oroszországgal való esetleges összecsapásra, és ezt a lakosság előtt sem lehet tovább elhallgatni.³⁰
És hogy pontosan miért is kerül ütköző pályára Európa Oroszországgal, azt Petr Pavel, cseh köztársasági elnök, a NATO katonai bizottságának korábbi elnöke mondta el, aki szerint a nemzetközi jog alapján az önvédelem alapjog, és hogy Európának katonai segítséget kell nyújtania Ukrajnának, szélesebb értelemben is védve ezzel az EU és a NATO biztonságát.³¹

Ennek megfelelően a balliberális európai kormányok el is kezdték felkészíteni országaikat a háborúra.

Európa fegyverkezik, közben besorozzák a fiatalokat

A fenti nyilatkozatok után nem meglepő, hogy Európa nemcsak fegyverkezésbe, de széles körű sorozásba is kezdett. Dánia például már a nőkre is kiterjesztette a sorkötelességet, és sorshúzással döntik el, hogy kit vonultatnak be.³² Ennél is tovább ment Horvátország és Németország, akik 2026-tól tulajdonképpen általános sorkötelességet vezetett be.

Németország idén januártól egyfajta "kötelezően önkéntes" alapú katonai szolgálatot vezettetett be: 2026-tól minden 2008-ban vagy később született fiatal kap kérdőívet, amelyben az érintettek fizikai és mentális képességeit mérik fel. Ezzel párhuzamosan 20 000 önkéntes jelentkezését várják, amennyiben azonban ez a célszám nem teljesül, a parlament fenntartja magának a jogot, hogy kötelező sorozást vezessen be. A német kormány célja ugyanis az, hogy 200 ezer fővel növelje a Bundeswehr személyi állományát.³³
Ehhez hasonlóan Horvátország 2025-ben parlamenti döntéssel újra bevezette a sorkötelességet. Az új, 2026-ban induló rendszer értelmében a sorköteles fiatalok két hónapos alap katonai kiképzést kapnak. A horvát rendszer tartalmaz alternatív lehetőségeket is erkölcsi vagy vallási okokra hivatkozóknak, akik polgári védelmi szolgálatot végezhetnek a katonai helyett.³⁴
Lettország pedig 2023-ban állította vissza az általános sorkötelességet, a balti államban 11 hónapos szolgálati időt írnak elő a fiatalok számára.³⁵

A franciák, a britek és a németek már katonákat küldenének Ukrajnába

A magukat "Hajlandók koalíciójának" nevező országok kedden Párizsban elfogadtak egy nyilatkozatot, amelyben az Ukrajnának nyújtott biztonsági garanciákról van szó egy esetleges tűzszünet után. Keir Starmer brit miniszterelnök és Emmanuel Macron francia elnök ráadásul katonák küldéséről is megállapodott.

Macron azt mondta, hogy az elfogadott dokumentum garantálja egy 800 ezer fős ukrán hadsereg felállítását, amelyet a nyugati országok képeznek ki. Eközben létrehoznak egy több nemzetiségű haderőt, amely szárazföldi csapatokból, légierőből és haditengerészetből áll. A német kancellár, Friedrich Merz is csatlakozott hozzájuk, azzal, hogy egy év tűzszünet után Ukrajna szomszédságába küldenének katonákat. Kétségtelen: Párizsban a nyugat-európai országok az ukrajnai háború folytatásáról döntöttek. Az Oroszországgal szembeni háborúval fenyegető katonai jelenlétet akarnak.

Azonban mind az európai fegyverkezés, mind az általános sorozás pénzbe kerül. Ezt a pénzt pedig értelemszerűen nem a háborún nyerészkedő nagyvállalatok, hanem az egyes országok fizetik. Végső soron tehát az állampolgárok, az európai emberek állják a számlát, új adók formájában.

Euró százmilliárdokat szed be a balliberális elit a háború folytatására

A háború 2022-es kiszélesedése óta az egyébként is gyengélkedő európai gazdaságra végzetes csapást mértek a balliberális brüsszeliták: elindult az EU erőltetett leválasztása az orosz energiahordozókról, amelynek köszönhetően az európai kontinens gazdasági teljesítménye tovább zuhant. Ilyen gazdasági körülmények között döntött arról a brüsszeli vezetés (és a háborúpárti kormányok vezette tagállamok), hogy a kontinenst fel kell fegyverezni, és fel kell készülni egy háborúra Oroszország ellen.

Ennek azonban súlyos ára van, amit brutális adóemelésekhez vezetett 2022 óta a háborúpárti vezetésű országokban.

Az Egyesült Királyságban a legsúlyosabb háborús sarc a társasági adót érintette: a nagyobb, évi 250 ezer font feletti nyereséget termelő vállalatok esetében a kulcs 19 százalékról 25 százalékra emelkedett, amely 2023-tól hatályos, és a 2024–25-ös költségvetési években is érvényben van. Ez az intézkedés önmagában mintegy 47,8 milliárd font bevételt hozhat 2026-ig. Emellett a kormány befagyasztotta a személyi jövedelemadó sávhatárait 2028-ig, ami az infláció révén reálértéken adóemelést jelent, hiszen egyre több bér "növekszik bele" az inflációkövető béremelések nyomán a magasabb adókulcsot jelentő sávokba. Emellett 2024-ben emelkedtek a jövedéki adók, különösen a dohány- és e-cigaretta-termékek esetében, valamint nőtt a légiutas-adó a prémium és business class jegyekre. Végezetül az egyébként is borsos energiaárak is jelentősen növekedhetnek az energiaszektorra tavaly év végén kivetett 25 százalékos extraprofitadó miatt.³⁶
Franciaországban a kormány több, célzott adóemeléssel igyekszik növelni a bevételeket. A magas jövedelmű magánszemélyeket 2025 és 2027 között ideiglenes szolidaritási pótlék sújtja, amely a 250 ezer euró feletti jövedelmeket érinti, és évente mintegy 2 milliárd euró bevételt hozhat. A nagyvállalatokra rendkívüli különadót vetnek ki: az 1 milliárd euró feletti árbevételű cégek 2025-ben összesen körülbelül 8 milliárd eurót fizethetnek be, 2026-ban pedig további mintegy 4 milliárdot. A digitális szolgáltatási adó kulcsa 3 százalékról 5 százalékra emelkedett 2024-től. Ezzel párhuzamosan részben visszaállították a korábban csökkentett áramadót (TICFE), valamint emelték a repülőjegyekre és egyéb légi illetékekre kivetett környezetvédelmi díjakat.³⁷
Németországban az adó- és járulékemelések jelentős része a klíma- és szociális rendszerek finanszírozását célozza. A szén-dioxid-adó 2024-ben tonnánként 30 euróról 45 euróra nőtt, 2026-ra pedig 55 eurós szintet terveznek, ami 5-10 centtel emelheti az üzemanyagárakat.³⁸ Az ápolási biztosítás járuléka 2023-ban 3,05 százalékról 3,4 százalékra emelkedett, 2025-től pedig 3,6 százalékra nő, a gyermektelenek esetében összesen 4,2 százalékra. Az egészségbiztosítási kiegészítő járulék átlagos mértéke 2024-ben 1,7 százalékra emelkedett, de több pénztár ennél is magasabb kulcsot alkalmaz.³⁹ Emellett megszűnt a vendéglátásban alkalmazott ideiglenes kedvezményes áfakulcs, így az áfa mértéke 7 százalékról visszatért 19 százalékra, ami évente körülbelül 3,5 milliárd euró többletbevételt jelenthet.
Spanyolországban az adóemelések elsősorban a pénzügyi és energiaipari szektort, valamint a legvagyonosabb rétegeket érintik. A bankokra 2023 és 2025 között 4,8 százalékos különadót vetettek ki a kamatbevétel-növekményre, míg az energiaipari cégekre 1,2 százalékos adó vonatkozik az árbevételük után; a két intézkedés együtt 2024-ben mintegy 2,86 milliárd euró bevételt hozott. Bevezették a szolidaritási vagyonadót is, amely a 3 millió euró feletti vagyonra vonatkozik, legfeljebb 3,5 százalékos kulccsal, és 2023–2024-ben 1,5–2 milliárd eurós bevételt eredményezhet. Emelkedett a tőkejövedelmek adókulcsa a legmagasabb sávokban, valamint nőtt a magas munkajövedelmek forrásadója, amely évente körülbelül 204 millió euró pluszbevételt hozhat. A MEI nyugdíjjárulék 0,2 százalékpontos emelése 2024-ben további mintegy 780 millió euró bevételt jelenthet évente.⁴⁰
Olaszországban az egyik leglátványosabb lépés a banki extraprofit-adó bevezetése volt, amely egyszeri, 40 százalékos adót jelent a 2023-as kamatmarzs-növekményre. Emelkedett az új adózók átalányadója is: a külföldről érkező, adóalannyá váló magánszemélyek számára az éves fix adóalap 100 ezer euróról 200 ezer euróra nőtt a 2024-től belépők esetében. Jelentős megtakarítást hoz a lakásfelújítási "Superbonus" program szűkítése is, amelynek keretében a 110 százalékos adójóváírást 90 százalékra csökkentették.
Írországban a legnagyobb változás szintén az energiaszektort érinti. Emelkedett a szén-dioxid-adó, tonnánként 48 euróról 56 euróra, miközben visszavezették az üzemanyagokra kivetett jövedéki adókat, amelyeket korábban a válság miatt csökkentettek. Ennek következtében a benzin literenként 21 centtel, a dízel pedig 16 centtel drágult; a korábbi kedvezmény évente mintegy 1 milliárd euró bevételkiesést okozott, így a visszavezetés jelentős többletforrást jelenthet az államkasszának.⁴¹

Jól látható tehát, hogy elsősorban a zöld átállásra hivatkozva, az energiaszektor megadóztatásával, másrészt pedig a közvetlen adótételek (jövedelemadó és társasági adó) emelésével próbál Európa pénzt szerezni a háborúra. Hasonló modellt honosítana meg Magyarországon is a Tisza Párt, amelynek kiszivárgott gazdasági tervezete szerint gyakorlatilag az összes fent felsorolt- és annál sokkal több- megszorítást vezetne be hazánkban, egy esetleges választási győzelmet követően.

A Tisza adóemelésekkel pénzelné a háborút

A nyugat-európai, a háború finanszírozására kivetett adókról szóló összefoglalónk tulajdonképpen a Tisza Párt gazdasági programjának átirata is lehetne. A kiszivárgott 660 oldalas összefoglalóban ugyanis szinte szóról szóra ugyanazok a tételek szerepelnek.

Az Indexhez kiszivárgott adatok szerint a Tisza tervei alapján már az átlagos jövedelműek is 22 százalék adót fizetnének a mostani 15 százalék helyett, de lenne egy 33 százalékos kulcs is a magasabb, 1 millió 250 ezer forintot meghaladó jövedelműek számára, hasonlóan a nyugat-európai példákhoz.
A Tisza az adórendszer átalakításában nem állna meg a személyi jövedelemadónál. A háborús adóemelésekhez hasonlóan a társasági adót közel háromszorosára, a mostani 9-ről 27 százalékra emelné a párt. Emellett háromsávos 20-30 illetve 40 százalékos nyereségadót vezetnének be, így lehetetlenítve el a vállalkozásokat.
Hasonlóan a brit példához, a jövedéki termékek, így a dohány- és alkoholtermékek adóját is megemelné a Tisza Párt.
Szétvernék a teljes, jelenlegi szolidaritáson alapuló társadalombiztosítási rendszert,⁴² és nyugdíjrendszert⁴³ a tiszások, és ezek helyét szinte kizárólag magánbiztosítók vennék át. A magánbiztosítóktól a GDP 40-50 százaléknyi bevételére számítanának pár évtized alatt.⁴⁴
A Tisza gazdasági programja magában foglalja egy nagyon súlyos vagyonadó bevezetésének tervét. A dokumentum szerint 500 millió forint feletti összvagyonra (ingatlan, autó, ékszer, 800 ezer forint fölötti műtárgyak) évi 6,5 százalékos adót vetnének ki.⁴⁵

A háború folytatásának tehát létezik racionális magyarázata, ha azt nem az emberek jóléte, hanem a gazdasági profit irányából keressük. Ukrajna- és Oroszország- geopolitikai jelentősége és a nemzetközi pénzhálózat profitigénye az európai kontinens által finanszírozott háborúban csúcsosodik ki. Ennek lényege, hogy az európai adófizetők terheinek emelése árán, a kontinens háborúpárti vezetői finanszíroznak egy elhúzódó háborút, amelynek első számú haszonélvezői azok a cégek, amelyek már előre kisajátították maguknak a háborúban álló ország újjáépítésének többszáz milliárd eurós üzletét. Ezek a cégek pedig már saját embereiket juttatták vezető pozíciókba Európában. Így lett az elsőszámú háborús uszító a Friedrich Merz egykori BlackRock alkalmazott német kancellár és párttársa, Manfred Weber irányította Európai Néppárt. Ők akarják Magyarországon a bábjukat, Magyar Pétert hatalomra juttatni, és rajta keresztül a magyar emberek pénzéből is finanszírozni a háborút.

Miért és hogyan készíti elő a brüsszeli elit a háborút? - Itt vannak a válaszok!