Ellenpont

Korábban beszámoltunk arról, hogy az Indexen¹ kiszivárgott"gazdasági konvergencia programnak" nevezett baloldali megszorító csomag a jelenlegi társadalombiztosításon alapuló egészségügyi rendszert teljesen szétverné. Az ingyenes egészségügyet kizárólag a fizetős magánbiztosítók hálózata venné át. Arról is beszámoltunk, hogy a Tisza az amerikai modellre állna át, amelynek a lényege, hogy gyakorlatilag minimális állami biztonság mellett mindenki olyan ellátásra lenne jogosult, amennyi pénze van. Az ellátási kötelezettséget átvenné a profitorientáltság. Az amerikai rendszer következtében milliók tengődnek egészségügyi ellátás nélkül jelenleg is.²

Az Ellenpont észrevette, hogy a Tisza szakértői már azt is kiszámolták a konvergencia programjukban, hogy mennyibe kerülne a magánegészségügyre történő átállás.

A dokumentum úgy fogalmaz, hogy:

"A teljes átállási költség 310-415 milliárd Ft között mozog, A költségek körülbelül 60 %-át az informatikai beruházások teszik ki."

Vagyis már az több, mint 400 milliárd forint lenne, hogy egyáltalán felálljon a rendszer, anélkül, hogy még egyetlen biztosítottat is kifizettek volna. Ezt az óriási befektetést nyilvánvalóan a betegek kellene kitermeljék és nyereségessé tegyék a jövőben.

A tervezet azt is részletezi, hogy pontosan, hogyan állna össze szerintük ez a közel 500 milliárd forintos kiadás.

Informatikai fejlesztések: DMK, NAV és biztosítói rendszerek kiépítése (150-200 milliárd forint)
Képzés és oktatás: munkáltatók, NAV és biztosítók felkészítése (30-50 milliárd forint)
Kommunikációs kampányok: lakossági tájékoztatás (20-30 milliárd forint)
Jogszabályi és intézményi átalakítás: adminisztratív költségek (10-15 milliárd forint)
Átmeneti finanszírozási tartalék: a kettős finanszírozás kezelése (100-120 milliárd forint)

"Szerencsére" a Gyurcsány-kormánytól igazolt tiszás tanácsadók évek óta épp a magánegészségügyre való átállást tervezik és hangoztatják.

De hogy mekkora pénzről van szó pontosan? Érzékeltetésképpen érdemes megjegyezni, hogy nagyjából ekkora összegbe kerül a 13. havi nyugdíj egy éves összege.³

Vagy épp ekkora beruházás a kis- és középválllakozásokat támogató Demján Sándor tőke- és hitelprogram 2025-ös összege.⁴

Ha azt gondolnánk, hogy a Tisza Pártot az emberek egészségének megőrzése motiválja az átalakítás tekintetében akkor tévedünk. Hiszen a Tisza által készített tervezet kifejti, hogy a cél a magánbiztosítók rendszerével az eredeti tőkefelhalmozás, magyarul egy jelentős vagyon összegereblyézése akár az emberek egészségének kárára is. ⁵

Amerikai-modell és szocialista hagyományok

Korábbi cikkünkben⁶ már beszámoltunk arról, hogy a Tisza-csomag az amerikai-modellt szeretné Magyarországon meghonosítani, amelynek köszönhetően több millióan tengődnek egészségügyi ellátás nélkül az Amerikai Egyesült Államokban. Még azoknak is közel 1000 dollár körüli összeget - tehát több mint 300 ezer forintot - kell fizetniük a kórházba szállításért, akik amúgy rendelkeznek biztosítással, így inkább taxival vitetik be magukat, mint mentővel.⁷

Az már most jól látszik, hogy Magyarországon is, ha átvenné az ellátásbiztonság elsőbbségét a profitorinteltságát, akkor a legnehezebb helyzetbe az alacsonyjövedelműek, az idősek és a krónikus betegek kerülnének.

A baloldal Magyarországon egyszer már fizetőssé akarta tenni az egészségügyet. Az MSZP-SZDSZ koalíció a 2006-os választási győzelmet követően azonnal átfogó megszorítócsomag összeállításába kezdett. Különböző adóemelések mellett az egyik legfontosabb költségcsökkentési eszköz a közszolgáltatások, így az egészségügy privatizációja és fizetőssé tétele volt. Ennek a megszorítócsomagnak az összeállítására jött létre a Konvergencia Tanács.

A Simor András, Surányi György és Bogsch Erik részvételével működő tanács több privatizációs modellt is felvázolt, és ekkor merült fel először az ötlet, hogy a TB-alapú ellátást is meg lehetne "adóztatni": ez lett később a vizitdíj. Mint ismert, ennek lényege, hogy a betegeknek a TB-ellátási körbe tartozó vizsgálatért is egyszeri díjat kellett fizetnie.

Szintén ennek a 2007. február 15-én életbe léptetett megszorítócsomag a része volt a vizitdíj "párja", a kórházi napidíj, amelyet minden társadalombiztosítási körbe eső kórházi nap után kellett fizetni.

A megszorítások harmadik elemeként 2007 tavaszán aztán a mostanában a Tisza Párt mellett felbukkanó Kóka János, az egykori SZDSZ elnöke bejelentette, "jövő januártól be kell vezetni a több-biztosítós rendszert" Magyarországon.

A koncepció lényege az lett volna, hogy ne csak egy állami biztosító (akkori állapot szerint az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, vagyis az OEP) működjön, hanem több, egymással versengő biztosító, amelyek közül az állampolgár választhatna. Így- érvelt Kóka- "verseny és szolidaritás" érvényesülne.⁸

Az eredeti elképzelés szerint az addigi állami ellátást teljesen piaci alapokra helyezték volna át, vagyis az ingyenes egészségügy teljesen megszűnt volna. Miután a javaslat ellenzéki és kormányoldalon is felháborodást váltott ki, a javaslat egy hibrid-modellre változott, ahol-mint azt korábban írtuk- az OEP és a biztosítók közösen finanszírozták volna az egészségügyi ellátást.

Ezek vezettek az akkor ellenzékben lévő Fidesz 2008-as népszavazási kezdeményezéséhez. Ebből az első két kérdés a fizetős egészségügy eltörlésére vonatkozott, és a 2008. március 9-i népszavazás elsöprő sikert aratott: 80-80 százalék szavazott a vizitdíj és a kórházi napidíj ellen.⁹

Tisza-szakértők beszéltek a magánegészségügy lehetőségéről

Hiába a 2008-as elsöprő többség a népszavazáson, az MSZP-SZDSZ-kormányok környékén mozgolódó tanácsadók, átigazoltak a Tiszához, és ugyanazt szeretnék megvalósítani, amibe egyszer már belebuktak. Nem véletlenül, hiszen többen közülük a magánegészségügyből élnek, vagy ebben érdekeltek.

Kincses Gyula, Kóka János és Túri Péter mindhárman tisztséget viseltek a Gyurcsány-kormányokban, most pedig mindhárman a Tisza környékén mozognak. Valamennyien tettek olyan megnyilvánulásokat a közelmúltban, amelyek arra utaltak, hogy a magánegészségügy térnyerését preferálnák.

Az elszólások pedig nem lehettek véletlenek, hiszen ahogy arról már korábban már beszámoltunk:

Kóka János alapítója és társtulajdonosa a Doktor24 Medicina Zrt-nek. Idén kijelentette, hogy magánklinikákat üzemeltető cégüket, aDoktor24-et három éven belül tőzsdére kívánják vinni. ¹⁰

Túri Péter, a TrustAir Aviation, légimentős vállakozásban szintén profitorientált módon dologozik,¹¹

De a tiszás egészségügyi csapatból Schiszler István hosszú éveket húzott le a magánegészségügyben intézményvezetőként¹²

Ahogy az egészségügyi csapat vezetőjének szánt Hegedűs Zsolt maga is magánegészségügyből jön.¹³

Kiszámoltuk: a teljes 13. havi nyugdíjat elvinné, hogy a Tisza Párt meg akarja szüntetni az ingyenes egészségügyet, és magánbiztosítókat vezetne be

Amerikai-modell és szocialista hagyományok

Tisza-szakértők beszéltek a magánegészségügy lehetőségéről