Ellenpont

A Tisza Párt a társadalombiztosítási rendszer szétverését és a drága magánegészségügy teljeskörű térnyerését igyekszik előkészíteni a kiszivárgott tervek szerint.
Magyar Péterék lényegében a borzalmas amerikai rendszert honosítanák meg, amelynek következtében több millióan ellátás nélkül tengődnek az USA-ban és hasonló állapot alakulhatna ki Magyarországon is.
A magyar embereknek akár a fizetésük 35 százalékát is be kell fizetniük a biztosítóknak, ha azt akarják, hogy komolyabb műtéteket is elvégezzenek rajtuk szükség esetén.
Az is jól látszik, hogy ennek a baloldali megszorításnak kik lennének a nyertesei: a Tisza Párt környékén feltűnő üzleti körök, köztük Kóka János, Túri Péter, akik anyagilag is érdekeltek a magánegészségügyben.
És az is jól kivehető, hogy kik veszítenének rajta: a magyar emberek, főként az idősek, a krónikus betegek és az alacsonyabb jövedelműek.
Nem csoda, hogy Kóka más tiszás szereplőkkel, mint például a szintén Gyucsány- államitkár Kincses Gyulával kiegészülve már hónapok óta szajkózza a magánegészségügy előnyeit. Ezzel készítették elő a terepet a baloldali megszorításnak.
A privatizálás nem előzmény nélküli. A baloldal már a Gyucsány-kormány idején igyekezett a magánbiztosítók rendszerét felépíteni, Kóka János vezényletével és amelynek útjába állt a Fidesz és a magyar emberek 80 százaléka a 2008-as népszavással.
A cél pedig egyértelmű: Magyar Péterék Brüsszel kérésére pénzzé tennék a magyar emberek egészségét, szétvernék a társadalmi szolidaritást, hogy még több pénzt lehessen juttatni Ukrajnába.
Az Index információi szerint az óriási baloldali megszorítási tervet Dálnoki Áron vezetésével dolgozták ki, az Ellenpont úgy tudja, a munkában részt vett Surányi György is, aki jegybankelnöként már a Bokros-csomag megalkotásánál is ott volt.

A Tisza kedden kiszivárgott megszorítási tervei közül talán az egyik legdrasztikusabb átalakitást a társadalombiztosítási rendszerben hajtaná végre a baloldali párt. Az Indexen¹ napvilágot látott megszorítások értelmében a Tisza felszámolná a mostani társadalombiztosításon alapuló egészségügyi rendszert. Miközben Magyar Péter azzal kampányol, hogy javítani fog a magyarok egészségén, ezekből a tervekből jól látszik, hogy az egész egy nagy átverés.

Az Index szerint a tervek úgy szólnak, hogy "A nyugdíjhoz és egészségügyi ellátáshoz már nem az állam biztosítaná a hátteret, hanem kizárólag magánnyugdíjpénztárak és biztosítók – méghozzá jóval drágábban. A minimális csomagok ugyan nagyjából a mostani terhelést fedeznék, de a jelenlegi szintű szolgáltatásokért akár 30-35 százalékot is fizetniük kellene a dolgozóknak."

Az amerikai rendszert akarják meghonosítani

Vagyis a Tisza gyakorlatilag az Amerikai Egyesült Államokban lévő, magánbiztosítók által uralt világot szeretné meghonosítani Magyarországon.

Az amerikai egészségügyi finanszírozási rendszer egy rendkívül töredezett mozaik, amely nagyrészt magánbiztosításra épül, kiegészítve a járulékalapú Medicare (időseknek) és a rászorultsági alapú Medicaid programokkal. A Megfizethető Egészségügyi Törvény bővítette ugyan a Medicaid, vagyis a rászorultságon lévő ellátás lefedettségét, de továbbra is fennáll az ellátás hiányossága.

A lakosság mintegy 10 százalékát továbbra sem védi semmi a magas költségektől.

Ennek következtében milliók élnek társadalombiztosítás nélkül, mivel jövedelmük túl alacsony a magánbiztosítási támogatásokhoz, de túl magas az állami Medicaidhez. Ez különösen a COVID-19-járvány alatt került felszínre.

Még azoknak is közel 1000 dollár körüli összeget - tehát több mint 300 ezer forintot - kell fizetniük a kórházba szállításért, akik amúgy rendelkeznek biztosítással, így inkább taxival vitetik be magukat, mint mentővel;

Számtalan esetben olvashatunk akár egy arcüreg-gyulladásba is belehalt fiatalokról, akik az extraprofit miatti túlárazás, a nemzetközi összehasonlításban is magas költségektől való félelmükben inkább nem mernek orvoshoz fordulni;

Egy amerikai sebész, James K. Elsey pedig arról számolt be, hogy amikor egy adott műtétet javasolnak a páciensnek, azok elsőként nem azt kérdezik, hogy mennyire fog fájni vagy belehalhatnak-e; hanem hogy hogy fogják megfizetni, elveszthetik-e az otthonukat miatta.²

A magyarországi kockázatok

Lefedettség kockázata. Ha Magyarországon is kivezetnék a társadalombiztosítást, az amerikai rendszer példája alapján a legnagyobb veszély az lenne, hogy a magánpiac képtelen lenne ellátni a teljes népességet, különös tekintettel a krónikus betegekre.

Ellátásbiztonságot átvenné a profit. A másik kockázat, hogy piaci alapon jóval drágábban biztosítanának ellátást - ahogy az ki is derült a kiszivárgott tervekből - így az idősebbek, alacsonyabb jövedelműek elesnének az ellátástól. Ennek oka, hogy míg az állami egészségügyben jelenleg nem a profitorientáció, hanem az ellátásbiztonság az elsődleges szempont, a magánegészségügyben valójában a haszon a prioritás, ráadásul ennek költségén felül megjelenik a költségláncban egy új szereplő, a biztosító. Ráadásul jellemzően nem egy, hanem több. Mindegyik saját szervezettel, vezetőkkel, marketinggel, adminisztrációval, ügyfélszolgálattal, informatikai rendszerrel: olyan költségekkel, amelyeket a TB-alapon működő egészségügyi szolgáltatókat nem, vagy csak részben terhelik. Emellett pedig nyilvánvalóan magas profitra törekednek.³

Magas kockázatú, idős betegek ellátatlanul maradnának. Magyarországon közel kétmillióan élnek⁴ fogyatékossággal vagy krónikus betegséggel, beleértve a szív- és érrendszeri, valamint daganatos megbetegedéseket, amelyek előfordulása növekvő tendenciát mutat. Az ellátórendszer kiadásainak több mint felét emészti fel a krónikus betegek ellátása. Ha a magyar Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK, volt Országos Egészségbiztosítási Pénztár) helyét kizárólag a profitra optimalizált magánbiztosítók vennék át, ők az amerikai példát követve elkerülnék a magas kockázatú krónikus betegek biztosítását, vagy azt számukra megfizethetetlen áron tennék.

A magyarországi társadalombiztosítás kivezetése azt jelentené, hogy a krónikus betegek és a szegényebb rétegek a fedezet hiánya vagy a túlzott árak miatt szorulnának ki a rendszerből, ami tömeges ellátási válsághoz és az egyenlőtlenségek robbanásszerű növekedéséhez vezetne.

A biztosító döntené el, ki kaphat ellátást

Az állami rendszer jelenleg garantálja, hogy életveszély esetén, akut helyzetben mindenki ellátást kap. A piaci rendszer logikája viszont más: a biztosító akkor fizet, ha számára megéri.⁵

Ez értelemszerűen egy profitorientált üzleti modell alapja. A biztosítók nem elsősorban rászorultsági alapon priorizálják a betegeiket, hanem kárhányadi és kockázati kalkulációs alapon. Elemzik a kockázatot, felmérik a várható költségeket, és mérlegelik, milyen beavatkozást finanszíroznak, hogy a részvényeseiknek minél nagyobb hasznot biztosítsanak.⁶

Ez azt jelenti, hogy bizonyos, nagy értékű, bonyolult beavatkozásokhoz nem feltétlenül lenne automatikus hozzáférés. Ilyen lehetne egy bypass műtét, a legoptimálisabb kemoterápia, vagy a krónikus betegek is csak az olcsóbb, így kevésbé hatékony gyógyszereket kaphatnák meg. A biztosító mondhatná azt, hogy:

túl drága,
túl kockázatos,
túl idős hozzá a páciens,
vagy egyszerűen: "ez nincs benne az ön csomagjában".

A döntés nem elsősorban orvosi, hanem pénzügyi szempontok alapján születne meg.

A nyugdíjasok lennének a legnagyobb vesztesek

Az idősek egészségügyi igénye magasabb. Ezt minden biztosító tudja. A piaci rendszerben a díjképzés életkor- és kockázatalapú: minél idősebb valaki, annál többet kell fizetnie. Azonban a biztosítási modelleknek alapját képezi a kárhányad meghatározása is: ha egy biztosított ellátási költsége túl magas, például a gyakori vizsgálatokhoz képest, a biztosító egyoldalúan díjat emelhet, vagy fel is bonthatja a szerződést. A magyar nyugdíjrendszer azonban nem bírná el a megugró egészségügyi kiadások fedezését.

Vagyis a nyugdíjasok jelentős része:

nem tudna belépni a jobb csomagokba,
nem jutna hozzá életmentő ellátásokhoz,
kiegészítő biztosításokra sem lenne pénze,
így lényegében kirekesztődne a magas színvonalú (vagy bármilyen) ellátásból.⁷

A jelenlegi TB-rendszer pont ezt a kitettséget hivatott meggátolni, a TB-alapú ellátás esetén ugyanis nem a piaci profitabilitás, hanem a rászorultság dönt.

Vagyis a mostani változtatás egyet jelentene a társadalmi szolidaritás teljes lebontásával.

A baloldal egyszer már fizetőssé akarta tenni az egészségügyet

Miután 2006-ban ismét az MSZP-SZDSZ koalíció alakíthatott kormányt, a felálló Gyurcsány-kabinet azonnal átfogó megszorítócsomag összeállításába kezdett. Különböző adóemelések mellett az egyik legfontosabb költségcsökkentési eszköz a közszolgáltatások, így az egészségügy privatizációja és fizetőssé tétele volt. Ennek a megszorítócsomagnak az összeállítására jött létre a Konvergencia Tanács.⁸

A Simor András, Surányi György és Bogsch Erik részvételével működő tanács több privatizációs modellt is felvázolt, és ekkor merült fel először az ötlet, hogy a TB-alapú ellátást is meg lehetne "adóztatni": ez lett később a vizitdíj.⁹ Mint ismert, ennek lényege, hogy a betegeknek a TB-ellátási körbe tartozó vizsgálatért is egyszeri díjat kellett fizetnie.

Szintén ennek a 2007. február 15-én életbe léptetett megszorítócsomag a része volt a vizitdíj "párja", a kórházi napidíj, amelyet minden társadalombiztosítási körbe eső kórházi nap után kellett fizetni.¹⁰

A megszorítások harmadik elemeként 2007 tavaszán aztán a mostanában a Tisza Párt mellett felbukkanó Kóka János, az egykori SZDSZ elnöke bejelentette, "jövő januártól be kell vezetni a több-biztosítós rendszert" Magyarországon.

Kóka János és Gyurcsány Ferenc egy megbeszélésen.

A koncepció lényege az lett volna, hogy ne csak egy állami biztosító (akkori állapot szerint az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, vagyis az OEP) működjön, hanem több, egymással versengő biztosító, amelyek közül az állampolgár választhatna. Így- érvelt Kóka- "verseny és szolidaritás" érvényesülne.

Az eredeti elképzelés szerint az addigi állami ellátást teljesen piaci alapokra helyezték volna át, vagyis az ingyenes egészségügy teljesen megszűnt volna. Miután a javaslat ellenzéki és kormányoldalon is felháborodást váltott ki, a javaslat egy hibrid-modellre változott, ahol-mint azt korábban írtuk- az OEP és a biztosítók közösen finanszírozták volna az egészségügyi ellátást.¹¹

Az azonban egyik tervezetből sem derült ki, hogy pontosan milyen formában fizetne a TB az ellátások után, ahogy az sem, hogy mindezen mit nyernének a betegek. A rendszer ugyanis, mint azt már fent felvázoltuk, gyakorlatilag romba döntötte volna az addig ismert ellátórendszert, és tömegével lehetetlenítette volna el az idősek és szegények hozzáférését az egészségügyi ellátáshoz.¹²

Ennek az átgondolatlan reformcsomagnak az eredményeként kezdeményezett akkor ellenzékből népszavazást a Fidesz, amelyben három kérdést fogalmaztak meg:

Egyetért-e Ön azzal, hogy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásért a jelen kérdésben megtartott népszavazást követő év január 1-jétől ne kelljen kórházi napidíjat fizetni?
Egyetért-e Ön azzal, hogy a háziorvosi ellátásért, fogászati ellátásért és a járóbeteg-szakellátásért a jelen kérdésben megtartott népszavazást követő év január 1-jétől ne kelljen vizitdíjat fizetni?
Egyetért-e Ön azzal, hogy az államilag támogatott felsőfokú tanulmányokat folytató hallgatóknak ne kelljen képzési hozzájárulást fizetni?

Ebből az első kettő a fizetős egészségügy eltörlésére vonatkozott, és a 2008. március 9-i népszavazás elsöprő sikert aratott: 80-80 százalék szavazott a vizitdíj és a kórházi napidíj ellen.¹³

A baloldali kormányok jelentős részben a megszorítások miatt megbuktak- most azonban újra próbálkoznak a fizetős egészségüggyel. Ezúttal a Tisza Párt színeiben.

Hónapok óta szajkózzák a tanácsadóik, akik személyesen is érdekeltek a magánegészségügyben

Visszatekinteni a múltba azért is elgondolkodtató, mivel a Tisza környékén feltűnt régi-új egészségügyi tanácsadók már hónapokkal ezelőtt újra elkezdték előkészíteni a TB-rendszer szétverését és a magánegészségügy teljeskörű helyzetbe hozását. Ennek vélhetően megalapozott a Tisza váci egészségügyi konferenciája,¹⁴ ahol a magánegészségügyet preferáló szereplők közül többen is részt vettek, és Magyar Péter külön is kiemelte, hogy ezekkel az emberekkel együtt dolgoznak a Tisza egészségügyi programján.

Itt volt Gilly Gyula, Túri Péter és Kincses Gyula is, akik Kóka Jánossal együtt, mind valamilyen formában a jelenlegi állami, szolidaritáson alapuló rendszert átalakítanák, kitéve minden esetben a betegeket a piac farkastörvényeinek.

Nézzük meg, hogyan is nyilatkoztak a fenti tanácsadók a magánegészségügyről az elmúlt időszakban.

Kincses Gyula, a Gyurcsány-kormányok vizitdíjat levezénylő államtitkára így nyilatkozott a magánegészségügy helyzetbehozásáról és a vizitdíj esetleges visszavezetéséről a Klikk Tv-ben:

Kincses Gyula: "venni egy nagy levegőt és azt kell mondani hogy egyrészt bizonyos feltételekkel a TB-pénz is hadd menjen jobban a magánellátásba de azt csak úgy lehet technikailag vagy korrektül megoldani számszakilag és etikailag mindenben hogyha ott engedünk co-payment - direkt kerülöm a vízitdíj kifejezést mert ugye az Magyarország plusz hozzájárulás"

De nem csak Gyurcsány államtitkára, de a Tisza környékén legyeskedő,¹⁵ szintén Gyurcsány-árva Kóka János is hasonlóan nyilatkozott több ízben is. Itt például a magánbiztosítói hálózat felállításáról ábrándozott és visszasírta a 2006-os Gyurcsány-kormány féle bukott reformpróbálkozást.

"Vagy nem csinálunk egy olyan magánegészségügyi szolgáltatói vagy magán biztosítói szolgáltatói rendszert, mint amilyen például Hollandiában van, vagy mint, amit 2006-ban az a kormány, aminek én is tagja voltam szeretett volna bevezetni, de elbukott benne."

Hasonlóan nyilatkozott Túri Péter is, aki szintén a Tisza feltüntett tanácsadója, nem mellesleg Kóka korábbi munka- és üzlettársa.

"Egy olyan rendszer bevezetése, ami elfogadja azt a tényt, hogy az egészségügy igenis működhet akár üzleti alapon is, ami öngondoskodásra nevel, ami mindenki számára egyforma módon elérhető, kiszámítható, tervezhető, ellenőrizhető, számlázható és végül, de nem utolsó sorban alkalmas lehet akár a paraszolvencia fokozatos kiszorítására is. Úgy hívják: co-payment.

"a demagóg "Mert ez nekünk jár!" eszmével leszámolni képes, bár kezdetben kétségtelenül szavazatvesztő rendszer alakulhatna ki."

- fejtegeti Magyar Péter tanácsadója blogjában.¹⁶

Túri Péter a Tisza egészségügyi konferenciáján.

Kóka és Túri nagy társadalmi mérnökösködésében az egyetlen szépséghiba csupán, hogy mindketten személyesen is érdekeltek a magánegészségügyben:

Kóka János alapítója és társtulajdonosa a Doktor24 Medicina Zrt-nek. Idén kijelentette, hogy magánklinikákat üzemeltető cégüket, aDoktor24-et három éven belül tőzsdére kívánják vinni.¹⁷
Túri Péter, a TrustAir Aviation, légimentős vállakozásban szintén profitorientált módon dologozik,¹⁸
De a tiszás egészségügyi csapatból Schiszler István hosszú éveket húzott le a magánegészségügyben intézményvezetőként,¹⁹
Ahogy az egészségügyi csapat vezetőjének szánt Hegedűs Zsolt maga is magánegészségügyből jön.²⁰

A társadalombizosítás szétveréséről, a megszorításokról hallgatni kell a választásokig

A társadalobiztosítás szétverése, a magánbiztosítók helyzetbe hozása az amiről biztosan nem akart beszélni a Tisza. Ez is egy olyan téma amire célozhatott Tarr Zoltán, a párt alelnöke a híressé vált etyeki fórumon, ahol ott volt a mostani terv kidolgozását vezető Dálnoki Áron is.

A Tisza alelnöke arról beszélt a belső fórumon , hogy pártjával nem akarják nyilvánosságra hozni az adóterveiket, mert akkor elvesztenék a választásokat.

Nem fogok mindent elmondani, mert akkor megbukunk

- fogalmazott a politikus, aki még azt is hozzátette, hogy előbb meg kell nyerni a választást, és "utána mindent lehet". Tarrnak nem ez volt az egyetlen ilyen kijelentése. Újpesten leszögezte, hogy az egyetlen komoly ügy, hogy sikerül-e választáson nyerni, vagy nem, "az összes többi onnantól kezdve megoldható lesz"²¹

És ha azt gondolnánk, ez egy egyszeri elszólás volt, akkor tévedünk, hiszen egy másik alkalommal Magyar Péter is hasonló gondolatokat fogalmazott meg.

úgy nem lehet választást nyerni, ha azt mondják, hogy a kormányzati kedvezményeket kivezetik, vagy adókat emelnek.

- fogalmazott a pártelnök Kóczián Péter újságíró kérdésére.

Amiről a választásokig hallgatni kell, az az, hogy a Tisza Párt baloldali megszorításokra készül. ennek egyik legfőbb eleme az állami társadalombiztosítás megszüntetése.

Kell a pénz Ukrajnának

Óriási összegeket vennének el a magyaroktól, néhány hete az is világossá vált, hogy miért: Ursula von der Leyen évértékelő beszéde után nyilvánvaló, Brüsszel minden pénzt az ukránoknak akar adni, ezért kell elvenni a magyaroktól. Erre kell a Tisza-adó és a TB-rendszer szétverése. ²²

Brüsszel különböző dokumentumokban kritizálta az olyan lakossági támogatásokat, mint a 13. havi nyugdíj visszaépítése, vagy a rezsicsökkentés, és ennek megfelelően a magyarországi baloldal is a brüsszeli álláspontot tette magáévá. A Tisza Párt kampányát részben az Európai Néppárt fizeti, ezt bizonyítja a rengeteg EPP logó, ami megjelent a párt "kongresszusán". Ezért is követeli az engedelmességet Manfred Webertől Magyar Péter. Ezért kell szétverni a szolidaritáson alapuló TB-rendszert és pénzzé tenni a magyarok egészségét.

Magyar Péter visszahozza a baloldali megszorításokat: így szüntetné meg az ingyenes egészségügyet és mindent a magánbiztosítóknak adna a Tisza Párt