A Magyar Nemzet megírta:1 Király Júlia baloldali közgazdász, volt jegybanki alelnök lakásában tartották azoknak az egyeztetéseknek a nagy részét, amelyeken a Tisza megszorító csomagját dolgozhatták ki ellenzéki tanácsadók. A lap értesülései szerint több jól ismert, megszorításpárti szakértő, így Kéri László és felesége, Petschnig Mária Zita, továbbá Bod Péter Ákos is részt vett ezeken a találkozókon.
Király 2007–2013 között a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke volt, Simor András elnöksége idején, a 2022-es választás előtt Márki-Zay Péternek, a baloldal miniszterelnök-jelöltjének volt az egyik tanácsadója. De sokáig a Nemzetközi Bankárképző Központ vezérigazgatójaként is dolgozott.
Egy, az Ellenpont által megtalált felvételen Király Júlia arról beszél még a 2021-es kampányban, hogy a rezsicsökkentés szerinte egy rossz dolog, a progresszív jövedelemadó pedig kívánatos lenne, ha az általa támogatott jelölt nyer.
A volt jegybankelnök egészen konkrétan arról beszél, hogy "a rezsicsökkentés valójában hazugság".
Majd ugyanebben a beszélgetésben kicsit később hozzáteszi:
Sokan úgy látjuk, én egyértelműen, hogy megvalósítható az adórendszernek egyfajta progresszivitása.
Vagyis a szakértő szerint a rezsicsökkentést el kell törölni, a személyi jövedelemadót pedig többkulcsos módon meg kell emelni.
Brüsszel és a Tisza ugyanazt akarja
Megszólalása egyfelől azért érdekes, mert pontosan ezek a követelések szerepelnek Brüsszel, a háború finanszírozására szőtt terveiben. Az uniós ügyekért felelős minisztérium közleménye szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök karácsonykor bemutatta az úgynevezett Ukrán Jóléti Tervet, amely a következő tíz évre 800 milliárd dollárnyi forrást igényelne Ukrajna újjáépítésére és gazdaságfejlesztésére – a katonai és védelmi kiadásokon felül.
Ebből Magyarországra több, mint 9 milliárd dollár jutna, ahogy arra az európai uniós ügyekért felelős miniszter, Bóka János felhívta a figyelmet. Ez családonként több, mint 1,3 millió forintot jelentene.
Az Európai Bizottság nem hagy kétséget afelől, honnan teremtené elő a szükséges forrásokat. Az európai szemeszter ajánlásaiban, országjelentésekben és kötelezettségszegési eljárásokban egyértelmű elvárásként jelennek meg az adóemelések és megszorítások - köztük a személyi jövedelemadó többkulcsos emelése, és a rezsicsökkentés eltörlése. Mint arról az Ellenpont tegnap beszámolt, ezeket az intézkedéseket a Tisza is magáévá tettet, és annak elemei szerepelnek Magyar Péterék programjában.2
Többkulcsos adóemelést terveztek el
A minisztériumi jelentésről szóló cikkünkben felidéztük, hogy a 2024. évi országjelentés 16. oldalán a Bizottság kijelenti, hogy "az adórendszer elégtelen a jövedelmi egyenlőtlenségek kijavítására." A 2025. évi országjelentés 6. oldalán a Bizottság szintén kifogásolja a személyi jövedelemadó-rendszer "alacsony progresszivitását" - vagyis azt, hogy a 15 százalékos egykulcsos adó helyett nincsenek magasabb adókulcsok.
Összhangban a brüsszeli iránymutatással, a Tisza gazdasági terve úgy fogalmaz: "az új SZJA-rendszer progresszívebb, igazságosabb közteherviselést eredményez." "A javasolt személyi jövedelemadó-modell háromsávos progresszív struktúrán alapul, melyet célzott adójóváírás és jövedelmi sávokhoz kötött, fokozatosan csökkenő családi kedvezmény egészít ki."
A dokumentum el is mondja, hogy mekkora bevételt várnának a sarcból: "Az adóreform három pillére – progresszív SZJA, vagyonadó, különadó – átfogó szerkezeti változást hoz az adórendszerben" A reformcsomag éves szinten 1300 milliárd forint többletet biztosít, amely a GDP 2,2 százalékának felel meg"- áll a dokumentumban.
Ezt a tervet megerősítette a megszorító csomag egyik szerzője, Lengyel László is, aki egy podcastben arról beszélt: "itt előadhatod, hogy te le akarod vinni a személyi jövedelemadó-kulcsot 9 százalékra, ami egyébként kilyukasztja a költségvetést, de öt perc múlva kiderült, hogy ez egy hülyeség. Én értem, hogy a populizmus győz."
Eltörölnék a rezsicsökkentést
A fent idézett minisztériumi dokumentum felidézi azt is, hogy 2025. évi országjelentés 17. odalán írtak szerint: "A fosszilis tüzelőanyagok kapcsán Magyarország a legtöbb támogatást nyújtók között van az EU-ban. Ezek a támogatások, amelyeket Magyarország 2030 előtt nem kíván kivezetni, a GDP 1,01%-át teszik ki. E támogatások csökkentése és fokozatos megszüntetése összhangban van az uniós kötelezettségvállalásokkal, és segítheti Magyarországot a kormányzati kiadások visszafogásában."
Erről Surányi György, egykori jegybankelnök osztotta meg a tiszás tanácsadók álláspontját: "Azt mondjuk minden közgazdász szerintem, százból kilencvenkilenc tudja, hogy a rezsicsökkentés az egy súlyosan téves eszköz"
Egyértelműnek tűnik tehát, hogy az Ellenpont által a Tisza Párt tanácsadóiként azonosított baloldali szakértők valóban egy közös munkacsoportot alkotnak. Erre enged következtetni, hogy megszólalásaik egybeesnek annak a dokumentumnak a tartalmával, amelynek részleteit a bennfentes információk szerint Király Júlia lakásán dolgozhatták ki.