Ellenpont

Ukrajnában évtizedes problémát jelent a korrupció. Ennek ellenére Zelenszkij elnök egy olyan törvényjavaslatot fogadott el, amely kiüresíti a korrupcióellenes hivatal tevékenységet.
A jogszabályt ugyan a kormány a tüntetések miatt visszavonta, de a javaslat körül kialakult politikai vita rámutat arra, hogy a strukturális korrupció továbbra is jelen van az országban.
Mindeközben az ukrán kormányzat egészen magas pozícióit szövi át a korrupciót.
Maga az elnök és a családja is komoly vagyonra tett szert.

Az Európai Unió júliusban átmenetileg befagyasztotta az Ukrajnának szánt 1,7 milliárd dolláros támogatást,¹ miután Volodimir Zelenszkij elnök jóváhagyott egy vitatott törvényt, amely korlátozza a korrupcióellenes ügynökségek hatáskörét. Bár az ukrán törvényhozás és az elnök által jóváhagyott új jogszabály jelentős korrupciós veszélyt jelent, az Unió válaszlépését inkább csak jelképesnek tekinthetjük, hiszen az összeg csak egy százalékát jelenti az Ukrajnának juttatott összes támogatásnak. Megjegyzendő ugyanis, hogy mindent összevetve mintegy 165 milliárd eurót adott az Unió Ukrajnának.²

A törvény egyébként nem érte váratlanul az uniós döntéshozókat, hiszen több jogi szakportálok és a sajtó, többek között a Tényellenőr korábbi cikke már figyelmeztetett a jogszabály tervezetben rejlő fenyegetésre, amely két csatlakozási feltételt is sért.³

A szabályozás lényege, hogy nagyobb hatalmat ad a politikailag kinevezett ukrán főügyésznek a kijevi Nemzeti Korrupcióellenes Iroda (NABU) és a Speciális Korrupcióellenes Ügyészség (SAPO) felett. Mindez egyértelmű korrupciós kockázatot hordoz magában. Márpedig a korrupció jelentős probléma Ukrajnában, immáron évtizedek óta.

A Transparency International legutóbbi, 2024-es jelentéséhez csatolt régiós értékelőjének igencsak beszédes címet adott, "Kelet-Európa és Közép-Ázsia: a gyenge demokráciák és a virágzó korrupció ördögi köre" .A tanulmány azt is megjegyzi, hogy bár európai viszonylatban még mindig a legkorruptabb országok közé tartozik Ukrajna, a Majdan óta komoly előrelépést tett az ország a korrupcióellenes harcban. Ennek fő megnyilvánulásának az uniós csatlakozási követelményként meghatározott bírósági reformot nevezték.⁴ Ez a reform a bírák fedhetetlenségét kényszerítette ki, felállítva egy "közbizalmi tanácsot", amelynek feladata, hogy a kinevezett bírák függetlenségét vizsgálja, és azt megerősítse. Tulajdonképpen ezt építette le a frissen elfogadott törvény .⁵

Egy héttel azután, hogy Zelenszkij aláírta az ország Majdan utáni antikorrupciós szerveinek függetlenségét korlátozó törvényt, az ukrán elnök ellenjegyezte a NABU és a SAPO függetlenségét helyreállító jogszabályt is. Volodimir Zelenszkij az új törvény aláírásakor a tüntetésekre is utalva elismerte, „nagyon fontos, hogy az állam figyeljen a közvéleményre”.⁶ Ezzel a két hivatal függetlensége helyreállt, azonban a javaslat körül kialakult politikai vita rámutat arra, hogy a strukturális korrupció továbbra is jelen van az országban.

A közelmúlt korrupciós ügyei

Nem sokkal a korrupcióellenes szervek állami ellenőrzés alá vétele előtt őrizetbe vették Vszevolod Knyazevet , Ukrajna Legfelsőbb Bíróságának (CSK) vezetőjét, miután a Legfelsőbb Bíróságon egy, "az Ukrajna Fegyveres Erőinek vezetősége és bírái által folytatott illegális előnyök megszerzésére szolgáló szervezetet" tártak fel. ⁷
Azonban nem Knyazev volt az egyetlen korrupt bíró. 2021-ben az Ukrán Korrupcióellenes Hivatal jelentése szerint tíz év börtönbüntetést kapott Mikola Csausz kijevi bíró, akit 150 ezer dollárral vesztegettek meg. A bankjegyeket befőttesüvegekbe "rejtette", de rajtakapták. A börtön elől Moldovába menekült, de elfogták. ⁸
Az ország egyik legsúlyosabb korrupciós botránya is nemrég robbant ki, mikor a kijevi városházán hatmillió dollár, hatszázezer euró és nyolcszázezer hrivnya készpénzt talált bevásárlózacskókba és kartondobozokba rejtve az ukrán Korrupcióellenes Ügyészség (NABU) és az Országos Korrupcióellenes Iroda (SAPO). 9
2025-ben Rusztem Umjerov , Ukrajna védelmi minisztere ellen indított vizsgálatot az Ukrán Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal.⁹ Az ügy előzménye, hogy a Korrupcióellenes Akcióközpont azzal vádolta meg Umjerovot, hogy törvénytelenül járt el, amikor háttérbe szorította az általa sokat kritizált Védelmi Beszerzési Ügynökség (DPA) vezetőjét, akinek szerződését nem volt hajlandó megújítani.¹⁰ A DPA-t azzal bízta meg az ukrán kormány, hogy vezessen be nagyobb elszámoltathatóságot a fegyvervásárlások terén.¹¹ A szervezetet vezető Maryna Berzukova megbízását a DPA felügyelőbizottsága egyhangúlag meghosszabbította, azonban a miniszter felülírta a döntésüket. A miniszter szerint a közbeszerzések "túl átláthatók" voltak , és Berzukova helyett Arsen Zhumadilovot, a Nemzeti Logisztikai Üzemeltető (DOT) vezetőjét javasolta a közbeszerzések ellenőrzésére. Ez azért aggályos, mert a DOT felelős a hadsereg beszerzéseiért is, vagyis Zhumadilov saját magát ellenőrizné .
Toomasz Nakhkur a tavalyi évben bukott bele a fentebb már említett, Umjerov minisztériumánál kipattant botrányba, a főosztályvezetőt ugyanis azzal gyanúsították meg, hogy köze volt csaknem 1,5 milliárd hrivnya (12 milliárd forint) elsikkasztásához egy lőszerbeszerzési ügylet során . A minisztérium közölte: a tisztviselő leváltásának oka az volt, hogy büntetőeljárást indítottak ellene. ¹²
Nem Umjerov az első védelmi miniszter, aki a háború alatt korrupciós botrányba keveredett. Olekszij Reznyikov 2021. november 4. óta töltötte be a védelmi miniszteri tisztséget, és fontos szerepet játszott a nyugati katonai segélyek megszerzésében. 2023 februárjában az ukrán elnöki hivatal oldalán megjelent egy petíció, amelyben Olekszij Reznyikov védelmi menesztését követelték A kezdeményezés megfogalmazói egyebek mellett az ukrán védelmi minisztérium beszerzési botrányára is hivatkozik . Mintegy fél évvel később Zelenszkij elnök végül menesztette a védelmi minisztert, miután kiderült: az általa vezetett minisztérium túlárazva vásárolt élelmiszereket az ukrán hadseregnek.¹³

Hogy mennyire átláthatatlanul bánnak a nyugati segélyekkel Ukrajnában, jól mutatja, hogy Zelenszkij elnök egy januári interjúban kijelentette, az Egyesült Államok által jegyzett 177 milliárd dollárból csak 75 milliárd dollárral tud elszámolni, a különbözettel- elmondása szerint- nem.¹⁴ Az elnök akkor azt mondta, hogy a maradék összeg korrupció vagy "lobbitevékenység" áldozata lett. Hozzátette azonban, hogy a korrupció véleménye szerint az amerikai fegyvergyártó cégek részéről történt, és nem ukrán részről. Egy hónappal később már arról beszélt Zelenszkij, hogy nem 75, hanem 100 milliárd dollárral támogatta Ukrajnát az Egyesült Államok, ebből 68,5 milliárd fegyverbeszerzésre, 31,5 milliárd pedig működési támogatásként realizálódott.¹⁵

Gyarapodó család

Miközben az országának érkezett forrásokkal nem tud elszámolni, saját vagyona csak gyarapodik az ukrán elnöknek . ¹⁶

A V4NA írta meg korábban, hogy az ukrán elnök családja Olaszországban vett magának 4,6 millió dollárért egy házat. A tulajdoni lap szerint a kastély a San Tommaso SRL cég tulajdonában van, amely Como megyében található Cantú településen van bejegyezve és aminek a vezetője Pishchanska Svitlana, aki Zelenszkij egyik régi barátja.

A milliárdosok üdülőhelyén pihen Zelenszkij és családja. Forrás: V4NA

Maga a San Tommaso az Aldorante Limited irányítása alatt áll. Ennek a cégnek mindössze 2 000 eurós alaptőkéje van, a székhelye Cipruson van bejegyezve, ahol az egyetlen részvényes Olena Zelenszka, Volodimir Zelenszkij felesége. 2019-ig egyébként maga az ukrán elnök is az igazgatója volt a cégnek- írta meg a V4NA nemzetközi hírügynökség korábban.¹⁷

Az ukrán elnök családjának a Krímben is van egy penthouse lakása- írta meg a Reuters.¹⁸ Zelenszkij felesége, Olena Zelenska 2013 áprilisában vásárolta meg az ukrajnai Krím- félszigeten található háromszobás penthouse lakást 163 893 dollárért .

Szintén egy érdekes (lehetséges) vagyonelem Zelenszkij ingatlanjai között az az 5 millió dollár értékű egyiptomi villa, amelyet állítólag az ukrán elnök anyósa vásárolt a Vörös-tenger partján.¹⁹ ²⁰ Néhány nappal azután, hogy a hír körbejárta a világsajtót, a villaparkot építő beruházó cáfolta, hogy az ukrán elnök családjának köze lenne az ingatlanhoz. Azonban további találgatásokat indított el, hogy az ingatlant a Zelenszkij-családdal összefüggésben hozó Mohammed Al-Alawi egyiptomi újságírót mindössze három hónappal az ügy kirobbanását követően holtan találták.²¹

Az állítólagos egyiptomi villa. Forrás: MROnline

Zelenszkij és családjának vagyona tehát szépen gyarapodik, miközben az Ukrajnába érkező támogatások jelentős részével nem tud elszámolni az elnök. Ukrajna továbbra is Európa legkorruptabb országa, a kormányzat pedig épp most fogadott el egy jogszabálycsomagot, amely a nemzetközi kommentárok szerint tovább rontja a helyzetet. A korrupcióérzeten pedig a jogszabály visszavonása sem javít érdemben. Összességében tehát Ukrajna továbbra is a korrupció melegágya és egyre távolabb sodródik attól, hogy teljesítse az Unióhoz való csatlakozás feltételeit.

Zelenszkij hatalmas vagyont halmozott fel, Ukrajnában tombol a korrupció

A közelmúlt korrupciós ügyei

Gyarapodó család