Ellenpont

A választáshoz közeledve egymás után érkeznek a nagy multinacionális vállalatok és bankok¹ képviselői Magyar Péter környezetébe.

A sajtóban már sok szó esett a Kapitány István – Orbán Anita – Kármán András hármasról. Így korábbi cikkeinkben bemutattuk, ők hogyan álltak a globális gigacégek szolgálatába,² ³ ⁴ ⁵ ahogyan azt is, hogy többen közülük közvetve kapcsolódnak a mélyállami képződményhez, a BlackRock-univerzumhoz.⁶

Ők lennének a Tisza elsővonalbeli globalistái, azonban a pártnak vannak még erős nemzetközi hátterű politikusai. Itt van például Dávid Dóra, aki sokáig a Meta jogtanácsosaként dolgozott, majd innen hirtelen távozva megjelent a Tisza uniós frakciójában.

Kevesen tudják róla, hogy 12 féle értékpapírral rendelkezik, többek között milliókat fektetett a Vanguardba.⁷

Két helyen is felbukkan a Vanguard Dávid Dóra tavalyi beszámolójában. Forrás: Dávid Dóra vagyonnyilatkozata

Ez nem nevezhető szokványosnak a magyar politikában, sőt, újabb kapcsolódási pontot mutat a Tisza és a globális pénzügyi körök között. Éppen ezért érdemes megnézni, mit lehet tudni az egész világot behálózó pénzügyi szervezetről, ahová Magyar Péter uniós politikusa a megtakarítását tette.

Brutális pénzügyi hatalom

Az amerikai székhelyű befektetési alap és tanácsadó céget, a Vanguard Groupot 1975-ben alapította meg John C. Bogle. A New Jersey-ben született közgazdász ötlete az volt, hogy az aktívan kezelt alapok helyett érdemes inkább olcsó, passzív indexalapokba fektetni.

Ennek mentén egy ügyfél központúnak nevezett tulajdonosi struktúrát alakított ki. A vállalatot az általa kezelt alapok birtokolják, az alapokat pedig a befektetők. És mivel nincs külső részvényes, a profitot költségcsökkentésre fordítják. Bogle lényegében az indexkövető alapok népszerűsítésével forradalmasította a lakossági befektetéseket.

1976-ban elindították az első lakossági indexalapot, a Vanguard 500-ot, ami az S&P 500 indexet követte. A Wall Streeten hangos gúny tárgyává vált a projekt, amit lenézően csak Bogle bolondságának ("Bogle's Folly) neveztek.

Később mégis ez lett az egyik legsikeresebb befektetési forma. A Vanguard a kilencvenes és a kétezres években rohamos növekedésnek indult, és a nemzetközi piacokon is el kezdett terjeszkedni. A 2020-as évekre már a világ egyik legnagyobb alapkezelőjévé nőtte ki a magát.

2026 eleji adatok alapján döbbenetes pénzt, megközelítőleg 12 billió dollárnyi vagyont kezeltek.^⁸ Ezzel jelenleg a BlackRock után a világ második legnagyobb befektetési tanácsadó cégének számítanak.

A Vanguard erejét jelzi, hogy globálisan több mint 20 ezer főt foglalkoztatnak, és nagyjából 50 millió ügyfelük van.^⁹

A Vanguard pennsylvaniai központja. Forrás: The Philadelphia Inquirer

Hogy legyen viszonyítási alap, a Vanguard kezelt vagyonát érdemes összehasonlítani más számokkal. Ez forintban kifejezve több, mint 4 billiárd forint, ami a magyar éves GDP körülbelül ötvenhatszorosa, a világ GDP-jének pedig több, mint 9 százaléka.

Ez önmagában véve ijesztő, azonban, ha megnézzük a globális összjátékokat, akkor még erősebb a helyzet. Ugyanis ahogyan azt korábbi, a BlackRockkal kapcsolatos cikkünkben is írtuk:¹⁰

a világ három legnagyobb vagyonkezelője brutálisan összefonódott. A Vanguard, illetve a BlackRock és a State Street gyakorlatilag mindenhol ott vannak, és egymás között felosztották a globális piacot.

A BlackRock és a Vanguard között van némi különbség, például az, hogy előbbi ott van a tőzsdén, míg utóbbi nem. Ez az érdekeltségi háttérben is meglátszik: a BlackRock egyik legnagyobb tulajdonosa nem más, mint a Vanguard, mintegy 8-9 százalékos részesedéssel.

A két gigavállalat (a State Streettel kiegészülve) lényegében mindent visz a globális piacon: alapjaik mostanra a legtöbb amerikai cégben együttesen 15 százalékos vagy nagyobb súllyal tulajdonosok, de az európai tőzsdéken is 10 százalék feletti az arányuk.

Kifejezetten jellemző, hogy ők a legnagyobb részvényesek az óriásvállalatoktól a kisebb nyilvános cégekig szinte mindenhol – az élelmiszeripartól a techiparon át a gyógyszeriparig.

Csak néhány példa a Vanguard globális befolyására: jelenleg is ők a legnagyobb részvényesei a PepsiCo-nak, a McDonald'snak¹¹ , a Coorsnak¹² , de ott vannak a L'Oréal, a Procter & Gamble (P&G), vagy éppen a Nespresso és a Maggi mögött is.

Ezen a ponton érdemes egy pillanatra megállni: a Vanguard meghatározó részvényes annál a Shellnél, ahonnan Kapitány István és Bujdosó Andrea érkezett Magyar Péter mellé. (nagyságrendileg 5-5,5 százalékos tulajdonrésszel -a szerk.)

Arról nem is beszélve, hogy a pennsylvaniai vagyonkezelő az egyik legnagyobb intézményi tulajdonosa Dávid Dóra korábbi munkahelyének, a Metának is.¹³ Ahogy látható,

több politikus és tanácsadó is a nemzetközi pénzügyi körforgásból került a Tiszába, a legújabb hazai baloldali projektbe.

A Vanguard az egyik legnagyobb tulajdonosa a Shellnek. Mint ismert, Kapitány István innen érkezett a Tiszába. Forrás: Matt Roberts/Getty Images for Shell

A Vanguard tehát a társaival uralja a stratégiai iparágakat a globális piacon. Mindent a befolyásuk alá hajtottak, azonban a Vanguardnak van egy kiemelten fontos üzleti terepe: Ukrajna. Egész pontosan az ukrán termőföldek.

Megszállták az ukrán agráriumot

Még a Kontrán írtunk cikket a hazai sajtóban az elsők között az ukrán termőföldek elkótyavetyéléséről, és arról, hogyan kerültek a rendkívül értékes területek a nagy vagyonkezelők tulajdonába.¹⁴

Nem véletlenül ment értük a harc, hiszen egy dollármilliárdos bizniszről van szó: egyes szakértők szerint az orosz-ukrán háború többek között a földek miatt robbant ki, Ukrajna ásványi kincsei mellett.

A katonai konfliktus előtt Ukrajna elképesztő mennyiségű, 41 millió hektár termőfölddel rendelkezett, amiből 33 millió hektár kiváló minőségű, a világon is egyedülállónak számító csernozjomtalaj.

Ezek a területek valóságos kincsesbányák: gabonaexportból származó bevételük az ötödik legnagyobb volt a világon, ráadásul a világ búzaexportjának nyolcada, kukorica kivitelének hatoda, napraforgóolaj kivitelének pedig fele innen származott.

Ukrajna tehát Európa mezőgazdasági központja volt, vagy ahogy sokan jellemezték, "Európa kenyérkosara". Nem megalapozatlan a jelző:

Ukrajna mintegy 400 millió ember élelmezését biztosította a háború előtt.

Sokáig szigorú moratórium volt érvényben a földek adásvételére, az aktuális kormányok felismerték az ágazat stratégiai jelentőségét. Csakhogy Zelenszkij pillanatok lazított a szabályokon. Zárójelesen: ugyanez a társaság ügyködik a Tisza mögött is.¹⁵

Pár hónappal a beiktatása után – az IMF és a Világbank nyomására – már az ukrán parlament elé került az ukrán földpiac megnyitásáról szóló javaslat. A Verhovna Rada nem habozott sokat és 2021 júliusában életbe is lépett a rendelet.

Volodimir Zelenszkij egyik legnagyobb árulása: megválasztása után szinte azonnal feloldotta a földvásárlási tilalmat, szabad prédává téve az értékes területeket. Forrás: Euronews

Zelenszkijék fokozatosan oldották fel a szigorú földvédelmi szabályokat. Eleinte csak ukrán állampolgárok, 2024. január elsejétől ukrán jogi személyek is vásárolhattak, méghozzá hatalmas területeket, tízezer hektáros felsőhatárig. Ez utóbbi volt a lényeges: a globális vagyonkezelők ugyanis ezeken a cégeken keresztül kaparintották meg az értékes területeket.

2023-ban a The Oakland Institute "War and Theft: The Takeover of Ukraine's Agricultural Land" címmel kiadott egy igencsak tanulságos elemzést.¹⁶ Ebben azt ecsetelték a szerzők, hogy ki és hogyan gyakorolja az ellenőrzést az ukrán földek felett.¹⁷ Kiderült, hogy

mostanra a Vanguard és a BlackRock jelentős befolyást szerzett az ukrán agráriumban. Módszereiket tekintve nem közvetlenül a földet veszik meg, hanem a földet használó óriásvállalatokat.

Így könnyedén ki tudják játszani a Zelenszkijék által – nyilván szándékosan – nyitva hagyott jogi kiskapukat. A jelentés szerint Ukrajna 40 millió hektárnyi mezőgazdasági területéből több mint 9 millió hektárt pár mammut agrárholding tart a kezében. Mögöttük pedig ott vannak a vagyonkezelők.

Az amerikai pénzügyi alapok egyébként más ukrán agráripari holdingcég tulajdonosi körében is felbukkantak. Így az MHP-ba vagy éppen az NCH Capitalba is bevásárolták magukat.

Leegyszerűsítve mindez azt jelenti, hogy amikor az ukrán agráripari óriások földet vásárolnak Ukrajnában, a nagy amerikai vagyonkezelők közvetve tulajdonosok lesznek. Így bár a nevük nem szerepel a tulajdoni lapokon, a befektetéseik értéke az ukrán földvagyon felértékelődésével jelentősen növekszik.

A Vanguard és a BlackRock az ukrán agrárium más területein is hódít: a vetőmagot (Bayer/Monsanto), a növényvédőt és a gépeket (John Deere/Farm & Heavy Construction) biztosító cégekben jelenleg is jelentős tulajdonosi hányaduk van. Ez azért lényeges, mert

ilyen formában ellenőrzésük alatt tartják az ukrán mezőgazdaság ellátási láncát is.

Bár a mezőgazdaság kontroll alatt tartása is meglehetősen erős pozíciónak számít, a Vanguard és társai nemcsak ezen a területen nyomulnak Ukrajnában. Komoly hasznot húznak ugyanis a háborús rombolásból és a jelek szerint az ország újjáépítéséből is.

Körforgás: a rombolásból és az újjáépítésből

Ahogy az a hivatalosan elérhető adatokból kirajzolódik: a legnagyobb globális fegyvergyártók mögött mind ott van a vagyonkezelő triumvirátus – méghozzá jelentős befolyással rendelkező tulajdonosként. A Vanguardnak komoly részesedései vannak a vezető hadiipari cégekben:

9,25 százalék az F-35 vadászgépeket és HIMARS-rakétákat gyártó Lockheed Martinban;
9,68 százalék a B-21 bombázókat és drónokat készítő Northrop Grummanban;
9,04 százalék az F-15 vadászgépeiről és Apache helikoptereiről ismert Boeingben;²⁰
9,16 százalék az Abrams tankokat gyártó General Dynamicsban²¹ és
9,31 százalék a Patriot rakétákat előállító RTX-ben²² (Raytheon).

Jelzésértékű, hogy a General Dynamics kivételével mindenhol ők a legnagyobb tulajdonosok.

A Vanguard mélyen benne van a háborús bizniszben: felbukkannak a legnagyobb fegyvergyíártó cégek, így Northrop Grumman mögött is. Forrás: Northrop Grumman

A fentiek azért is lényegesek, mert jelentős részben éppen a Vanguard által (is) tulajdonolt vállalkozások állítják elő az Ukrajnába küldött fegyvereket. Magyarán ezek a cégek nyernek a legtöbbet a hadiipari megrendelésekből. Megfordítva a dolgot:

a dollárbilliókat megmozgató vagyonkezelőknek gazdasági érdekük a háború fenntartása és folytatása, his
Betűk
zen így még nagyobb profitot tudnak bezsebelni.

A háború azonban nemcsak a fegyverek miatt hatalmas üzlet. Alighogy Oroszország elindította a katonai hadműveleteit, a Blackrock máris bejelentkezett Ukrajna újjáépítésére.

2022 decemberében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megállapodott a világcég vezérigazgatójával, Larry Finkkel: a felek aláírtak egy szerződést, ami alapján a háború után a globális vagyonkezelő koordinálhatja az ukrán gazdaság helyreállítását célzó befektetéseket.²³

Az eddigi fejlemények alapján az körvonalazódik, hogy Ukrajna újjáépítése és adósságkezelése a nagy alapkezelők érdekei mentén zajlik.

Összjáték Magyarország ellen

Ahogy az ismert, Ukrajna néhány hete leállította a kőolaj szállítását a Barátság kőolajvezetéken, és annak ellenére nem indítják újra, hogy minden technikai feltétel adott ehhez. Nyilvánvalóan meg akarták zsarolni a magyar kormányt, hogy lépjen be a háborúba Ukrajna mellett. Orbán Viktor azonban nem engedett a zsarolásnak, azóta Magyarország leállította a dízelolaj szállítását Ukrajnába, majd nem engedte, hogy az Európai Unió hitelt vegyen fel azért, hogy pénzelje az ukránokat, és Magyarország blokkol minden Ukrajna számára fontos döntést az Európai Unióban.

Magyar Péter eközben Münchenben a háborúpárti vezetőkkel találkozott, és ahogy az Index leleplezte, azt kérte a horvát miniszterelnöktől, hogy a horvátok ne szállítsanak orosz olajat Magyarországra, annak ellenére, hogy ezt az uniós szabályok egyértelműen előírják a Barátság kőolajvezeték lezárása esetére.¹⁸

Újabb tiszás politikust találtunk, aki sok milliót keres a háborún - nem véletlenül állnak Ukrajna mellé Magyar Péterék

Brutális pénzügyi hatalom

Megszállták az ukrán agráriumot

Körforgás: a rombolásból és az újjáépítésből

Összjáték Magyarország ellen