Ellenpont

Hétfőn Orbán Viktor bejelentette, hogy Ukrajna magyarországi nagykövetét bekérették a külügyminisztériumba.¹ A miniszterelnök azután döntött így, hogy a nemzetbiztonsági szervek megállapították:

a vezető ukrán politikusok – köztük Volodimir Zelenszkij elnök, aki "fejbe akarta kólintani" Orbán Viktort, és Andrij Szibiha külügyminiszter – elmúlt napokbeli fenyegetőzései egy tudatos, összehangolt támadássorozat részét képezik.

A magyar hatóságok álláspontja szerint Kijev szándéka egyértelmű: a közelgő magyar választások befolyásolásával el akarja takarítani az útból Orbán Viktor kormányát. Annak érdekében, hogy egy Brüsszel által Magyarország élére állított Tisza-párti kormány rengeteg pénzzel tudja támogatni Ukrajnát.

Új eszközöket vetnek be

Az eddig is jól látható volt, hogy Volodimir Zelenszkij és kormánya minden fórumon arra játszik: Magyarországot rábírja a háború, és így az "ukrán ügy" támogatására.

Mivel az eddigi erőfeszítéseik nem vezettek eredményre, mert Orbán Viktor mindig megvédte a magyar érdekeket, alternatív tervekhez nyúltak.

Kezükbe vették a kezdeményezést és jól láthatóan megpróbálják kiterjeszteni Magyarországra a befolyásukat. Méghozzá olyan formában, hogy beépülnének a stratégiai fontosságú, döntéshozó intézményekbe.

Ebben lenne segítségükre a Tisza Párt: egy esetleges kormányváltás után Magyar Péteréken keresztül be tudnának szivárogni a minisztériumokba és a különféle háttérintézményekbe.

Ennek pedig azért van jelentősége, mert így meg tudnák változtatni a magyar külpolitikai irányvonalat – az ukrán geopolitikai érdekek mentén. Vagyis Magyarországot ilyen formában átterelnék a háborúpárti országok táborába.

Magyar Péter, a Tisza elnöke és a kémkedés vádjával Magyarországról kiutasított Ceber Roland Kijevben. Forrás: Facebook

Az elmúlt hónapokban a sajtó több bizonyítékot is feltárt a Tisza Párt és az ukrán politikai elit összefonódásáról.

A kapcsolatfelvételre a legutóbbi uniós választást követően került sor, amikor Magyar Péter az ukrán fővárosba látogatott. A pártelnök ekkor találkozott először Ceber Roland Ivanoviccsal, akit később ukrán kémként azonosítottak a magyar titkosszolgálatok. Mint kiderült,

Ceberen keresztül az ukrán titkosszolgálat több tisztje is beszivárgott a Tisza Pártba.

Így jelent meg az ellenzéki párt aktivistahálózatának környékén az SZBU-val és az amerikai baloldallal is összefüggésbe hozott Holló István. Ebbe a körbe sorolható Skirják Krisztián is, aki szintén jelen volt Magyar Péter ukrajnai utazásakor.

A legegyértelműbb kapcsolódási pont azonban Ruszin-Szendi Romulusz, aki a Magyar Honvédség élén nagyon erős ukrán kapcsolatokra tett szert. A volt vezérkari főnök erősen ukránpárti álláspontot képviselt a NATO-üléseken, gyakran a "Slava Ukraini!" kifejezéssel zárva a beszédeit. Pár évvel később ilyen háttérrel bukkant fel a Tisza Pártban, ahol aztán egyből katonai szakértőnek nevezték ki. Sajtóértesülések szerint a politikust Wéber János ukrán kapcsolatokkal rendelkező magyar üzletember "vásárolta be" Magyar Péterékhez.

Szintén a baloldali párt szoros kijevi összeköttetéseit jelzi, hogy egy ukrán cég, a PettersonApps dolgozhatott a Tisza Világ fejlesztésén. Nem mellesleg a vállalkozás vezérigazgatója az a Oleh Ostroverkh, aki hosszú évek óta támogatja Zelenszkijt és háborús törekvéseit.

Keményebb eszközökhöz nyúlnának

Ezek a hosszútávú tervek, azonban ahhoz, hogy legyen is valami az elképzelésekből, az ukránoknak – Brüsszellel karöltve – választási győzelemhez kellene segíteniük Magyar Pétert.

Mivel a valós kutatások szerint a Tisza vesztésre áll a pártok versenyében, Kijev várhatóan keményebb eszközökhöz nyúl majd a kampányhajrában.

Értesüléseink szerint reális a veszély, hogy az ukrán titkosszolgálat az eddigieknél is aktívabbá válik az elkövetkező időszakban.

Akcióban az SZBU tagjai: Munkácsi és a Beregszászi járás területén terrorellenes gyakorlatokat hajtottak végre 2021-ben. Forrás: Kárpáti Igaz Szó.

Emlékezetes, tavaly két alkalommal is felmerült, hogy az SZBU "ellenérdekű tevékenységet" folytat Magyarországon. Februárban Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője azzal vádolta meg Kijevet, hogy lejárató kampányt készít elő a kormányfővel szemben.² Nem sokkal ezután ki is jött egy videó a Direkt36-tól, amelyben valóban a miniszterelnököt támadták a családján keresztül. Az anyagban ráadásul voltak olyan felvételek, amelyek könnyen titkosszolgálati eszközökkel készülhettek.

Pár hónappal később ennél is forróbb lett a történet, miután felmerült a gyanúja annak, hogy a Tisza Párt vezetése és az ukrán szolgálatok összejátszanak.

Magyar Péter május 8-án közzétett egy felvételt, amellyel háborúpártinak próbálta beállítani Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi minisztert.³ Egy nappal később, május 9-én az SZBU váratlanul közölte, hogy leleplezett egy állítólagos, Nyugat-Ukrajnában működő magyar katonai hírszerző hálózatot.⁴ Mint kiderült, az ukránok már egy hónappal korábban elkészítették a videót a rajtaütésről, ami arra utal, hogy Magyar Péterékhez igazították a felvétel nyilvánosságra hozatalát.⁵

Úgy tudjuk, hogy a kampány utolsó szakaszában hasonló támadások várhatóak Kijev és az ukrán szolgálatok részéről. A legfőbb célpont ezúttal is Orbán Viktor és szűkebb családja lesz, de megjelenhetnek kompromitálónak szánt hamis információk a kormány más tagjairól is.

Forrásaink nem zárják ki annak a lehetőségét sem, hogy Kijev merényletekre készül. Ebben kormánytagok elleni merényletek, de úgynevezett "hamis zászlós" támadások is szerepelhetnek. Vagyis az ukrán titkosszolgálatok olyan merényleteket hajthatnak végre, amelynek elkövetésével aztán vagy a magyar kormányt vagy az oroszokat vádolnák meg.

Nem ez lenne az első eset: ilyen volt az Északi Áramlat felrobbantása, amelyet - mint azóta bebizonyosodott - az ukránok hajtottak végre, ugyanakkor az általuk irányított európai szakértők (köztük a minden nyilatkozatában az ukránokat támogató Rácz András)⁶ segítségével azonnal teli szájjal, minden bizonyíték és racionalitás ellenére az oroszokat hibáztatták.

Kibővített ülést tartott az ukrán kormány 2022 májusában. Forrás: Ukrajna elnöke hivatalos oldal

Mint ismert, az ukrán vezetés régóta ellenségesen viszonyul Magyarországhoz. Ezt jelzi, hogy Dmitro Jaros, az Ukrán Önkéntes Hadsereg parancsnoka pár hete halálosan megfenyegette Orbán Viktort és – az egy merényletet már túlélő – Robert Ficot.⁷ Jaros erősen be van kötve az ukrán kormányzathoz: régi ismerőse az SZBU nemrég leváltott vezetőjének, Vaszil Maljuknak és tanácsadója volt Ruszin-Szendi Romulusz barátjának, az Északi Áramlat felrobbantására utasítást adó Valerij Zaluzsnijnak.

A jelek szerint Kijev nem feltétlenül áll meg a szavak szintjén. Az ukránok korábban több alkalommal is megrongálták a nyersolajellátás szempontjából Magyarország számára kulcsfontosságú Barátság vezetéket. Ahogy az Ellenponton elsőként számoltunk be róla, egy magyar alapítványon, a Kárpátaljai Sárkányellátón keresztül juttattak drónokat a Barátság vezeték elleni támadássorozat irányítójához, Robert Brovdihoz.⁸

Élet-halál kérdés számukra

Mindezek után joggal merül fel a kérdés: miért akar Kijev ilyen látványosan belenyúlni a magyar választásokba, hogy már a látszatra sem hajlandó adni?

A választ az Ukrajna újjáépítésére szánt pénzek körül érdemes keresni. A napokban kiszivárgott a sajtóhoz egy hivatalos dokumentum, amelyből jól kirajzolódik, Brüsszel hogyan képzeli el a háború utáni időszakot. ⁹

Kiderült, hogy az Ursula von der Leyen által vezetett Európai Unió befogadta az ukránok 800 milliárd dolláros pénzügyi igényét, aminek fedezésére részben állami és részben magánforrásokat vonnának be. A tizennyolc oldalas irat tíz éves tervet vázol fel Ukrajna gazdasági támogatására és újjáépítésére, mindezt egy gyorsított uniós csatlakozással egybekötve.

A program ráadásul nem tartalmazza a fegyverkezésre elkülönített összegeket, a sajtóhírek szerint erre további 700 milliárd dollárt szánna Brüsszel. Magyarán

Ursula von de Leyenék összességében egy 1500 milliárd dolláros finanszírozási csomaggal segítenék ki Volodimir Zelenszkijt.

Amennyiben a tervezet valósággá válna, elképesztően nagy terheket róna a magyarokra. Az uniós elosztási elv alapján az elkövetkező években Magyarországnak 5652,9 milliárd forintnyi összeggel kellene hozzájárulnia Ukrajna költségeihez, ami egy átlagos magyar háztartásra vetítve 1,4 millió forintos terhet jelentene.¹⁰

Ursula von der Leyen bizottsági elnök ezúttal is Volodimir Zelenszkij ukrán elnök segítségére sietett: egy gigantikus pénzügyi mentőövet kínált fel neki. Forrás: SUZANNE PLUNKETT / POOL

Orbán Viktor meglehetősen negatívan értékelte a kiszivárgott dokumentumot, szerinte az az Európai Unió eladósodásához vezetne. "Mindenképpen atombomba jellegű mellbe rúgás volt" – fogalmazott a magyar miniszterelnök Brüsszelben, ¹¹ majd később leszögezte, hogy

Magyarország nem fog pénzt küldeni Ukrajnába, mert jobb helyen van a magyar családoknál, mint "egy ukrán oligarcha mosdójában."¹²

A magyar kormány ismét a magyarokhoz fordult. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter 2026 második kormányinfóján bejelentette, hogy a kormány nemzeti petíciót indít Ukrajna finanszírozásával és a háborúval kapcsolatban.¹³

A magyar kormány tehát egyértelműen elutasítja, hogy minden eddiginél nagyobb pénzekkel támogassák Volodimir Zelenszkij terveit. Visszakanyarodva az eredeti kérdésre: éppen ez a problémájuk az ukránoknak, ezért akarnak egy új, ukrán-barát kormányt Budapesten, és ezért próbálják meg – az eszközökben nem válogatva – befolyásolni a magyar választásokat.

Számukra ez élet-halál kérdés.

Agresszívabb stílusra váltottak

Bár Budapest és Kijev kapcsolata eddig sem volt felhőtlen, a múlt héten mélypontra jutott, miután több ukrán vezető politikus – köztük Volodimir Zelenszkij – is nyíltan támadni kezdte Magyarországot.

A davosi Világgazdasági Fórum második napján Zelenszkij szembemenve mindenféle diplomácia szabállyal fenyegetőleg úgy fogalmazott, hogy Orbán Viktor megérdemelne egy "fejbe kólintást."¹⁴ A szokatlanul erős támadás annak tudható be, hogy a magyar kormány ellenzi Ukrajna ész nélküli támogatását.

Az ukrán elnök szavaira a magyar miniszterelnök a Facebook-oldalán reagált, szerinte az ukrán elnök szorult helyzetben lévő ember, aki "negyedik éve nem tud vagy nem akar lezárni egy háborút", annak ellenére, hogy az Egyesült Államok elnöke ehhez minden segítséget megad.¹⁵ Orbán Viktor ezt követően utasította arra külügyminiszterét, Szijjártó Pétert, hogy rendelje be az ukrán nagykövetét.

A kormányfő szerdán újra posztolt a diplomáciai feszültség kapcsán. "Az ukrán vezetés átlépett egy határt. Mi nem kerestük a konfliktust, mégis napok óta Magyarország a céltábla" – húzta alá. Majd hozzátette, hogy amíg nemzeti kormánya van Magyarországnak, addig nem Ukrajnában és Brüsszelben döntenek a magyarok pénzéről.

Élet-halál kérdés Zelenszkijnek a magyar választás: beavatkozásra, titkosszolgálati akciókra készülhetnek az ukránok a Tisza Párt érdekében

Új eszközöket vetnek be

Keményebb eszközökhöz nyúlnának

Élet-halál kérdés számukra

Agresszívabb stílusra váltottak