Ellenpont

Dániában két új lépésre szánta el magát a kormány a háborús készülődés jegyében. Az Arte beszámolója szerint az északi ország:

2026-tól négy hónapról tizenegy hónaposra hosszabbítja meg a sorkatonai szolgálatot,
2025. július 1-től pedig a nőknek is részt kell venniük a kötelező sorozási eljárásban.

A férfiakra vonatkozó sorkatonaság valamilyen formáját több országban is bevezették az orosz-ukrán háború kitörése óta, a nőkre viszont csak két európai országban, Norvégiában és Svédországban volt eddig sorozási kötelezettség. Mostantól a dánok is kiterjesztették a nőkre a sorozást.¹

Az Arte által megkérdezett dán szakértő arról beszélt, hogy az elmúlt időszakban megváltozott a nők hozzáállása a katonasághoz és sorozáshoz. A szakértő ezt pozitív fordulatnak, pozitív társadalmi változásnak nevezte.

Dániában 1998 óta egy külön jogszabály teszi lehetővé, hogy a nők önkéntes katonai szolgálatot vállaljanak. A női önkéntesek a 2020-as évekre egyre nagyobb arányban érdeklődtek, csatlakoztak ehhez a szolgálathoz, amelynek hatására a Reuters cikke szerint az újoncok egynegyede már nő volt 2024-ben. ²A hivatásos katonák között viszont még mindig alacsony a nők aránya, de könnyen lehet, hogy ez hamarosan megváltozik.

Dániában is számba veszik a katonakorú nőket

Az elfogadott reform értelmében 2025. július 1-től minden 18. életévét betöltött nőnek részt kell vennie a sorozási eljáráson.³

Ez még nem jelenti azt, hogy minden nő ténylegesen be is kerül a hadseregbe, de azt igen, hogy minden nőt nyilvántartásba vesznek ilyen célból.

Majdnem triplájára nő a szolgálati idő

A dán rendszer is hasonlít a svéd rendszerre, vagyis először az önkénteseket sorozzák be, majd a fennmaradó számokat "lottórendszerben" sorsolják ki. Ez a szabály innentől kezdve a nőkre is vonatkozik.

A változások célja, hogy a katonai szolgálatot teljesítő újoncok számát a jelenlegi mintegy 5000-ről 7500-ra emeljék 2033-ra.⁴ Ennek érdekében egy külön Védelmi Alapot is létrehoznak 7 milliárd dollár értékben. Vagyis ennek köszönhetően a GDP több, mint 3 százalékát eléri a honvédelemre fordított kiadás.⁵

Emellett 2026-tól a sorkatonai szolgálatot 4 hónapról 11 hónapra hosszabbítják meg.⁶

A hírek szerint ez a 11 hónap két részből tevődik össze:

5 hónap alapkiképzést kapnak,
majd további 6 hónapot töltenek tényleges beosztásban, immár élesebb (operatív) feladatokat ellátva.

A változások az eredeti tervek szerint 2027-ben léptek volna hatályba, azonban a "jelenlegi biztonsági helyzetre" hivatkozva előrébb hozták azokat.

Pártok és civil szervezetek is kritizálják a döntést

Ahogy Németországban, úgy Dániában sem vita nélküli kérdés a sorkatonaság bevezetése/kiterjesztése. A tavaly kiszivárgott tervek után, kiderült, hogy a kormánypártok és néhány ellenzéki formáció, így a Szociális Néppárt, a Konzervatív Néppárt és a Radikális Baloldal is támogatja a nőkre is vonatkozó sorkatonaságot. Voltak azonban olyan pártok, mint például a Liberális Szövetség (LA) valamint a Dán Demokraták, akik nem támogatják a reformot különböző okokból.

De nem csak politikusok, hanem néhány civil szervezet részéről is komoly kritikát kapott a reform. Az egyik legrégebbi dán nőjogi szervezet, a Dansk Kvindesamfund (Dán Nőszövetség) kifejezetten kritikusan reagált. Véleményük szerint nem tekinthető valódi nemi egyenjogúságnak az, hogy ahelyett, hogy a férfiakat sem köteleznék, még a nőkre is kötelezővé teszik a katonai szolgálatot. A nőjogi szervezet szerint nem kényszerrel, hanem inkább vonzó karrierlehetőségekkel kellene tagokat toboroznia női katonákat.⁷

A Dániában történő szigorítás már a sokadik ilyen lépés Európában. Bár mintha közelebb került volna a tűzszünet az orosz-ukrán háborúban, az Európai Unióban a politikai vezetők mintha egy másik mozit néznének és a háborús készülődés jegyében fegyverkeznek és inkább bővítik a hadsereget.

Félnek és tiltakoznak a dán nők: mostantól őket is kötelezően besorozzák katonának

Dániában is számba veszik a katonakorú nőket

Majdnem triplájára nő a szolgálati idő

Pártok és civil szervezetek is kritizálják a döntést