Mit tanácsol az Európai Bizottság a magyar kormánynak?
Június 3-án jelent meg az Európai Bizottság Magyarországgal foglalkozó országjelentése,1 amely meglehetősen riasztó ajánlásokat tesz arra vonatkozóan, hogyan csökkentse az ország a kiadásait. Egyebek mellett a következőket javasolják a magyar kormánynak:
1., Méltányosabb adórendszert követelnek, ami az eddigi érvelésük alapján a többkulcsos jövedelemadózásra való áttérést jelenti az eddigi egykulcsos helyett.
2., Fokozatosan meg kell szüntetni az ágazati különadókat, mert azok „torzító hatásúak”. Szerintük ezek „aránytalanul sújtják” a külföldi tulajdonú óriásvállalatokat.
3., Az ársapkák kivezetését is javasolják, mivel azok „nem felelnek meg az egységes piac szabályainak”.
4., A jelenlegi, mindenki számára elérhető lakástámogatási rendszert úgy szűkítenék, hogy azok csak szociális alapon járjanak. A jelenlegi, saját tulajdont előtérbe helyező általános támogatási rendszer helyett szociális lakásrendszert javasolnak.
5., Kritizálják a 14. havi nyugdíjat, amit a korábbi javaslatcsomagjaik alapján nyugodtan kiterjeszthetünk a 13. havi nyugdíjra is.
6., Célkeresztbe kerül a lakossági állampapírok adómentessége is, mivel „azok hátráltatták a tőkepiacok fejlődését”.
7., Leépítenék az energiaár-támogatásokat - vagyis a rezsicsökkentést -, mivel „gazdaságilag nem hatékonyak”. Egész pontosan úgy fogalmaznak, hogy a kormány tegyen „konkrét lépéseket a támogatások fokozatos kivezetésére”.
Dömötör Csaba, a Fidesz Európa Parlamenti képviselője a Facebook-oldalán2 azt írta:
“Hát, itt van az új kormánynak benyújtott számla. Eddig az volt a jellemző, hogy az Európai Bizottság Magyarországnak címzett ajánláscsomagja puha nyelvezetben írta le, hogy milyen intézkedéseket várnak el a kormánytól. Mivel egyértelmű jövedelmi károkat okoztak volna, ezeket az előző kormány elutasította. De most, hogy számukra kedvesebb kormány lépett hivatalba, hangnemet váltottak. Az új kormány irányába cirógatóbbak, de a követeléseik hangnemében keményebbek.”
Azt is hozzátette, hogy az ajánláscsomag tele van magyarok millióinak életét érintő durvaságokkal.
A posztban kiemelte:
“Különböző európai parlamenti jelentésekből, bizottsági állásfoglalásokból, és a korábbi ajánlásokból jórészt ismertük már ezeket, de most egységes dokumentumban álltak elő az összessel.
Mit jelent ez összefoglalva?
Magasabb gáz- és áramárakat, magasabb adót a középosztálynak, alacsonyabbat a külföldi óriáscégeknek, drágább üzemanyagot, drágább élelmiszert, jóval vékonyabb otthonteremtési támogatási rendszert, külföldi cégeket (részvényeket) jobban előnyben részesítő megtakarítási szabályokat.”
Végül úgy fogalmazott:
“Mindenki tudhatja, hogy az előző kormány hogyan viszonyult az ilyen követeléslistákhoz. Most már csak az a kérdés, hogy az új kormány mihez kezd velük.”
Bohár Dániel is írt egy posztot a közösségi oldalára.3 Úgy fogalmazott:
Miután Magyar Péter találkozott Ursula von der Leyennel kijött egy jelentés Magyarországról, amely megállapította, hogy problémás a 14. havi nyugdíj. Mit gondoltok lehet az egyik feltétele az uniós forrásoknak, hogy el kell törölni a 14. havi nyugdíjat?”
Az egyik legjelentősebb megszorítás, amit az országjelentés követel, a 14. havi nyugdíj eltörlése.
Mit ígért a Tisza Párt a kampányban?
A kampány ideje alatt teljesen mást ígért a Tisza Párt. Magyar Péter az országjárásának minden állomásán hangsúlyozta: megtartja a 13. és a 14. havi nyugdíjat. Ha bárki megkérdezte tőle, hogy a szakértői miért nyilatkozzák azt, hogy el kell törölni a 13. és 14. havi nyugdíjat, Magyar legtöbb esetben agresszívan visszautasította még a feltételezést is, hogy ebben gondolkodnának.
A Tisza Párt a programjában már a második pontban kiemelte: megtartja a 13. és 14. havi nyugdíjat. De nézzük a legfontosabbakat pontosan, ahogy a párt írta:
- Azonnali, célzott jövedelemnövelő és méltányossági intézkedéseket vezetünk be a nyugdíjasoknak.
- Megtartjuk a 13. és 14. havi nyugdíjat.
- Bevezetjük a nyugdíjas SZÉP-kártyát: ez évi 200 ezer forint támogatást jelent, amelyre mindenki jogosult lesz, akinek a nyugdíja alacsonyabb havi 250 ezer forintnál. Évente 100 ezer forint támogatást adunk azoknak, akiknek a havi nyugdíja 250 ezer és 500 ezer forint között van. Így a nyugdíjasok 97%-a megkapja a nyugdíjas SZÉP-kártyát.
- A SZÉP-kártya élelmiszerre, gyógyszerre, egészségmegőrzésre és pihenésre lesz fordítható.
- Garantáljuk, hogy havonta 120 ezer forintos öregségi és rokkantsági nyugdíjnál senki nem kaphat kevesebbet. Ezzel több mint 280 ezer nyugdíjasnak növeljük jelentősen a nyugdíját.
- Jelentősen megemeljük a 120 és 140 ezer forint közötti nyugdíjakat is: ezzel havonta plusz 6–12 ezer forint jár majd 140 ezer nyugdíjasnak. A 140 ezer forint feletti nyugdíjakat differenciáltan emeljük.
- Duplájára emeljük az időskorúak járadékát, a legelesettebb honfitársainknak biztosítva ezzel a könnyebb megélhetést.
- A nyugdíjasok számára 20 ezer új férőhelyet létesítünk korszerű nyugdíjasotthonokban, csökkentve ezzel a jelenleg elfogadhatatlanul hosszú várakozási időket és megfizethető lakhatást biztosítva idős honfitársainknak.
- Célunk, hogy a hosszú éveken át dolgozó férfiak számára is megteremtsük a mainál rugalmasabb nyugdíjba vonulás lehetőségét. A Férfiak 40 program bevezetését a Nők 40 tapasztalatai alapján, fokozatosan és a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának biztosítása mellett valósítjuk meg.
A tiszás szakértők már a kampányban megmondták azt, amit most az EU bizottság javasol
A kampány ideje alatt több tiszás szakértő és tanácsadó támadta a nyugdíjrendszert.
Simonovits András közgazdász akkor vált ismertté, amikor az ATV műsorában többes szám első személyben beszélt a Tisza Pártról, amikor azt mondta "előbb meg kell nyernünk a választást. Előadást is tartott a Tisza-szigeteknél, és elsősorban a Nők 40 programot, valamint a 13. és 14. havi nyugdíjat kritizálta, sőt, arról is beszélt, hogy amúgy is túl magasak a nyugdíjak. A nyugdíjszakértő egy beszélgetés során azon sajnálkozott, hogy a magasabb nyugdíjjal rendelkezők tovább élnek, így a rendszert tovább terhelik.
“Tehát már vannak kétmilliós nyugdíjak is, nem is kell olyan messze menni, és ez a társadalom jogos irigységét váltja ki. Jogos irigységnek nevezem, és hozzáteszem, hogy költségvetésileg ez felelőtlen, mert a tehetősebb emberek tovább élnek, és akkor aránytalanul meg fogja terhelni ez az extra kiadás a kasszát. Tehát akinek kétmilliós a nyugdíja, az nem 15-20 évet fog átlagosan eltölteni a rendszerben, hanem 30 évet.”
A Nők 40 programról így nyilatkozott:
“Őszintén nem is értem, hogy valaki 60 évesen, nő, elmegy 40 éves jogviszonnyal, másnap ott marad, büntetés nélkül kapja a teljes nyugdíját, nincs levonás, és emellett járulékmentesen dolgozhat az előző munkahelyén. Ezt elmebetegségnek minősítem, és ezt azonnal, átmenet nélkül meg kéne szüntetni. Nem visszamenőlegesen, de nem is értem, hogy ez hogy jutott valakinek eszébe.”
A 24.hu-nak adott interjújában arról beszélt, hogy a jelenlegi nyugdíjrendszer túl bőkezű az induló nyugdíjaknál, ezért csökkenteni kellene azokat, a mostanihoz képest jobban megadóztatva.
“A nyugdíjrendszer most túl bőkezű, az induló nyugdíjak, és ezt relatíve csökkenteni kéne, és jobban kéne csökkenteni a magas induló nyugdíjakat, mint az alacsonyabbakat.
Surányi György, egykori jegybankelnök, aki maga is tarttt előadásokat a Tisza Szigeteknél, a Partizánnak fejtette ki, hogy szerinte “semmilyen alapja nincs a 13. havi nyugdíjnak.” Surányi elmondta, hogy ő földhözragadt, és mindig 12 havit fizetett, mint a Magyar Nemzeti Bank elnöke.
A Tisza-szigetek rendezvényein tartott rendszeresen előadást Petschnig Mária Zita is, aki szintén úgy fogalmazott, hogy bele kellene nyúlni a 13. havi nyugdíjba, ami szerinte valójában csak egy “jutalom”, és a “gazdag” nyugdíjasoktól át kellene csoportosítani a szegényebbek javára.
“A 13. havit nem is lenne szabad annak nevezni, az már egy jutalom, egy plusz juttatás, tehát azt másképp kellene elosztani: mégpedig úgy, hogy mindenki kapja az átlagnyugdíjat. És akkor az alacsony nyugdíjjal rendelkezők kapnak egy nagyobb összeget, és a magasabb nyugdíjjal rendelkezők egy kisebbet ahhoz képest.”
Máshol úgy fogalmazott, hogy a gazdagabb nyugdíjasok mondjanak le a nyugdíjuk egy részéről a többiek javára.
“…hát legalább a 13. havi nyugdíjat ne nyugdíjarányosan osszák el, hanem van egy alap, mondjuk ez 600 milliárd Ft, akkor a kicsik kapjanak többet, tehát az alacsony nyugdíjasok kapjanak többet, a nagyok kevesebbet, vagy esetleg legyen ennyi szolidaritás a nyugdíjas társadalmon belül, hogy akinek tényleg nagyon jól megy, nem tud mit kezdeni annyi nyugdíjjal, nem tud vele mit kezdeni, az legyen szolidáris.”
Surányi György is világosan beszélt a 13. és 14. havi nyugdíjról.
"De az, hogy ő is fenntartsa a 13. -14. havi nyugdíjat, az azt gondolom, hogy egyrészt a költségvetés nem bírja el, ez egészen nyilvánvaló, másrészt pedig a magas nyugdíjaknál egyáltalán nem indokolt a 13. havi sem. Én arra emlékszem, hogy 12 havi járulékot fizettem, úgy hogy semmiféle gazdasági alapja nincs annak hogy 13-14. havi nyugdíjat kapjak, hogy a magam nevében beszéljek."
Vagyis a Tisza Párt a kampányban folyamatosan tagadta, hogy eltörölnék a 13. és 14. havi nyugdíjat, de a szakértőik rendszeresen erről beszéltek. Meglátjuk, mi lesz a valóság.
- 1https://economy-finance.ec.europa.eu/economic-surveillance-eu-member-states/country-pages-including-country-reports/country-report-hungary_en
- 2https://www.facebook.com/domotor.csaba.gov/posts/pfbid0cKgoYqZXaQUFp3KerApQuBaMZSf85M7bSsn9kDmVPCaAJbHhrbCYNVcxCkawVwz2l?locale=hu_HU
- 3https://www.facebook.com/boharariporter/posts/pfbid02P9S8eafdFoCKEQ6jndhUHk4WrsEfV1u7DSNQ2VTKeAn6SojHUhAxcPgjtkn7GxLRl?locale=hu_HU