image description

Ruszin-Szendi Romulusz szerint nem szabad arról beszélni, hogy Brüsszel és a NATO Oroszország elleni háborúra készül - videó

Ruszin-Szendi Romulusz megpróbálta letagadni, hogy az európai vezetők egy Oroszország elleni nagy háborúra készülnek. Egy videóban egyenesen arról beszélt, hogy amikor a kormány erre felhívja a figyelmet, az félelemkeltés. Annak ellenére, hogy éppen néhány hete döntött a német-angol-francia vezetés arról, hogy katonákat küldenének Ukrajnának. Ruszin-Szendi akkor kiállt a megállapodás mellett. Legutóbb Mark Rutte NATO-főtitkár ennél is tovább ment, Kijevben arról beszélt, hogy földön, vízen és levegőben is csapatokat küldenek Oroszországgal szemben, és támogatják Ukrajnát. Ahogy az Ellenpont összegyűjtötte, brüsszeli vezetők és uniós országok politikusai hónapok óta egy Oroszország elleni nagy háborúról beszélnek. Több országban újra bevezették a sorkatonaságot. Emlékezetes, hogy Magyarországon éppen Ruszin-Szendi volt az, aki arról beszélt, hogy ha úgy gondolják, akkor bármikor újra "be tudják rántani" a fiatalokat sorkatonának. Nyilvánvaló, hogy Ruszin-Szendi megszólalása annak a jele, hogy Magyar Péter a háború kérdésében sem tud nemet mondani Brüsszelnek.

  • írta: dr. Both Hunor
              operatív vezető

  • 2026. február 8. 7:00

Ruszin-Szendi Romulusz néhány hete a párizsi francia-német-brit megállapodást méltatta.1 A Tisza politikusa a néhány nappal ezelőtti megszólalásában pedig igyekszik a háborús veszélyt, az európai katonák Ukrajnába telepítését elbagatellizálni. Egészen pontosan letagadta, hogy Brüsszel és az európai vezetők háborúra készülnek,  Ezeket a kormány által kitalált riogatásnak, kitalációnak nevezi, holott hetek óta ezektől a hírektől hangos az európai sajtó.

A valóság ezzel szemben az, hogy pont a Ruszin-Szendi által méltatott párizsi megállapodásban arról döntöttek a francia, brit és német vezetők, hogy fegyveres erőket telepítenek a háborús országba. De ugyanekkor arról is határoztak, hogy az Egyesült Királyság és Franciaország katonai központokat hoz létre Ukrajnában. Szijjártó Péter külügyminiszter elmondta, hogy ezzel Európa két nukleáris hatalma úgy döntött, hogy katonákkal is támogatja Ukrajnát, azért, hogy az egész kontintenst beborítsa a háború lángja. Ruszin-Szendi videója után pedig Mark Rutte NATO-főtitkár beszélt arról, hogy csapatokat küldenek "szárazföldön, repülőgépek a levegőben, hajók a Fekete-tengeren. Folytatni fogjuk a nyomást Oroszországra, és folytatni fogjuk Ukrajna támogatását”


Több európai országban is bevezették a sorkatonaság valamilyen formáját

Emellett érdemes arra is felhívni a figyelmet, hogy az elmúlt években több európai országban is teljesen vagy részben visszavezették a sorkatonaságot. 

  • Ezek közül ki kell emelni Németországot, ahol idén január 1-től részben kötelező sorozás lépett életbe. Az önkéntes sorkatonaságra építenek ugyan, de amennyiben nincs elegendő önkéntes jelentkező, akkor sorsolás útján választják ki a férfiakat a szolgálatra az alkalmas fiatalok adatbázisából. 2 
  • Horvátországban szintén január 1-től kötelező, kéthónapos kiképzés lépett életbe a férfiaknak.3 
  • Dániában pedig 2026-tól négy hónapról tizenegy hónaposra hosszabbítja meg a sorkatonai szolgálatot, 2025.  július 1-től pedig a nőknek is részt kell venniük a kötelező sorozási eljárásban.

  • Lettországban - szintén a háború kitörését követően - 2023-ban vezették be a sorkatonaságot a férfiak számára, de a nők besorozásáról is elkezdődött a társadalmi vita. 

De több ízben szóba került egy általános európai sorkatonaságnak a forgatókönyve is. Edgars Rinkēvičs lett köztársasági elnök 2025. márciusában kijelentette, hogy „mindenképpen” be kellene vezetni a sorkatonai szolgálatot Európa-szerte, mivel a kontinens katonai értelemben meggyengült. De hasonló gondolatok fogalmazódtak meg a CDU ifjúsági szervezetének, a Junge Unionnak (JU) a 2017-es gyűlésén. Az oldenburgi küldöttek ugyanakkor elutasították a Junge Union vezetőség azon javaslatát, hogy Európa-szerte bevezessék a nők és férfiak polgári és katonai szolgálatát. Manfred Webert, az Európai Néppárt elnökét is kapcsolatba hozták ezzel a kijelentéssel.4

De óriási botrány van éppen abból is, hogy Brüsszel előirányzott a következő tíz évben 800 milliárd dollárt és ezen túl még egy 700 milliárdos hadikiadást Ukrajna számára. Ennek egy jelentős része a béke helyett a háború folytatását szorgalmazza. 

Évek óta a háború kiterjesztéséről beszélnek az európai vezetők

Nem beszélve arról a számtalan háborúpárti megszólalásról, amelyet az Ellenpont5 összegyűjtött a korábbi cikkében. 

  • Manfred Weber, a Tisza Pártot is soraiban tudó Néppárt frakcióvezetője tavaly májusban úgy fogalmazott, az Európai Unió kész az Egyesült Államokból (Trump győzelmével) kieső, Ukrajnának szánt források pótlására.  (2025.05.06.)

  • Tavaly decemberben Manfred Weber kijelentette, támogatja német katonák bevonását az ukrán békefolyamat biztosításába. „Szeretném, ha a katonák egyenruháján az európai zászló lobogna, és ukrán barátainkkal közösen biztosítanák a békét” – nyilatkozta a Funke Mediengruppe-nak.  (2025.12.16.)

  • Friedrich Merz német kancellár hivatalba lépése után röviddel, 2025 májusában engedélyezte a német fegyverekkel való mélységi csapások végrehajtását Ukrajna számára Oroszország ellen. „Már nincsenek lőtávolság-korlátozások az Ukrajnába szállított fegyverekre – sem a britek, sem a franciák, sem mi, sem az amerikaiak által.Ez azt jelenti, hogy Ukrajna például oroszországi katonai állások támadásával is megvédheti magát”- jelentette ki a német kancellár 2025 májusában.  (2025.05.26.)

  • Nem sokkal később, szeptemberben Merz már arról beszélt, hogy „mentálisan fel kell készülni egy elhúzódó háborúra Oroszországgal”.  (2025.09.01.)

  • Idén decemberben Friedrich Merz arról beszélt, német katonákat küldene Ukrajnába, akik egy orosz támadás esetén viszonoznák a tüzet. A német kancellár a ZDF-nek adott interjújában arról beszélt: szerinte új fejlemény, hogy az USA először vállalt széles körű biztonsági garanciákat a megtámadott Ukrajna számára – hasonlóan a NATO-szerződés 5. cikkéhez, amely a megtámadott tagállamoknak a többi tagállam katonai segítségét biztosítja. Ez most „írásban is rögzítve van” – magyarázta Merz. A kancellár szó szerint így fogalmazott: „Mi is viszonoznánk a megfelelő orosz támadásokat és agressziókat.”  (2025.12.16.)

  • Friedrich Merz 2025-ös évértékelő beszédében ennél is egyértelműbben fogalmazott, volt munkáltatójának, a BlackRocknak a fegyvergyárakban lévő részesedését támogatva az európai fegyveripar bővítéséről beszélt újévi beszédében, és kiemelte: Európának nagyobb önálló védelmi képességekre van szüksége, beleértve a megnövelt hadi- és katonai kiadásokat.  (2025.12.30.)

  • Ursula von der Leyen bizottsági elnök tavalyi évértékelő beszédében kijelentette, Európa „harcban áll”, és hozzátette: Ukrajna jövője az Európai Unióban van. (2025.09.11.)

  • Ursula von der Leyen az Európai Uniót 2030-ig hadigazdasággá alakító „Readiness 2030” program (korábban ReArm Europe) kapcsán fogalmazott úgy, hogy „Európának végre olyan eszközei és forrásai kell legyenek, amelyek lehetővé teszik a saját védelmi iparra, gyártásra és közös beszerzésre épülő erős védelmet”.  (2025.12.30.)

  • Boris Pistorius, német honvédelmi miniszter még 2024-ben arról beszélt, „Németországnak készen kell állnia, hogy konfrontálódjon Putyinnal” és felvetette, hogy nem német állampolgárok is csatlakozhatnának a jövőben a Bundeswehr kötelékébe, hogy növeljék a Németország „háborús készültségét”. (2024.01.24.)

  • Donald Tusk, lengyel miniszterelnök már 2025 tavaszán arról beszélt, hogy 500 ezresre kell duzzasztani országa hadseregét, és „megpróbálnak az év végére elkészíteni egy modellt, amely lehetővé teszi, hogy Lengyelországban minden felnőtt férfit kiképezzenek háború esetén, hogy ez a tartalék valóban összemérhető és megfelelő legyen a potenciális fenyegetésekkel szemben.”(2025.03.08.)

  • Emmanuel Macron 2024-ben európai katonák Oroszországba küldésének lehetőségét latolgatta. „Ma nincs konszenzus arról, hogy hivatalos, jóváhagyott módon csapatokat küldjünk a helyszínre. De a dinamika tekintetében semmi sem zárható ki” – mondta az európai katonaák ukrajnai bevetése kapcsán. Majd úgy folytatta: „Mindent megteszünk, amit kell, hogy Oroszország ne nyerjen.” (2024.02.26.)

  • Decemberben Alexander Hoffmann, a CSU parlamenti képviselője arra buzdítja Németországot, hogy folytassa saját európai nukleáris ernyője projektjét Franciaországgal és Nagy-Britanniával együttműködve. "Európa három nagy szereplőjének mindenképpen egyetértenie kell" – hangsúlyozta Hoffmann Németországra, Franciaországra és Nagy-Britanniára utalva. Rámutatott, hogy Emmanuel Macron francia elnök már 2020-ban felajánlotta Németországnak és más uniós partnereknek az együttműködést a nukleáris elrettentés terén: "A részletekről még beszélnünk kell, de nem látok semmit, ami akadályozná azt, hogy ezen a területen is megvan a saját kompetenciánk." (2025.12.30.)

  • Tavaly év végén az uniós vezetők – többek között António Costa, Ursula von der Leyen, Emmanuel Macron, Keir Starmer, Friedrich Merz – kifejezték, hogy az EU egységesen támogatja Ukrajnát. (2025.12.15.)

  • Az úgynevezett „Hajlandók Koalíciója” országainak nemzetbiztonsági tanácsadói január 3-án Kijevben megállapodtak egy többoldalú keretegyezményről, amely európai vezetésű, többnemzetiségű erők ukrajnai telepítésével számol a biztonsági garanciák részeként. A megállapodás szerint Ukrajna fegyveres erői maradnak az első védelmi vonal, az európai erők pedig a szárazföldi, légi és tengeri biztonságban vesznek részt, miközben az Egyesült Államok háttértámogatást biztosít.25  (2026.01.03.)

  • Bajnai Gordon idén januárban egy interjúban, a Tisza Párt választási győzelmével kapcsolatos reményeinek kifejtését követően arról beszélt: „Régóta adósok vagyunk az európai autonómia kialakításával, és a mostani sokk lökést adhat, hogy növényevőből végre húsevővé váljunk egy ragadózók által uralt világban.”  (2026.01.02.)

A háborús veszély tehát valós, és mint látható az európai vezetők nyíltan beszélnek a háború kiterjesztéséről, európai katonák Ukrajnába telepítéséről. Az pedig, hogy Ruszin-Szendi kicsinyíti a veszélyt annak jele, hogy Magyar Péterék Brüsszel utasításait követik.


  1. 1https://ellenpont.hu/parizs
  2. 2https://ellenpont.hu/eroszakkal-is-beletennek-a-kotelezo-elemet-a-nemet-sorkatonasagrol-szolo-torvenybe
  3. 3https://www.morh.hr/en/croatia-introduces-mandatory-military-service/
  4. 4https://tenyellenor.hu/sorkatonasag-es-fegyverkezes-europaban
  5. 5https://ellenpont.hu/igy-kesziti-elo-a-brusszeli-titkos-elit-a-haborut