Ellenpont

Tovább folytatódik a vita a német sorkatonaságról. Boris Pistorius német védelmi miniszter egy törvényjavaslatot készül benyújtani a sorkatonaságról, azonban még mindig bizonytalan, hogy a majdani jogszabály milyen elemeket tartalmaz.
Németországban a svéd modell bevezetése merült fel, amely kezdetben önkéntes, szükség esetén azonban kötelező sorozást tartalmazna, azonban Pistorius egy ifjúsági szervezet nyomásának engedve a kötelező elemet eljelentéktelenítené a törvényjavaslatban.

A fenti javaslatot kritizálta Norbert Röttgen a CDU szakpolitikusa, aki szerint ez így részükről nem elfogadható, mivel így Németország nem tudja teljesíteni a NATO felé tett vállalásait. Röttgen a koalíciós megállapodás megszegésével vádolja Pistoriust.
Hasonlóan nyilatkozott a napokban Johann Wadephul külügyminiszter (CDU) és Hans-Peter Bartels (korábban SPD), akik mindketten a kötelező sorkatonaság valamilyen finomított verziójának visszavezetését követelik. Előbbi a nőkre is kiterjesztené a szolgálatot.

Folytatódik a sorkatonaság körüli vita Németországban. Múlt héten arról lehetett olvasni, hogy Boris Pistorius egy törvénytervezetet készített elő, amelyet 2025. augusztus 27-én készül beterjeszteni a kormány elé.

A tervezet az úgynevezett svéd modellt puhán vezeté be. A modell lényege, hogy önkéntességből indul ki a sorozás, tehát azt a fiatalt sorozzák be, aki a minisztérium által kiküldött kérdőíven érdeklődik a honvédelem iránt, viszont, ha nincs elég önkéntes katona, akkor megmaradna a lehetőség a kötelező behívásra is.

Utóbbi ellenérzéseket váltott ki és a a JUSOS nevű, a fiatal szociáldemokratákat tömörítő szervezet arra kérte anyapártját, a honvédelmi minisztert, Pistoriust delegáló SPD-t, hogy először az önkéntesség maximális kihasználására törekedjenek, mielőtt bármilyen kötelező elemet beleépítenének.¹Vagyis az ifjú szocdemek sem vetik el a kötelező sorozást, ha előtte, úgymond, kimerítették a maximális önkéntességet.

Norbert Röttgen, a koalíciós partner CDU kül- és védelempolitikáért felelős parlamenti frakcióvezető-helyettese erősen kritizálta Pistorius törvényjavaslatát, és kifejtette, hogy "olyan súlyos hiányosságai vannak a javaslatnak, ami miatt azt a pártja nem fogadhatja el".²

CDU-s nyomás alatt a szocialista honvédelmi miniszter

Röttgen szerint a javaslat nem elég hatékony ebben a formában, mivel „figyelmen kívül hagyja a biztonságpolitikai követelményeket több lényeges ponton, például nem tartalmaz konkrét számokat és határidőket arra vonatkozóan, hogy Németországnak mikorra milyen célokat kell elérnie a haderő bővítésében”³

Röttgen szerint alapvető feladatuk a német hadsereg megerősítése, mert ezt követeli Németország bizonsága.

Röttgen kritikája kettős.

1. Egyrészt szerinte így a NATO elvárások nem fognak teljesülni. A célkitűzések szerint ugyanis 2035-ig mintegy 90 000-rel több katonára lesz szüksége Németországnak a jelenlegi létszámon felül. Jelenleg nagyjából 170 000 hivatásos és szerződéses katona szolgál aktívan, a kitűzött cél pedig 260 000 aktív fő plusz nagyjából 200 000 tartalékos lenne. ⁴

Röttgen ehhez egy számszerű javaslatot is tett: 2026-tól évente "nettó" 10 000 új katonát kellene hadrendbe állítani (vagyis ennyivel kellene nőnie a létszámnak, tehát a nyugdíjazások, leszerelések miatti pótlások ebbe nem számítanak bele), és „ha ezeket a célokat nem érjük el, lépni kell." Vagyis ezzel nyilvánvalóan a kötelező sorkatonaság részleges bevezetésére célzott a politikus.

2. Másrészt szerinte Pistorius nem tartja be a koalíciós megállapodást, mely szerint a svéd modellt kell alkalmazni.

Ennek a lényege, hogy önkéntességből indul ki a sorozás, tehát azt a fiatalt sorozzák be, aki a kérdőíven érdeklődik, viszont, ha nincs elég katona, akkor megmaradna a lehetőség a kötelező behívásra. Pistoriust utóbbi elem be nem tartásával vádolják.

Röttgen kifejtette „Nem engedhetjük meg magunknak az időpazarlást, amikor háború vagy béke a tét” – figyelmeztetett a politikus, hozzátéve, hogy a nemzet biztonsága „nem eshet pártpolitikai taktikázás áldozatául”

Röttgen szerint ugyanis Oroszország 2029-re képes lesz háborút indítani a NATO ellen, ezért szükséges lépéseket tenni.⁵

Hasonlóan nyilatkozott Johann Wadephul, a CDU-s külügyminiszter is. Wadephul szerint Pistorius javaslata „egy félkész ajánlat, amely nem oldja meg a Bundeswehr személyzeti problémáit” ⁶ Wadephul egyenesen „politikai értelemben elhibázott lehetőségnek” nevezte.

Wadephul azt is sérelmezi, hogy a tervezet nem terjed ki a nőkre, csak a férfiak szolgálatáról beszél. Ők egy általános szolgálati kötelezettség bevezetését szeretnék elérni férfiakra és nőkre egyaránt. Ehhez, módosítani kellene az alaptörvényt, amelyre a CDU/CSU nyitott volna Wadephul szerint.⁷ úgy, hogy kezdetben egy minden fiatalra kiterjedő „általános szolgálati év” bevezetését javasolnák.

Ilyen általános nemzeti szolgálat keretében a fiatalok választhatnának a katonai szolgálat vagy valamilyen civil szolgálat (például katasztrófavédelem, szociális szolgálat) között, de bizonyos időt mindenkinek a köz érdekében kellene dolgozniuk.⁸

Hans-Peter Bartels a fegyveres erők korábbi biztosa is úgy nyilatkozott, hogy a probléma nagy, a megoldásnak kínált javaslat viszont kicsi. A személyzeti hiány egyre inkább Németország védelmi hozzájárulásának Achilles-sarkává válik, és ezen a kérdőív sem fog változtatni. A sorkötelezettség valamilyen adaptált formájának visszahozatalát kellene megfontolni szerinte. ⁹

Tovább akarják szigorítani Manfred Weber párttársai a sorkatonaságot Németországban: már a nőkre is vonatkozna

CDU-s nyomás alatt a szocialista honvédelmi miniszter