Ellenpont

Hosszas hallgatás után hétfőn megdöbbentő állásfoglalást adott ki a Magyar Újságírók Országos Szövetsége a Bors ügyében.¹ Az újságíró szervezet sokakat meglepve kiállt a sajtószabadság ellen irányuló bírósági döntés mellett. A bírói döntés azt akarta megakadályozni, hogy négymillió emberhez eljusson az igazság a Tisza-csomagról.

Titokban a Tisza mellett

"A 4 milliós példányszámban nyomtatott (a Tisza-csomagról tájékoztató – szerk.) Bors-különszám terjesztését a bíróság betiltotta, mivel a rendkívüli helyzet rendkívüli intézkedést kívánt. A MÚOSZ kiáll a valódi újságírók valódi sajtószabadsága mellett, s egyetért e döntéssel" – írták a közleményükben, amit később a Tisza vezető politikusai, többek között Kármán András, a párt költségvetési tanácsadója² és a baloldali sajtótermékek is büszkén lobogtattak.³

A bírósági döntést egy olyan bíró hozta meg, aki rajta volt a Tisza-aktivisták listáján, amely az ukránok által fejlesztett Tisza-applikációból szivárgott ki. Ahogy Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője fogalmazott az elfogult bíróra célozva: „Micsoda véletlen, hogy a Magyar Péterék megszorító csomagját bemutató újság ellen pont egy olyan bírónő lépett fel, akinek a neve és budapesti címe megegyezik a Tisza-aktivisták kiszivárgott listáján található nőével”

Az a mondat, hogy "a rendkívüli helyzet rendkívüli intézkedést kívánt", annak beismerése, hogy a bírósági döntés a MÚOSZ szerint is törvénytelen, a törvényes intézkedések ugyanis aligha nevezhetőek rendkívülinek. Vagyis a posztkommunista újságírószervezet szerint a Tisza Párt védelmében törvénytelen döntést is hozhat a bíróság. Az pedig, hogy a MÚOSZ szerint létezik valódi és nem valódi sajtószabadság is, azt mutatja, hogy a szervezet az, aminek látszik, továbbra is a kommunista sajtószervezet utódja.

A rendkívüli helyzetről, rendkívüli intézkedésekről, valódi sajtószabadságról és valódi újságírókról szóló fejtegetés akár Lakatos Ernőtől, a kommunista MSZMP KB Agitációs és Propaganda Osztályának hírhedt vezetőjétől is származhatna. Ő volt az, akit Kádár János 1982-ben azért nevezett ki, hogy a rendkívüli helyzetre való tekintettel rendet tegyen a magyar sajtóban.

Elsőre nehezen érthető, hogy egy, magát függetlenként definiáló, szakmai, érdekvédelmi szervezet – az alapértékeivel szembemenve – miért fogja a pártját ennyire egyértelműen az egyik politikai oldalnak. Az Ellenpont azonban talált egy érdekes személyi összefügést, amely magyarázatot adhat a furcsa reakcióra.

Észrevettük ugyanis, hogy a Tisza sajtóban kiszivárgott, kétszázezer nevet tartalmazó adatbázisában szerepel az újságírószervezet első számú alelnökének, Gönczi Mária Évának a neve.

Mindez azt feltételezi, hogy a MÚOSZ-vezér az ellenzéki párt elkötelezett támogatója: vagy letöltötte a Tisza Világ nevű applikációt, vagy aláírta a baloldali párt valamelyik korábbi politikai akcióját.

Gönczi Mária Éva a MÚOSZ honlapján közölt önéletrajza meglehetősen homályos. A 2021-22 körül született szöveg feltűnően elkeni, mikor és hogyan kezdődött Gönczi újságírói pályája. Mindössze ennyit ír: "sok évvel ezelőtt népművelői munkám mellett kaptam egy új feladatot: szerkesztőként gondozzam Debrecen egyik kulturális havilapját és egy megyei módszertani folyóiratot". Hogy kitől kapta a feladatot, azt jótékony homály fedi. Az biztos, hogy az Arcanum adatbázisának tanúsága szerint 1983-ban már a debreceni Kölcsey Művelődési Központ munkatársaként nyilatkozott - vagyis onnan ejtőernyőzött, vélhetően pártutasításra a sajtóba.⁴

Forrás: Arcanum, Hajdú-Bihari Napló, 1983

Az önéletrajz szerint 2000-ben már a posztkommunista szervezetben döntési helyzetben volt, s fokozatosan lépett felfele. Most már kirobbanthatatlan a felső vezetésből: májusban ismét megválasztották alelnöknek.⁵

Baloldali médiamunkások gyülekezőhelye

Bár a MÚOSZ függetlennek állítja be magát, a szervezet vezetősége tele van baloldali újságírókkal. Gönczi mellett a másik alelnök, a külföldi pénzekkel megtámogatott Magyar Hang főszerkesztője, György Zsombor.⁶

Az elnökségben helyet foglal továbbá Lukács Csaba, a Magyar Hang lapigazgatója⁷ , Dévényi István, a Magyar Hang⁸ és Ónody-Molnár Dóra, a Jelen újságírója is.⁹ Ónody-Molnár egyébként jól be van ágyazva a hazai Soros-világba: jelenleg is elnökségi tagja az Amnesty International Magyarországnak, és rendszeresen moderál beszélgetéseket a Magyar Helsinki Bizottság vagy a Policy Solution felkérésére.¹⁰

A MÚOSZ legutóbb azzal került be a hírekbe, hogy nem volt hajlandó elítélni Magyar Pétert, amiért börtönbüntetéssel fenyegetett meg újságírókat. Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője a történtek miatt levélben fordult az "érdekvédelmi" szervezethez, amire cinikus választ kapott. Azt írták a fideszes politikusnak, hogy "szereptévesztésben van, amikor felszólítja a MÚOSZ-t, hogy foglaljon állást az újságírókat érő elszaporodó támadásokról." ¹¹

Göncziék a mostani ügyben sem a függetlenségükről és a szakmai következetességükről tettek tanúbizonyságot.

Mint ismert, karácsony előtt a Fővárosi Törvényszék azonnali hatállyal betiltotta a Bors – Tisza-csomagot bemutató – különszámát. A döntés nagy botrány okozott, ugyanis a rendszerváltás után nem volt még példa arra, hogy egy nagy elérésű sajtótermék terjesztését ilyen durván korlátozzák. Arról nem is beszélve, hogy a kiadvány sokak érdeklődésére számot tarthatott, hiszen abban a legnagyobb ellenzéki párt gazdaságpolitikai elképzeléseit mutatták be. A MÚOSZ emellett a vállalhatatlan bírósági döntés mellett állt ki – elnézve a személyi összeköttetéseket, feltehetően nem véletlenül.

A Tisza Párt aktivistája az igazságot feltáró Bors-különszám betiltása mellett nyilatkozatot kiadó MÚOSZ alelnöke

Titokban a Tisza mellett

Baloldali médiamunkások gyülekezőhelye