Hétfő után kedden is folytatódtak a Tisza-kormány leendő minisztereinek bizottsági meghallgatásai, ezúttal a pénzügy, az igazságügy, a szociális és családügy, a vidék- és településfejlesztés, a kultúra és társadalmi részvétel, valamint a Miniszterelnökség ügyei kerültek elő.
A leendő tárcavezetőknek ismét lehetőségük volt a konkrét vállalások végrehajtásáról beszélni, ehelyett azonban a legtöbb kulcskérdésben "társadalmi egyeztetést" javasoltak a miniszterjelöltek. Hogy milyen formában, az nem derült ki. Így a keddi meghallgatások után is több kérdés maradt nyitva:
- Kármán András az Orbán-kormányok szociális támogatásait finanszírozó, a multikat sújtó különadók kivezetéséről beszélt. Márpedig a Fidesz ebből finanszírozta a rezsicsökkentést, vagyis veszélybe kerültek az alacsony rezsiárak
- Kátai-Németh Vilmos pedig egyenesen azt állította, hogy a rezsicsökkentésből a rászorulók nem érzékeltek semmit,ezzel is erősítve a gyanút, hogy a Tisza Párt a rezsicsökkentés visszavonására készül.
- Lőrincz Viktória megismételte a Szent István-program falvaknak szóló milliárdos ígéretét, de arra érdemben nem tudott válaszolni, hogy az ehhez szükséges forrásokat honnan teremtik elő;
- Tarr Zoltán negyedik meghallgatása után is inkább politikai vádbeszédeket mondott, mintsem részletes tárcaprogramot ismertetett, a családok alkotmányos védelmének megtartásával kapcsolatban azonban sokatmondó hárításba kezdett1 ;
- Ruff Bálint a "valaha volt legnagyobb átvilágítást" ígérte, de saját minisztériumi programjáról nem nagyon beszélt.
Megszűnnének a különadók, veszélyben a rezsicsökkentés
A keddi meghallgatások közül gazdasági szempontból Kármán András pénzügyminiszter-jelölt szereplése volt a legfontosabb, hiszen számos konkrétan forintosítható vállalást tett programjában Magyar Péter és pártja2 . A Tisza kampányában
- az adórendszer egyszerűsítése;
- az alacsony keresetűek 9 százalékos szja-ja;
- a kata visszahozása;
- a különadók rendezése;
- az euró bevezetésére való felkészülés voltak azok a hangsúlyos gazdaságpolitikai döntések, amelyek Kármán András tárcájához tartoznak.
Kármán András meghallgatásán az alacsony keresetűek személyi jövedelemadójának csökkentését csak a jövő évre ígérte. Szólt azonban azokról a multikat érintő különadókról, amelyek többek között a rezsivédelmi alap kiadásait voltak hivatottak finanszírozni, amelyek kapcsán ütemezett kivezetésről beszélt Kármán András.
Vagyis a rezsicsökkentésre ezzel nem maradna pénz.
Ugyanakkor plusz bevételt jelenthet a vagyonadó, amely Kármán expozéja szerint az 1 milliárd forintot elérő összevagyonok esetében évi 1 százalékos adót vetnek ki a magánszemélyekre 2028-tól, a vagyonmegállapítás a NAV központi adatbázisa alapján áll össze.
Az árréstopok kivezetése már inkább a szegényebbeket érintené. Kármán András most erről nem beszélt, de korábban kijelentette,3 ezeket a közeljövőben fokozatosan tervezik kivezetni. Megszűnhet tehát az élelmiszer-árrésstop, az üzemanyag védett ára, a drogériai termékek árstopja, valamint veszélybe kerül a lakossági hitelek kamatait szabályozó kamatstop.
Kátai-Németh Vilmos: családpolitikában nyitva hagyott kérdések
Kátai-Németh Vilmos a Tisza Párt legismertebb szociálpolitikai kampányszlogenjeit ismételte meg, a Bicske- és Szőlő utca-ügyek teljes körű kivizsgálásáról, új gyermekvédelmi ombudsmanról és az Egyenlő Bánásmód Hatóság létrehozásáról beszélt.
Ugyanakkor a szociális és családügyi miniszterjelölt jóval kevesebbet szólt az elmúlt 16 év egyik legfontosabb vívmányának, a családtámogatási rendszernek a jövőjéről. E széles témakör kapcsán a Fidesz-KDNP képviselőinek kérdéseire válaszolva csupán annyit jelentett, ki, hogy megtartják a szerzett jogokat. Azt azonban nem mondta, hogy ez pontosan mit jelent. Nem derült ki, hogy pontosan mi történik a családtámogatási rendszer egyes elemeivel, milyen forrásból finanszíroznák a meglévő kedvezményeket, és milyen új támogatások jönnének. Ráadásul Kátai-Németh egyenesen azt állította, hogy az emberek alig érzékeltek valamit a rezsicsökkentésből - ezzel mutatva, hogy a Tisza Párt nem tartja fontosnak a rezsicsökkentés megvédését.
Szintén kerülte az abortusz és a melegházasság kérdését, amelyről ellenzéki kérdésre válaszolva Kátai-Németh csupán annyit mondott, hogy ezekről van véleménye, de szerinte társadalmi egyeztetésre kell bocsátani őket. Megjegyzése azért vet fel kérdéseket, mert a Tisza Pártból eddig senki sem tudta kategorikusan cáfolni, hogy az abortusz szabályainak lazítására és a családvédelmi törvények fellazítására készülne a Magyar-kormány. Tarr Zoltán például szintén kedden beszélt arról, hogy társadalmi egyeztetésre kell bocsátani az Alaptörvény azon passzusát, amely meghatározza, hogy a házasság csak egy férfi és egy nő között jöhet létre.
Milliárdos költekezéseket ígér a Tisza területfejlesztési minisztere, de nem árulja el, hogy miből
Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszterjelölt meghallgatása látszólag a Tisza egyik legfontosabb kampányígéretének megerősítése volt. A Szent István-programban Magyar Péter korábban azt ígérte, hogy tíz falunként egymilliárd forint közösségi fejlesztési keretet adnak, amelynek felhasználásáról az érintett települések dönthetnek.
Gyopáros Alpár fideszes képviselő 600–700 milliárd forintos költségre becsülte a Tisza programjában szereplő célokat, és rákérdezett, honnan lesz minderre forrás. Lőrincz válasza szerint például a kormánykommunikációra költött milliárdokat oda lehet adni a vidék fejlesztésére, és máris lesz elég pénz.
Hogy ezt a számítást pontosan milyen költségvetési sorok elemzése és átcsoportosítása útján kapta meg, arról a leendő miniszter nem ejtett szót, azonban ha a teljes kormányzati kommunikáció leállítására utalt- ami kifejezetten életszerűtlennek tűnik, különös tekintettel arra, hogy Magyar Péter miniszterei válaszukban rendre a "társadalmi egyeztetést" hangoztatták-, úgy az általa kizárólagos forrásként megjelölt költségvetési sor a program végrehajtására szükséges összeg csupán mintegy 3-4 százalékát jelenti4 .
Ruff Bálint: a Miniszterelnökség programja helyett Karmelita-tárlatvezetés
Miután nyilvánvalóvá vált, hogy a költségvetési vonzattal járó ígéreteikből a Tisza Párt miniszterei látványosan próbálnak visszakozni, a radikális baloldali Ruff Bálint szavaiból kiderült, hogy mivel "kárpótolná" szavazóit Magyar Péter. A Miniszterelnökséget vezető miniszterjelölt meghallgatásán ugyanis messziről elkerülte annak kifejtését, hogy miképpen képzeli a párt tárcainak működését összehangolni a kampányígéretek végrehajtásával, helyette hosszasan beszélt a Karmelitában, a Kabinetirodán és a Belügyminisztériumban látottakról, az előző kormány - szerinte - urizálásáról, a propaganda leállításáról és arról, hogy a magyar állam nem terjeszthet gyűlöletet, lejáratást és megalázást.
A leendő miniszter azt ígérte, hogy elrendeli a valaha volt legnagyobb átvilágítást, és miután a kifejezetten puritán berendezésű, egyébként köztulajdonban maradó Karmelitában történő "urizálásról" beszélt kijelentette, törvénybe iktatják, hogy az állam nem folytathat lejárató propagandát.
Hogy Ruff szerepe pontosan mi lesz a kormányban, az nem derült ki, felszólalását ugyanis az előző kormány vélelmezett botrányainak felsorolására szánta. Ez azért érdekes, mert a Miniszterelnökség a Tisza-kormány egyik legfontosabb politikai koordinációs központja lenne. Ehhez képest a meghallgatásból kevés derült ki arról, hogyan fog működni a kormányzati döntéshozatal, hogyan kapcsolódik majd a Miniszterelnökség az igazságügyi, pénzügyi, uniós és antikorrupciós intézkedésekhez, és milyen garanciák lesznek arra, hogy az "átvilágítás" nem politikai leszámolásként, hanem jogállami folyamatként működik.