Ellenpont

Hétfőn kezdődött a Tisza Párt miniszterjelöltjeinek meghallgatása az Országgyűlés szakbizottságai előtt. Ezeknek a beszélgetéseknek a célja, hogy az egyes tárcákhoz kötődő parlamenti bizottságok tagjai meggyőződhessenek a leendő miniszter szakmai felkészültségéről, a miniszterjelöltek pedig tájékoztassák a képviselőket a ciklusra vonatkozó terveikről. Az itt elhangzott vállalásokat tudja ugyanis első körben a szakbizottság, második körben pedig az Országgyűlés plénuma számon kérni később a kormányon.

Éppen ezért volt rendkívül érdekes az, ahogyan szerepelnek Magyar Péter miniszterei, akik több ponton is kínosan igyekeztek elkerülni, hogy számot adjanak arra vonatkozó elképzeléseikről, hogy miképpen tervezik megvalósítani a Tisza Párt leghangzatosabb választási ígéreteit¹ :

Hegedűs Zsolt átfogó egészségügyi reformja jelen állás szerint egy kórházi kérdőívből, és annak bizonygatásából áll, hogy külföldön rengeteg tapasztalatot szerzett- az évi 500 milliárd forint többletforrásnak már nyoma sincs;
Kapitány István az árstopok rendszerének és a Paks II szerződéseinek felülvizsgálatát jelentette be,
Bóna Szabolcs szerint a gazdák uniós támogatásában meg kell egyezni az EU-val, a Mercosur-megállapodással és az ukrán gabona importjával kapcsolatban pedig kijelentette, nem kitiltani kell azokat, hanem meg kell tanulni versenyezni velük;
Orbán Anita pedig a leendő kormány vétópolitikájával kapcsolatban hagyott számos nyitott kérdést.

Kampányválaszokkal táncolt ki a kérdések elől Hegedűs Zsolt

Hegedűs Zsolt szereplése az egészségügyi bizottság előtt a kampányidőszak folytatásaként is felfogható. Azzal a különbséggel, hogy- amennyiben ez egyáltalán lehetséges- még kevesebbet tudtunk meg a Tisza Párt egészségpolitikai elképzeléseinek részleteiről. A miniszter expozéjában ugyanis elhangzott az összes "ingyenes" kampányígéret: átlátható, betegközpontú egészségügy, a kórházi fertőzések visszaszorítása, a minőségi mutatók nyilvánossága, az önálló egészségügyi irányítás, a prevenció, a 2035-re 80 éves várható élettartam célja.²

Ennél azonban sokkal érdekesebb, hogy mi nem került elő.

A legfontosabb hiányzó pont a miniszteri expozéból azonban mégsem ez, hanem az egészségügyi finanszírozás volt. A Tisza ugyanis korábban évente legalább 500 milliárd forint többletforrást és 2030-ra GDP-arányosan 7 százalékos állami egészségügyi finanszírozást ígért. A meghallgatáson ehhez képest nem hangzott el világos, számszerű megerősítés. Sőt Hegedűs azt mondta, hogy a "valós értéken történő finanszírozás nem azonos pusztán a forrástöbblet növekedésével".

Szintén visszakozás a korábbi kampányígéretekhez képest, hogy a leendő egészségügyi miniszter nem volt hajlandó elárulni, hogy miképpen tervezi a várólisták megrövidítését már 2027-re, ahogy azt a Tisza Programjában vállalták. Hegedűs erre nem ütemtervet, kapacitásszámítást vagy finanszírozási tervet adott, hanem azt mondta, hogy ért hozzá, angliai tapasztalatait hozza haza, és elmegy a kórházakba megnézni, min kell változtatni. Továbbá arra tett vállalást, hogy anonim betegelégedettségi kérdőíveket helyeznek el minden kórházban, ami szerinte automatikus javulást fog jelenteni az ellátás minőségét illetően.

A valóban fontos minőségérzet-javulást érintő tervek azonban kimaradtak az expozéból. Nem esett szó a Tisza által vállalt:

a 15 perces mentőkiérkezési célról;
a vényköteles gyógyszerek 0 százalékos áfájáról,
a nyugdíjas SZÉP-kártya egészségügyi felhasználásáról.

Sokaknak jelentheti a választási ígéretek megszegését az is, hogy Hegedűs hűtötte a kedélyeket a Kapitány István által beharangozott szabad szülészorvos-választást illetően.

Végül fontos megjegyezni, hogy bár nem kampányígéret volt, de a "jobboldali" vagy "keresztény-konzervatív" imázzsal erősen ellentétes felvetés a leendő miniszter részéről, hogy a szívhangrendeletet társadalmi vitára bocsátaná az elkövetkező időszakban. Ez ugyanis egy markánsan abortuszpárti, tehát életellenes lépés lenne.

Tiszás agrárpolitika: nem kizárni kell a silány ukrán élelmiszert, hanem rávenni a gazdákat, hogy annál is olcsóbban adják saját terményeiket

Kampánypolitikai szemléletben zajlott Bóna Szabolcs meghallgatása is, a leendő mezőgazdasági miniszter azonban rövid expozéját követően gyakorlatilag minden ponton cáfolta a Tisza Párt korábbi, agráriummal kapcsolatos ígéreteit.³

Nem hangzott el az egészséges élelmiszerek 5 százalékos áfája;
nem került elő érdemben a kertészet és a zöldség-gyümölcs ágazat külön újraélesztése;
A családi gazdaságok kiemelt támogatása sem jelent meg olyan tisztán, mint a programban;
kitérő választ adott az uniós agrártámogatások jövőbeli sorsával kapcsolatban;
ellenben a földvédelmi törvény újragondolásáról elejtett néhány gondolatot az agrárminiszter.

Utóbbi azért rendkívül érdekes, mert jelen szabályok szerint termőföld tulajdonjogát főszabály szerint belföldi természetes személy vagy EU-tagállami állampolgár szerezheti meg. Külföldi természetes személy, más állam, illetve jogi személy főszabály szerint nem szerezhet földtulajdont, csak törvényi kivételekkel. Aki nem minősül földművesnek, az főszabály szerint csak akkor szerezhet földet, ha a már meglévő és a megszerezni kívánt földje együtt nem haladja meg az 1 hektárt. E szabályozásnak a célja kettős: egyrészt a termőföld külföldi kézre való értékesítését gátolja, másfelől a nem termelői felvásárlás korlátozza a spekulációs lehetőségeket: csak az vehet földet, aki meg is tudja művelni.

Ennek a szabályozásának a fellazításáról beszélt Bóna, aki szerint

"jelenleg nagyon szűk a földhöz, infrastruktúrához való hozzájutási lehetőség, ez korlátozza a lehetőségeket ebben a tőkeigényes ágazatban."

A termőföldekhez való hozzáférés kiszélesítését azonban nehéz másképp értelmezni, mint a földvédelmi törvény lazítását, amelynek következtében mind a spekulációnak, mind a külföldi befektetőknek kitetté válhat a magyar agrárium. Rövid megjegyzésként hozzátesszük, az Ellenpont feltárta korábban Volodimir Zelenszkij és Magyar Péter kampányának közös vonásait⁴ . A földvédelmi törvény fellazítása az ukrán választások után is egy fontos döntése volt az új kormányzatnak, amelynek messzire nyúló következményei hozzájárulhattak az orosz-ukrán háború kitöréséhez is.⁵

Hasonlóan érdekes- és részben egybecseng a termőföldek külföldi befektetők számára is elérhetővé tételével-, hogy a Mercosur-megállapodással és az ukrán mezőgazdasági importtal kapcsolatban Bóna nem a magyar gazdák mellett foglalt állást a meghallgatáson. Előbbi kapcsán- szemben Magyar Péter brüsszeli vállalásával- nem zárkózott el kategorikusan a megállapodás ratifikálásától, míg az uniós agrárimport kapcsán egészen meghökkentő választ adott.

"Az ukrán élelmiszert szerinte nem kell külön kezelni, azt kell megnézni az importnál, hogy tudunk-e vele versenyezni, és hogy megfelelő minőségű-e. A mérethatékonysági problémáink ellen egyedül az összefogás fog segíteni"

-mondta.

Mindez azt jelenti, hogy a következő agrártárca engedélyezi a silány minőségű ukrán termények importját, amely pénzügyi nyomást jelent a magyar gazdáknak.

A Tisza gazdaságfejlesztési minisztere nem beszélt a gazdaságról, sem a fejlesztésről

Kapitány István- Hegedűs Zsolthoz hasonlóan- szakmai programként saját magát ismertette,⁶ és kampányígéretek gyakorlatilag teljesen eltűntek:

Kimaradt a Rezsicsökkentés Plusz néven ismertté vált energiapolitikai szociális intézkedéscsomag, amelyben átfogó lakossági épületkorszerűsítést vállal a Tisza Párt
nem került elő név szerint a Ganz Ábrahám program;
nem volt szó a KKV-k termelékenységnövelésének részletes tervéről;
a magasabb bérekhez vezető gazdasági pályáról;
a "gigaösszeszerelő" modell leváltásáról;
a hazai beszállítói láncok felzárkóztatásáról;
sem a vendégmunkások tömeges foglalkoztatásának tiltásáról;
a lakhatás és közlekedés csak mint uniós forrásból támogatható terület jelent meg.

Az adóígéretek közül szinte minden kimaradt:

a tűzifa áfájának csökkentése;
a minimálbér adójának 9 százalékra csökkentése,
a mediánbér alatti keresetűek adócsökkentése;
a KATA szélesebb visszanyitása;
a kevesebb adónem;
a vagyonadó;
vagy az euró bevezetésének előkészítése.

Egy ígéret azonban elhangzott, nevezetesen a különböző árstopok rendszerének felülvizsgálata. Mivel a kampány során a Tisza képviselői többször is megígérték, hogy semmilyen már meglévő kedvezményt nem számolnak fel, ez legalábbis visszalépés az eddigi ígéretekhez képest.

Hasonlóan éles ellentmondás bukott ki az orosz energiafüggőség kapcsán is. A program szerint a Tisza 2035-ig megszüntetné az orosz energiafüggőséget. Kapitány viszont a meghallgatáson úgy fogalmazott: "semmiről nem szeretnének leválni, hanem opciókat szeretnénk kapni".

A legváratlanabb fordulatot azonban Paks II szerződéseinek felülvizsgálata. Ugyanis amennyiben a meglévő szerződéseket felmondja a Tisza-kormány, az a legjobb esetben is újabb évekkel tolhatja el a magyar energetikai ellátás szempontjából kulcsfontosságú létesítmény megvalósítását.

Orbán Anita három próbálkozás alatt sem ismertette a Tisza programját

Orbán Anita három miniszteri meghallgatáson is részt vett, a Tisza Párt programígéreteinek kifejtése azonban így sem sikerült.⁷ A kampányprogram több fontos eleme ugyanis nem hangzott el érdemben.

Nem volt szó a 2028-tól induló uniós költségvetés jelen formájának elutasításáról;
nem jelent meg a gazdákért és magyar vállalkozásokért folytatott uniós érdekérvényesítés;
a migrációs paktum és a kvóták elutasítása sem hangzott el olyan konkrétan, mint a programban, helyette inkább mismásolást hallhattunk,
nem bontotta ki a V4 újjáélesztését;
a szlovák és ukrán viszony rendezését. (Ennek kapcsán megjegyezzük, hogy viszont a Beneš-dekrétumok alkalmazását elfogadhatatlannak nevezte.)

Orbán Anita mindezek mellett azt üzente, hogy Magyarországnak nem "botnak kell lennie a küllők között", hanem olyan tagállamnak, amely képes szövetségeket építeni, befolyást szerezni és eredményeket elérni Brüsszelben.

Azonban ha megnézzük, hogy milyen témákban élt az Orbán-kormány a vétóval, a leendő külügyminiszter szavai más értelmet nyernek. Eddig ugyanis a

migráció,
az ukrán háború és szankciós rezsim,
valamint az LMBTQ-lobbi terjeszkedése kapcsán élt elvi alapon a vétó lehetőséggel a leköszönő kormányzat.

Orbán Anita szavai tehát azt sugallják, miszerint a migráció, Ukrajna háborús erőfeszítéseinek támogatása és a gyermekek szexuális nevelése terén is engedményekre készülne Brüsszel irányába a Tisza-kormány. Ennek hosszútávú következményei pedig beláthatatlanok lennének.

A Tisza miniszterei tehát egy sor kampányígéret terén visszatáncoltak a parlamenti meghallgatáson. Kínosan kerülték azokat a vállalásokat, amelyek komoly anyagi vonzattal járnának, alternatívaként pedig csupán látszatmegoldásokat vázoltak fel. Számos területen pedig egyenesen a kampányígéretekkel szöges ellentétben álló gondolatokat osztottak meg, amelyek súlyos terhet róhatnak a magyar emberekre.

Szó sincs már az egészségügy valódi fejlesztéséről, súlyos engedmények Brüsszelnek és az ukránoknak - itt a pontos lista a miniszteri meghallgatások mérlegéről

Kampányválaszokkal táncolt ki a kérdések elől Hegedűs Zsolt

Tiszás agrárpolitika: nem kizárni kell a silány ukrán élelmiszert, hanem rávenni a gazdákat, hogy annál is olcsóbban adják saját terményeiket

A Tisza gazdaságfejlesztési minisztere nem beszélt a gazdaságról, sem a fejlesztésről

Orbán Anita három próbálkozás alatt sem ismertette a Tisza programját