Ellenpont

Nem véletlen, hogy Magyar Péter alig jelenik meg az Európai Parlamentben. A Tisza Párt elnöke jelenleg a "Where's My MEP?" - Hol az EP-képviselőm? - nevű EP-képviselők jelenléti adatait összesítő portál szégyenlistájának éllovasa, az oldal adatai szerint az elmúlt 180 napban az ülések csupán 26,6 százalékán jelent meg Magyar Péter. Ezzel messze alulmúlja a lista második helyezettjét, és a magyar EP-képviselők átlagát.¹

Ebben az EP-ciklusban eddig összesen 85 ülésnapot tartottak, amelyből mindössze 32-n vett rész a Tisza elnöke. Vagyis a mandátumának eddigi ideje alatt mindössze az ülések 37,6 százalékán jelent meg. Lényegében csak minden harmadik alkalommal ment be a munkahelyére.

Magyar Péter üres széke PIROSSAL JELÖLVE, A KÉP TETEJÉN az Alkotmányügyi Bizottság ülésén Forrás:

Ráadásul ha esetleg mégis bemegy, akkor is csak a szavazások kétharmadán voksol, így a teljes szavazati részvételi aránya mindössze 22 százalék. Ez azt jelenti, hogy minden ötödik szavazáson ad csak le érvényes voksot.²

A konkrét számokat nézve:

Összesen 3643 szavazást tartottak ebben a ciklusban,
Ebből 2226 szavazáson részt sem vett;
És 598 alkalommal bár jelen volt a nyilvántartás szerint, nem szavazott.

Így tehát mindössze 819 alkalommal nyomott gombot Magyar Péter az Európai Parlamentben - 3643 lehetőségből.

Migráció, LMBTQ, háború: Magyar Péter tudatosan nem jelent meg ezeken az üléseken, hogy ne kelljen szavaznia a magyar érdekek mellett

Nézzük meg pontosan, hogy melyek azok a szavazások, amelyekre nem ment be:

2024. októberében, a 2025-ös uniós költségvetés szavazásán a Tisza Párt képviselői arra voksoltak, hogy minél gyorsabban lépjen hatályba az illegális migrációt ösztönző uniós migrációs paktum. A döntés értelmében az Európai Unió több forrást biztosítana a migránsok közvetlen ellátására, miközben a paktum a tagállamokra kötelező betelepítési és pénzügyi terheket róna. A szavazáson Magyar Péter nem volt jelen, saját párttársai azonban támogatták a Magyarország érdekeivel szembeni indítványt.³
2024. október – Az EP múlt őszi plenáris ülésén a képviselők többsége megszavazott egy előterjesztést, amely növeli az LMBTIQ+ jogok védelmének uniós támogatását, és erősíti az ezt propagáló civil szervezetek és újságírók munkáját. Magyar Péter nem jelent meg ezen a plenáris ülésen, nem védte meg a magyar érdekeket. Párttársai megszavazták egyébként a magyar érdekek elleni javaslatot. Ugyanezen az ülésen a Tisza-képviselők egy másik szavazattal amellett is kiálltak, hogy továbbra is tartsák vissza a Magyarországnak járó uniós forrásokat.⁴
2024. október – Az EP 2024. október 22-én szavazott egy legfeljebb 35 milliárd eurós új uniós hitelkeretről Ukrajna támogatására, amelynek törlesztését a befagyasztott orosz jegybanki vagyon jövőbeni bevételeiből finanszíroznák. A szavazáson a Tisza Párt képviselői tartózkodtak, ami gyakorlatilag szándékosan le nem adott szavazatnak felel meg. Magyar Péter ebben az esetben még a tartózkodástól is tartózkodott – egyáltalán nem mert szavazni, nehogy Ukrajna megsértődjön.⁵
2024. ősze – Kulja András 2024-ben szeptemberében a Környezetvédelmi Bizottságban az ENSZ Klímacsúcs előtti határozathoz (ami végül tartalmazta a rezsicsökkentés eltörlésére vonatkozó szándékot is, amit a Tisza támogatott) többedmagával módosítást terjesztett be az alábbi szöveggel: "A karbonárazás a leghatékonyabb és legköltséghatékonyabb módja a kibocsátások csökkentésének és a zöld beruházások ösztönzésének." Ez a szöveg bekerült a végső állásfoglalásba, amely a rezsicsökkentés megszüntetésének szándékát is tartalmazta. Az ETS-2 javaslat azóta is az Európai Parlament előtt van. Az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) nevű jobboldali frakció a plénum 2025 november 13-i szavazásán tett egy kísérletet a rezsicsökkentést eltörlő csomag visszavonására, ez a - Magyarországnak kedvező - kezdeményezés azonban ismét részben a Tisza Párt miatt bukott el. Magyar Péter nem jelent meg az ülésnapon.⁶
Az EP 2025 tavaszán fogadott el egy határozatot a 2026-os uniós költségvetésről, amely megnövelte az Ukrajnának szánt támogatásokat (beleértve a katonai kiadásokat), és szorgalmazta Ukrajna mielőbbi – akár 2030 előtti – EU-tagságát, valamint a migrációs paktum végrehajtását. Magyar Péter nem vett részt a szavazáson, de a jelenlévő tiszás képviselők megszavazták a magyar érdekekkel szembemenő határozatot.⁷
2025. december – Az EP 2025 végén szavazott az orosz földgáz importjának 2026-os céldátumú betiltásáról. Ezen a Magyarország energiaellátását és rezsicsökkentését is érintő kulcsfontosságú szavazáson a Tisza Párt EP-képviselői – Magyar Péterrel együtt – egyáltalán nem vettek részt. A Fidesz-KDNP képviselői ezzel szemben határozottan elutasították az orosz gáztilalmat, mondván, hogy annak teljesítése Magyarország részéről kivitelezhetetlen és veszélyeztetné a rezsicsökkentést. Ezzel a magyar emberekkel szemben Magyar Péter Ursula von der Leyen mellé állt.⁸
2025. december – A Mercosur-megállapodás aláírása miatt kezdeményezett bizalmatlansági szavazást az EP jobboldali szárnya. Magyar Péter természetesen nem volt ott, nem szavazta meg a magyar érdekeknek fontos bizalmatlansági indítványt: hogy ne kelljen szavaznia, a szavazás napja előtt hazautazott.⁹

Nem mert Manfred Weber és Ursula von der Leyen ellen szavazni, pedig az lett volna a magyar érdek

Amikor éppen ott volt olyan szavazáson, amikor ki kellett volna állnia a magyar érdekekért, többször előfordult, hogy egyszerűen inkább nem szavazott:

2025. március – Fehér Könyv Európa védelmi jövőjéről: 2025 elején az EP elé került egy, a "Európai védelem jövőjéről" szóló ukránpárti stratégiai dokumentum, amelyen Magyar Péter neve először előterjesztőként szerepelt, majd kérésére levették onnan. Ő utólag - egészen nevetséges módon - azt próbálta elhitetni, hogy engedélye nélkül tüntették fel a nevét... A végszavazáson a Tisza Párt képviselői, köztük Magyar Péter sem adtak le szavazatot az ukránpárti javaslat ellen.¹⁰
2025. október– 2025 őszén és két bizalmatlansági indítványt is szavazásra bocsátottak az EP-ben Ursula von der Leyen bizottsági elnök ellen (a jobboldali Patrióták Európáért és a radikális baloldal kezdeményezésére). Egyik indítvány sem kapott elég szavazatot. A név szerinti szavazási jegyzőkönyv tanúsága szerint Magyar Péter ezen a bizalmatlansági szavazáson sem szavazott – neve a Tisza Párt frakciójában "Nem szavazott" megjelöléssel szerepelt. A párt frakciójának szavazataiból azonban világosan látszik, a Tisza nem akarta eltávolítani az elnökasszonyt: egy részük nemmel szavazott, vagyis bizalmat szavazott Von der Leyennek, míg mások szintén nem nyomtak gombot Magyarhoz hasonlóan.¹¹

Mindig a brüsszeli utasításoknak engedelmeskedik Magyar Péter

Mint az a fenti példákból látható, Magyar Péternek számtalan lehetősége lett volna a magyar érdekek képviseletére Brüsszelben, ő azonban inkább a néppárti álláspontot tette magáévá. Amikor pedig ez a hazai közvélemény előtt vállalhatatlan lett volna, teljesen tudatosan nem volt ott a szavazáson.

Amikor az országnak szüksége volt rá, Magyar Péter soha sem volt ott Brüsszelben és nem szavazott a magyarok érdekében

Migráció, LMBTQ, háború: Magyar Péter tudatosan nem jelent meg ezeken az üléseken, hogy ne kelljen szavaznia a magyar érdekek mellett

Nem mert Manfred Weber és Ursula von der Leyen ellen szavazni, pedig az lett volna a magyar érdek