Ellenpont

Magyar Péter a választási győzelmét követően nyolc közjogi méltóságot szólított fel lemondásra: a Kúria elnökét, az Alkotmánybíróság elnökét, a legfőbb ügyészt, az Állami Számvevőszék elnökét, a Gazdasági Versenyhivatal elnökét, a Médiahatóság elnökét, és az Országos Bírósági Hivatal elnökét. Név szerint róluk van szó:

Sulyok Tamás, köztársasági elnök;
Polt Péter, az Alkotmánybíróság (AB) elnöke;
Varga Zs. András, a Kúria elnöke;
Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész;
Windisch László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke;
Rigó Csaba Balázs, a Gazdasági és Versenyhivatal (GVH) elnöke;
Koltay András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), valamint a Médiatanács elnöke;
Senyei György, az Országos Bírói Hivatal (OBH) elnöke.

Az Index gyűjtése szerint valamennyien reagáltak Magyar Péterultimátumára:

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szerint "az NMHH az Alaptörvény alapján önálló szabályozó szerv, amely a továbbiakban is független hatóságként, a jogszabályi keretek között látja el a feladatait. Politikai nyilatkozatokról nem foglal állást".
A GVH úgy reagált, hogy a működésre vonatkozó jogszabályok alapján, és azok maradéktalan betartásával működik és ellátja az abban előírt feladatait.
A Kúria arról írt, hogy "az Alaptörvény 25. cikkének (1) bekezdése szerint az igazságszolgáltatási tevékenységet ellátó legfőbb bírósági szerv. Elnökét az Alaptörvény 26. cikk (3) bekezdése értelmében kilenc évre az Országgyűlés választja″.
Az Állami Számvevőszék szintén az Alaptörvényre hivatkozva leszögezte, hogy "az Állami Számvevőszék elnökét az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával tizenkét évre választja meg. Az ÁSZ elnöki megbízatás megszűnésének eseteit a törvény szabályozza″.
Az Alkotmánybíróság is csak annyit írt, hogy a mindenkor hatályos alkotmányos keretek között látja el a feladatait.¹

Vagyis a lemondásra felszólított közjogi méltóságok mindegyike úgy reagált, hogy a törvényes rendnek és a mandátumának megfelelően kitölti a szolgálati idejét. Ennek ellenére úgy tűnik, a Tisza Párt nem hagy fel a fenyegetéssel.

Magyar Péter ugyanis nyugtalanító módon a radikális baloldal módszereit megidézve többször is egyértelművé tette: nem érdeklik a jelenlegi jogszabályi keretek, egy tollvonással mindent felülírna.

Csakhogy ennek a szemléletnek van egy komoly veszélye: mégpedig az, hogy káoszt idézne elő. Felborítana mindent, és megszűnne az eddig jogi keretek által biztosított rend. Éppen ezért megnézni a részleteket!

Az államfő az első számú célpont

Április 12-i sajtótájékoztatóján Magyar Péter ismételten felszólította Sulyok Tamást a köztársasági elnöki tisztség elhagyására. Azt nyilatkozta: "ha a kormányalakítás után nem távozik magától, akkor élve a kétharmados felhatalmazással, alkotmánymódosítással távolítjuk el őket a hivatalukból".²

A választási győzelmet követő egyik interjújában a fentieket megerősítette: "Meg fogjuk oldani. Jogász vagyok, nem ijedek meg a jogászkodástól" – utalva arra, hogy ha szükséges, a mostani Alaptörvény kereteit is módosítanák.³

Csakhogy ez önmagában véve nem ennyire egyszerű, hiszen az alkotmányos alapelveket kétharmaddal sem lehet átírni.

Az Alaptörvény 10. cikke ugyanis kimondja: a köztársasági elnököt öt évre választja meg az Országgyűlés. Ennek értelmében Sulyok mandátuma 2029-ig szól.

A köztársasági elnök megválasztása a jelenlegi szabályozás szerint két fordulós: a titkos szavazás elő körében 2/3-os többség kell, ha nincs eredmény, a második fordulóban a legtöbb szavazatot kapó jelölt lesz az elnök (akkor már abszolút többség is elegendő). Az elnök újraválasztható, de legfeljebb egyszer.

A köztársasági elnök mandátuma kizárólag lemondással, halállal, összeférhetetlenség kimondásával szűnhet meg, valamint ha a megválasztásához szükséges feltételek nem teljesülnek. Vagyis normál eljárásban az államfő csak törvényben előírt módon távolítható el (egyéb mód nem lehetséges), és a folyamat jogi értelemben igen erős garanciákat tartalmaz.⁴

Ha Sulyok Tamás nem mond le, politikai okokból az alkotmány értelmében nem mozdítható el.

Minden borulna a legfőbb ügyész leváltásával

A legfőbb ügyész elmozdításának ötlete nem volt váratlan, hiszen a Tisza Párt még a kampányban meghirdette az "Út a börtönbe" programot és egy vagyonvisszaszerzési hatóság felállítását helyezte kilátásba.

Minthogy az ügyészség gyakorolja a vádhatóság jogköreit, a két ígéretet csak a legfőbb ügyész politikai indíttatású leváltásával lehet teljesíteni. Ez a döntés azonban jogilag nem éppen megalapozott, hiszen az Alaptörvény 29. cikke kimondja, hogy a legfőbb ügyészt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés nevezi ki kilenc évre. Nagy Gábor Bálintot tavaly nevezték ki, így mandátuma további nyolc évre, 2034-ig szól.

A legfőbb ügyész megválasztásához kétharmados parlamenti többség kell. Mandátumának lejárta után nem töltheti be újra a tisztséget, (az Alaptörvény nem enged meg az újraválasztást) és kizárólag a törvényben meghatározott körülmények (többek között: hivatali visszaélés) esetén lehet felmenteni.

A 2011 óta hatályos szabályozásban a köztársasági elnök javaslatára a parlament dönt, de a legfőbb ügyész megválasztásának folyamatáról az Alaptörvény rendelkezik. A legfőbb ügyész – a minisztériumi alá-fölé rendelt szervezeti bírósági jogviszonytól eltérően – csak nyugdíjkorhatár elérésével távozhat (70 éves korig maradhat hivatalban), vagy ha a parlament külön törvényben felmenti.

Amennyiben ezeket a szabályokat áthágva egy új legfőbb ügyészt nevez ki Magyar Péter, az a teljes jogrendszerre kihatással lehet: az ügyészség átalakításával egy olyan, politikailag motivált vádhatóság állhat fel, amely teljes káoszt eredményezhet.

Nincs kontroll, ha nincs Állami Számvevőszék

Amit a jogi világban az ügyészség képvisel, azt a kormányzati-politikai közegben az Állami Számvevőszék - nem véletlen, hogy a Tisza Párt e téren is változtatna. Az ÁSZ ugyanis az Országgyűlés legfőbb pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve. Feladata a közpénzekkel és az állami vagyonnal való gazdálkodás törvényességének, célszerűségének és eredményességének vizsgálata.

Az Alaptörvény 24. cikkének rendelkezése szerint az ÁSZ elnökét az Országgyűlés kétharmados többséggel tizenkét évre választja meg. Így Windisch László mandátuma 2034-ig szól. Érdekesség, hogy

Windisch jelenleg Varga Judit párja, így a sajtóhíresztelések szerint Magyarnak külön motivációt jelent az elmozdítása, bosszút akar állni volt feleségén.

A gyakorlatban az elnök hatodik éve után is parlamenti kétharmad szükséges az újraválasztáshoz (egy választott elnök korlátlan ideig újraválasztható ebben a keretben). Felmentésére a rendkívüli okokat törvény sorolja fel (például hivatali viselkedés vagy összeférhetetlenség). Alapesetben tehát csak törvényes módon – vagyis ellenőrzés és 2/3-os döntés mellett – lehet leváltani.

Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke

Nem tudni, hogy mi következik ezután

A teljes bizonytalanságot fokozza, hogy nemcsak a kormányzati elszámoltatási funkciókat végző intézményeket, hanem az állami működés minden lépcsőfokát megváltoztatná a Tisza Párt.

Magyar Péter tervei az állam teljes működési struktúráját veszélyeztetnék. Elsősorban azért, mert a lemondásra felszólított intézményi vezetők jogellenes leváltása egy olyan törvényen kívüli állapotot jelentene, amely ezeknek a szerveknek - és így az államnak a működését - lehetetlenítené el. Ezeknek a vezetőknek ugyanis érvényes mandátumuk van.

Kúria elnöke (Varga Zs. András): Az Alaptörvény 26. § (3) bekezdése szerint a Kúria elnökét a bíróságok tagjai közül a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja meg kilenc évre. Megválasztásához szintén kétharmad szükséges. Varga Zs. András jelenleg is betölti ezt a pozíciót (megbízatása 2030-ig tart). A törvény előírja, hogy az elnök hivatali idejéig vezeti a Kúriát.⁵
Az Alkotmánybíróság elnöke (Polt Péter): Az Alaptörvény 24. cikke alapján az AB tizenöt tagja parlamenti kétharmaddal, tizenkét évre választott bíró. Jelölésük az Országgyűlésen keresztül történik. Az AB elnökét pedig maga a testület választja meg a tagjai közül, titkos szavazás útján (újraválasztható, nincs külön időkorlát).
GVH elnöke (Rigó Cs. Balázs): A Versenytörvény (2017. évi LVII. törvénnyel módosított 1996. évi LVII. tv.) és az Alaptörvény 10.§ e) pontja alapján a GVH elnökét az Országgyűlés választja meg kétharmados többséggel. A GVH elnöke jelenleg Rigó Csaba, aki 2026 márciusában kapott újabb 6 éves mandátumot.⁶
OBH elnöke (Senyei György): Az Országos Bírósági Hivatal elnökét az Alaptörvény 26. §-a szerint a parlament választja meg 9 évre a bírák közül. A grémium elnöke jelenleg Senyei György, akit 2019-ben választottak meg 9 évre, így még két évig tart hivatali ideje.⁷
NMHH elnöke (Koltay András): A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökét (NMHH Médiatanács elnöke) a parlament választja meg 9 évre, Koltay András mandátuma 2030-ig él.⁸

Egy radikális baloldali jogász zúzná szét a rendet

Miután Magyar Péter előállt a jogilag erősen kétséges tervével, miszerint leváltja a legfontosabb közjogi méltóságokat, felbukkant Fleck Zoltán, a szélsőbaloldali nézeteket valló jogszociológus. A jogász 2022-ben már arról beszélt, hogy feles többséggel is lehetne módosítani az Alaptörvényt, amennyiben Márki-Zay Péterék megnyernék a választást.

A négy évvel ezelőtti jogi nonszenszhez hasonlóan most ismét egy a káosz irányába mutató ötlettel állt elő: akkor is le kell váltani a legfontosabb intézményi vezetőket, ha erre nem találnak írott jogi lehetőséget.

Fleck Zoltán egy friss interjúban⁹ ugyanis arról beszélt, hogy szerinte az átmeneti kormányzás során előbb alkotmánymódosítások, majd rövidesen egy új alkotmány megalkotása következhet. A tiszás jogszociológus szerint

a Kúria elnökének eltávolítására könnyű jogi érvet találni, míg az államfő elmozdítása jóval nehezebb, ha nem mond le önként.

Mindez azért érdekes, mert Fleck Zoltán korábban egy Tisza Sziget-rendezvényen arról is beszélt, hogy ha Magyar Péter nyerné a választásokat, a győztes párt akár zsarolhatná is a köztársasági elnököt, politikai tisztogatásba kezdhetne, és az alaptörvényt is eltörölhetné.

Senki nem védte meg a jogállami intézményeket. Ma sem fontos. Ha megfigyelik, akkor a Tisza Párt, az ellenzék nem azzal kampányol, hogy visszaállítja a jogállamot. Senkit nem érdekel a jogállam

– mutatott rá Fleck.

Mindez azért érdekes, mert ebben az esetben a tiszás rendezvényeken előadó jogszociológus szerint politikai hasznot húzhat Magyar Péter abból, hogy szétveri a törvényes rendet és káoszba süllyed az ország.

Ugyanakkor ez a hétköznapi emberek szempontjából katasztrofális következményekkel járhat: a bíróságok és felügyelő szervek cselekvőképtelensége esetén az állami biztonsági garanciák érvénytelenné válhatnak, hiszen nincs olyan szerv, amely eljárjon az állampolgárok ügyeiben. Az ügyészség szétverése pedig ennél is közvetlenebb kérdés, hiszen a vádhatóság nélkül a bünözői csoportok kihasználhatják a törvényen kívüli időszakot, tombolni kezdhet az erőszak az országban.

Összességében tehát a teljes intézményrendszer erőltetett átalakítása nemcsak politikai szempontból jelent kockázatot, hanem a hétköznapok szintjén is.

Amikor egy országban szinte az összes kulcsintézményt egyszerre alakítják át - legyen szó a Alkotmánybíróságról, a Kúriáról, az Ügyészségről vagy akár a Gazdasági Versenyhivatalról - az azért is kockázatos, mert megszűnik az a biztonsági háló, amely normál esetben megvédi az embereket.

Felborulna a rend és káosz lenne, ha Magyar Péter megvalósítaná radikális baloldali terveit a vezetők leváltásáról

Az államfő az első számú célpont

Minden borulna a legfőbb ügyész leváltásával

Nincs kontroll, ha nincs Állami Számvevőszék

Nem tudni, hogy mi következik ezután

Egy radikális baloldali jogász zúzná szét a rendet