Ellenpont

Egészen komoly megszorításokat vetít előre az egészségügyben a kormány új egészségügyi államtitkárának személye. Svéd Tamás a MOK főtitkáraként az elmúlt években rendszeresen nyilatkozott arról, hogy álláspontja szerint széles körű "racionalizációra" lenne szükség az egészségügyi ellátórendszerben.

Egy a Portfoliónak adott interjújában elhangzott érvelése szerint 25 éve nem nyúltak hozzá érdemben a kórházak finanszírozási rendszeréhez, sok tevékenység alulfinanszírozott,

és a "kórházbezárás" ugyan szitokszó, de számos okból logikus lenne.¹

Svéd ugyanebben a beszélgetésben a finanszírozási struktúra megreformálásáról is beszélt, és hogy ez pontosan miben nyilvánulna meg, arról már számos tiszás szakértő beszélt²Köztük a Gyurcsány-kormány egykori gazdasági minisztere, Kóka János, aki aktívan bekapcsolódott a Tisza Pártot segítő érdekcsoportok munkájába, már jóval a Tisza Párt gazdasági konvergencia programjának nyilvánosságra kerülése előtt az egészségügyi megszorítások mellett kampányolt. Több interjúban úgy fogalmazott, hogy a magyar embereknek az lenne a jó, ha a kórházak legalább felét bezárnák, a vállalatoktól pedig pluszforrásokat vonnának be. Más alkalommal pedig arról beszélt, hogy már 30 százalékkal kevesebb kórházzal is beérné.

A kórházakat be kell zárni, akit ez zavar, fizethet az ellátásért

A finanszírozási struktúra reformja tehát plusz adókat és intézménybezárásokat jelenthet a gyakorlatban. Utóbbit egészen egyértelműen ki is jelentette Svéd, szerinte

"a "túlzó mennyiségű kórházakból" a feleslegeseket be lehetne zárni vagy más funkcióra használni, de ehhez előbb az alapellátást, szakrendelést és egynapos ellátásokat kell fejleszteni."³

Az államtitkár azonban nemcsak kórházi ágyakat, hanem egyes szakrendeléseket is felszámolna, így az alacsonyabb születésszámot produkáló régiókban például a szülészeti ellátást számolná fel.

"Nincs létjogosultsága egy olyan szülészeti osztálynak, ahol heti átlagban 5–10-nél több szülést nem vezetnek le. Hiába része az adott város indentitásának a szülészet, ki kell mondani, hogy így nem működhet, mert veszélyes és gazdaságtalan"

-jelentette ki a "működő és igazságos" Magyarország-projekt végrehajtásával megbízott államtitkár a 24.hu-nak. ⁴

Itt azonban nem állt meg, szerinte annak, aki olyan helyen lakik, amit érint az intézménybezárás, annak annyit tud felajánlani, hogy utazzon távolabb.

"Helyette egy távolabbi, de nagyobb és felszereltebb szülészetet kellene kijelölni. Ugyanez igaz kisebb sebészeti osztályokra, de sok más egyéb ellátásra is"

-fogalmazott Svéd.

Ez egy szülő nő, vagy egy komolyabb sebészeti beavatkozásra váró páciens esetében aligha életszerű "megoldás".

De vajon mi marad azokon a területeken, ahol a Svéd által felvázolt "racionalizáció" megtörténik? Erre maga az államtitkár adja meg a választ: itt jön a képbe a fizetős magánszolgáltatók.

"Meg kell találni a rendszerben a kalapba vissza már nem gyömöszölhető, drasztikusan növekvő magánszektor helyét is, a közellátással nem konkuráló, hanem azt kiegészítő, azzal szinergista viszonyt kiépítve. Ehhez biztosan kell politikai bátorság, szemléletváltás, az egészségügyben dolgozók együttműködésének megnyerése, idő - és nagyon nem utolsósorban sok pénz!"

-írja Svéd egy szintén 2024-es publikációjában.⁵

Ez magyarul azt jelenti, hogy ahol az állam nem tud szolgáltatást nyújtani, ott nagyobb teret kapnak a magánszolgáltatók. Vagyis egyes szakágakban gyakorlatilag megszűnne az ingyenes egészségügy a kevésbé kihasznált területeken, helyette pedig marad a fizetős magánellátás.

Ahogy azt megírtuk korábban, egy szakmai konferencián az egészségügyi minisztérium közigazgatási államtitkárának jelenlétében-közvetlenül utána felszólalva-a Tisza Párthoz nagyon közel álló Magyar Orvosi Kamara elnöke váratlanul kórházbezárásokról kezdett el beszélni. Ez is arra utal, hogy kórházbezárásokat készíhetnek elő.

Kórházbezárásokat és a betegek magánegészségügybe küldését javasolta a Tisza Párt egészségügyi államtitkára

A kórházakat be kell zárni, akit ez zavar, fizethet az ellátásért