Ellenpont

Ukrajna nem teljesíti az uniós csatlakozási feltételeket, mégis folyamatos téma az ország gyorsított felvétele a közösségbe.
Az ország rengeteg segítséget kapott az EU-tól az integráció előremozdításához, ennek ellenére csak minimális előrehaladás történt.
Mégis olyan támogatásokhoz fér hozzá Ukrajna, amelyhez még a tagállamok sem.
Mindent egybevéve közel 200 milliárd eurót költött az Európai Unió eddig Ukrajnára.
A vámpolitika álcája alatt pedig gyakorlatilag integrálták az uniós szabadpiacba Ukrajnát.

Miután az Európai Bizottság a csatlakozási tárgyalások megkezdését javasolta az Európai Tanácsnak 2022 június 17-én¹ , Ukrajna integrációja egyre gyorsabb lépésekben halad annak ellenére, hogy az ország nem teljesíti a csatlakozási kritériumokat² . Az Európai Unió intézményei példátlan kedvezményeket biztosítanak Ukrajnának. Ukrajna gyakran olyan előnyöket élvez, amely még a teljes jogú tagállamoknak sem jár.

Gyorsítósávon a csatlakozás: Ukrajna 2022. február 28-án adta be csatlakozási kérelmét, és már június 23-án tagjelöltté vált.³
2023 novemberében az Európai Bizottság hivatalosan deklarálta, hogy Ukrajna teljesített a 7 feltételből 4-et, a többiben előrehaladt – így javasolta a tárgyalások megkezdését.⁴ Ennek részleteiről a Tényellenőr részletes cikket közölt.⁵
Ukrajna megfigyelőként részt vehet több uniós intézményi egyeztetésen (pl. Tanácsülések, bizottsági fórumok).⁶
Ukrajna 2022 márciusában csatlakozott az EU kontinentális villamosenergia-hálózatához (ENTSO-E), rendkívüli gyorsasággal.⁷
2023-ban az EU 18 milliárd eurós makroszintű pénzügyi támogatást nyújtott Ukrajnának, ez megelőzte a formális tárgyalásokat⁸ . Ezenkívül mintegy 165 milliárd eurót adott az Unió és a tagállamok Ukrajnának.⁹
Az EU 2016 óta integrálja Ukrajnát az uniós szabadpiacba, 2022-től átmenetileg felfüggesztette az Ukrajnára vonatkozó összes behozatali vámot és kvótát, majd 2025-ben visszaállt a kvóta, de annak szabályozásában komoly kedvezményeket kapott Kijev.¹⁰

Ezek közül a könnyítések közül az utóbbi kettőt érdemes részleteiben is megvizsgálni, ugyanis egyértelműen rávilágítanak arra, hogy már nem pusztán politikai, hanem de facto gazdasági integráció is zajlik Ukrajna esetében.

13-szor annyi pénzt kapott Ukrajna az EU-tól, mint Magyarország

A legfontosabb támogatás, amelyet az Európai Unió Ukrajnának adott, az a pénz. Az Európai Bizottság tájékoztatója szerint¹¹ az elmúlt három évben az EU 164,8 milliárd eurót költött Ukrajnára, ebből 148 milliárd euró közvetlenül Ukrajnába ment:

készpénz 84,6 milliárd euró értékben,
fegyver 59,6 milliárd euró értékben
a befagyasztott orosz vagyon kamatai 3,6 milliárd euró értékben.

További 17 milliárd eurót az EU-n belül az ukrán menekültek támogatására használtak fel. Így tehát összesen 164,8 milliárd eurót költött közvetlenül Ukrajnára az Európai Unió. Ebből a hatalmas összegből 15 milliárd eurót tettek ki a tagállamok hozzájárulásai, a fennmaradó mintegy 150 milliárd eurót a saját költségvetéséből fizette ki az EU. Ez a három év alatt elköltött 164,8 milliárd az unió hét éves költségvetésének12 7,5 százalékát teszi ki. Kontextusba helyezve az összeg mértékét, Magyarország ebben a hétéves költségvetési ciklusban 26 milliárd euróra lett volna jogosult, amelyből a cikk írásáig mindössze 12,5 milliárdhoz fért hozzá¹² .

Vagyis az EU Ukrajnára eddig hatszor annyi pénzt költött, mint amennyit Magyarországnak szánt a teljes költségvetési ciklus alatt, de ennek kevesebb, mint a felét kaptuk eddig meg.

Az Unió megnyitotta kapuit az ukrán mezőgazdaság előtt

A konkrét pénzügyi támogatás mellett indirekt gazdasági következményekkel járó támogatást is kapott Ukrajna.

Az Európai Unió és Ukrajna közötti gazdasági és politikai közeledés egyik legfontosabb mérföldköve a "Mélységi és Átfogó Szabadkereskedelmi Térség" (Deep and Comprehensive Free Trade Area – DCFTA) létrejötte, amely az EU–Ukrajna Társulási Megállapodás részeként lépett hatályba 2016. január 1-jén. A DCFTA nem csupán egy klasszikus szabadkereskedelmi egyezmény, hanem egy sokkal mélyebb gazdasági integrációs mechanizmus, amely Ukrajna uniós integrációjának a "nulladik fázisa". Lényegében fokozatosan beépíti Ukrajnát az EU belső piacának szabályrendszerébe és gazdasági ökoszisztémájába – még mielőtt tagállammá válna14 .

A megállapodás legfontosabb eleme a kétoldalú vámtarifák fokozatos leépítése. Az EU az ukrán mezőgazdasági és ipari termékek túlnyomó többségére azonnal eltörölte a behozatali vámokat. Ez azt jelentette, hogy például az ukrán acél, búza, kukorica, napraforgóolaj vagy textilipari termékek vámmentesen érkezhetnek az uniós piacra. Cserébe Ukrajna szintén csökkentette és fokozatosan eltörölte az uniós termékekre kivetett vámokat, de esetenként hosszabb átmeneti időszakokat hagyott meg az érzékeny ágazatok (pl. autóipar, gyógyszergyártás) védelmére. Vagyis Ukrajna átmenetileg vámot vetett ki az uniós termékekre, míg az EU nem.

Ekkor vezették be az úgynevezett tarifális kvótákat, amelynek lényege, hogy egyes termékek esetében (pl. baromfi, tojás, cukor) az EU korlátozott mennyiségben vámmentes kvótákat biztosít Ukrajnának – az ezen felüli mennyiségekre viszont továbbra is vámot kell fizetni. Ennek célja a dömpingáruk beáramlásának megakadályozása lett volna. Ezt az eszközt liberalizálta tovább 2022-ben az EU vezetése az orosz-ukrán háborúra reagálva, amikor eltörölte az import kvótát Ukrajna irányából a mezőgazdasági termékekre vonatkozóan. A könnyítést többszöri meghosszabbítás után 2025 nyarán megszüntették, azonban a Bizottság már megállapodott egy jóval kedvezőbb kvótarendszerről Kijevvel, amelynek keretei között továbbra is vámmentesen exportálhat termékeket Ukrajna az EU-ba.¹³

Az egyezmény kimondott célja volt és egyenes következménye lett, hogy Ukrajna de facto részévé vált az EU belső piacának egyes szektorokban. Ez különösen igaz az élelmiszeriparra. Az integráció pedig ebben az esetben azt is jelenti, hogy az ukrán vállalkozások számára kedvezményes hozzáférést biztosítanak az uniós közbeszerzésekhez, amennyiben megfelelnek a feltételeknek.

Az agráripari integráció egyik terméke az Ursula von der Leyen megrendelésére készült Stroschneider-jelentés, amelynek központi gondolata, hogy a termőföldeket kell áthelyezni biogazdasági működésbe, a kieső termelést pedig Ukrajnából, illetve a saját piacon termelt (GMO) gabonával kell pótolni¹⁴ .

Az agrártámogatásokat is módosítani kell a jelentés szerint. A közös agrárpolitika (KAP) forrásokból származó támogatásoknak a jelenlegi rendszert meghatározó, területalapú támogatás helyett az egyes gazdálkodók gazdasági tevékenységének "életképességén" kellene alapulnia. Vagyis minél profitábilisabb egy gazdálkodó, annál nagyobb agrártámogatásra számíthat. A javaslatcsomag értelmében a támogatásokat nem objektív módon, területi alapon bírálnák el, hanem "egy független munkacsoport döntene, amely szociálpolitikai, gazdasági és agronómiai szakértőkből" állna.

Az átalakítás jelentős versenyhátrányt okozna azoknak a gazdáknak, akik alacsonyabb termésátlagok mellett végzik tevékenységüket, és ugyanez fordítva is igaz: azok a gazdák járnak a legjobban, akik például génmódosított terményeket termelve, jelentős profitra tesznek szert, relatíve alacsony befektetés mellett. Itt érdemes megjegyezni, hogy a tanulmány a modern géntechnológiák alkalmazását a földtámogatásokhoz hasonlóan a fenntarthatóság zálogának tekinti. A két tényező együttese pedig teljesen átalakíthatja az Európai Unió mezőgazdaságát, és a GMO-technológiával Ukrajnában termelő nagyvállalatoknak kedvezhet.

Az agrártámogatások megreformálását Magyar Péter is sürgette,¹⁵ az EP 2024 őszi ülésszakának strasbourgi ülésén megjegyezte, "támogatni kellene az intenzívebb, nagyobb hozzáadott értékű, organikus mezőgazdasági termelést a jelenlegi extenzív gabonatermesztés helyett". Ez a kijelentés egybevág a Stroschneider-jelentés egyik kitételével, miszerint az európai agráriumot organikus gazdaságokba kell átszervezni, a kieső termelést pedig ukrán (génmódosított) gabonával kell pótolni.

Összességében tehát az Európai Unió vezetésének politikai támogatása mellett effektív kedvezményeket és gesztusokat is tett Brüsszel Kijevnek. Ukrajna lopakodó integrációjának nulladik lépéseként az uniós szabadpiacot nyitotta meg az EU vezetése, elsősorban az ukrán agrárium számára. Emellett az EU költségvetésének egy jelentős hányada is Ukrajnába került készpénz és fegyverek formájában, összesen mintegy 183 milliárd euró értékben.

Elkezdődött: ezeket az engedményeket már megkapták az ukránok Brüsszeltől

13-szor annyi pénzt kapott Ukrajna az EU-tól, mint Magyarország

Az Unió megnyitotta kapuit az ukrán mezőgazdaság előtt