A történet 2005-ben kezdődött, amikor a mára a Tisza helyi jelöltje mögött álló Bódi-család cégének, a Tedej Zrt.-nek központi telephelyén hat darab, egyenként 25 köbméteres üzemanyagtartály megszüntetése során kiderült, a tartályokból ismeretlen ideje szivárgott a gázolaj.
A mérések a határértékek többszörösét mutatták ki a talajban és a talajvízben egyaránt. Olyan veszélyes szénhidrogének kerültek a földbe a telepítés hanyagsága miatt, mint a TPH és a BTEX-vegyületek (benzol, toluol, etil-benzol, xilol). Ezek az anyagok erősen mérgezőek, egy 2016-os vizsgálat pedig azt is megállapította, hogy felúszó szennyeződés észlelhető a környező kutakban.
Ezért a hatóság ismételten felszólította a korábban MSZP-s, mára a tiszás hátországban lévő Tedej Zrt.-t a kármentesítés teljeskörű lefolytatására.
Közel két évtized sem volt elég a "kármentesítés" elkezdésére
Bár a hatóság már 2007-ben elrendelte a műszaki beavatkozást, a határidőket folyamatosan tologatták. 2011-ben három év haladékot kaptak, de a cég különböző kifogásokkal folyamatosan újabb és újabb kibúvókat keresett, hogy az igen költséges talajhelyreállítási munkálatokat megkezdjék. A rendelkezésünkre álló dokumentumok adatai alapján az Ellenpont rekonstruálta a Tedej területén bekövetkezett talajszennyezési ügyet.
- 2005. július 08. – A hatóság kötelezte a Tedej Zrt.-t tényfeltárási záródokumentáció elkészítésére és benyújtására a szennyezéssel érintett terület állapotának feltárása érdekében.
- 2007. április 20. – A hatóság elfogadta a műszaki beavatkozási tervet, és elrendelte a műszaki beavatkozás végrehajtását. A tervet a Kristály 99 Kft. készítette a Tedej Zrt. megbízásából, a hajdúnánás-tedeji telephelyen található üzemanyag-tároló terület szennyezésének kezelésére. Így közel két év tétlenség után elkezdődhetett a munka.
- 2007. szeptember 11. – A műszaki beavatkozás végrehajtására előírt teljesítési határidőt meghosszabbították, mivel a Tedej Zrt. és a Kristály 99 Kft. közötti vállalkozói szerződést még meg sem kötötték. Miután 2 évig sem kezdődött meg a kármentesítés, a szakhatóság 4 évnyi haladékot adott.
- 2011. február 10. – Újabb teljesítési határidő-hosszabbítás történt. Az indoklás szerint az 1. és 2. számú talajvíztisztító rendszer termelőkútjaiban jelentős mennyiségű felúszó szennyeződés volt megfigyelhető.
- 2016. május–június – Elkészült egy újabb műszaki beavatkozási záródokumentáció, amelynek megállapításai alapján a műszaki beavatkozás folytatását javasolták. A vizsgálatok elsősorban TPH (összes kőolajszénhidrogén) koncentrációra irányultak.
- 2016. július 11. – A benyújtott vizsgálati eredmények alapján megállapították, hogy a területen további intézkedések szükségesek. Vagyis 11 évvel azután, hogy a szakhatóság elrendelte a terület megtisztítását, a Tedej még mindig nem végeztette el megfelelő minőségben a terület helyreállítását.
- 2016. augusztus 23. – A hatóság a beavatkozás folytatására kötelezte a Tedejt, mivel több kútban újabb szénhídrogén szennyeződés volt kimutatható.
- 2016. szeptember 19. – A hatóság környezeti kárt állapított meg, mivel a telephely egy részén a szennyezőanyag-koncentráció meghaladta a tényfeltárási záródokumentációban meghatározott kármentesítési célállapot-határértékeket. Egyszerűbben: a szakhatóság kimondta, a Tedej 11 év alatt sem tett eleget a kármentesítési felszólításban előírtaknak.
- 2019. február 22. – A hatóság végrehajtást rendelt el és eljárási bírságot szabott ki, mert a Tedej Zrt.-nek 2019. január 31-ig beavatkozási záródokumentációt kellett volna benyújtania, de ez nem történt meg.
- 2024. március 21. – A hatóság részletes tényfeltárás elvégzésére és új beavatkozási terv készítésére kötelezte a Tedej Zrt.-t központi telephelyen. A cégvezetés a legutóbbi késlekedést a covid-járványra és a szomszédban zajló háborúra fogta, miközben a szennyezés eddigre közel 20 éve fennállt.
20 éve szennyezi a tiszás jelölt szövetségese a hajdúsági kutakat
Az eljárás iratai alapján tehát a Tedej Zrt. már közel 20 éve tudott arról, hogy az általuk elhelyezett üzemanyagtartályok mérgező anyagokkal szennyezik a talajt, valamint a környező kutakat, mégsem tettek gyakorlatilag semmit a helyreállítás érdekében. Az eljárási szabályok kiskapuit kihasználva rendszeres hosszabbításokat erőszakoltak ki, és annak ellenére sem számolták fel a szennyezést, hogy emiatt több hektár föld, illetve a környező kutak is szennyeződtek.
Bódiék ráadásul többszöri halasztás után azzal indokolták, hogy nem tettek eleget a helyreállítási kötelezettségüknek, hogy a koronavírus-járvány és az ukrajnai háború nyomán fellépő gazdasági nehézségek komoly terhet róttak a Tedej Zrt-re. Csakhogy a szennyezés ténye 2005 óta, a covid-járvány előtt 15 évvel ismert volt már.
Ráadásul a Bódi-klán bevételei nem különösebben sínylették meg az egyébként gazdaságilag kétségtelenül nehéz éveket, a családhoz köthető vállalatcsoport ugyanis éppen a járvánnyal érintett években könyvelhetett el rekordbevételeket. Míg 2019-ben 106 millió forintos adózott eredménnyel zárt a cégcsoport, 2021-ben 835 millió, 2022-ben már 1 milliárd 898 millió forint maradt a Bódi-klán zsebében.
Rejtély, hogy egy ilyen tőkeerős vállalatcsoport vajon miért nem képes megkezdeni a helyreállítási munkálatokat.
Szocialista politikusokból agrárbárók és Magyar Péter támogatói
Ha már szóba került a Tedej Zrt. mesés gazdagodása, érdemes felidézni az Ellenpont kutatását,1 amely bemutatja, hogyan épült fel ez az agrárbirodalom, és hogyan lettek a Tisza Párt befolyásos támogatói a Hajdúságban.
Bódi megbízható szocialista káder volt, aki a (Medgyessy-féle) Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti Területfejlesztési Hivatalának észak-alföldi régiókoordinátora, és 2002 októberétől a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés tagjaként vezette a regionális kapcsolatok bizottságát. Mint fejlesztési régiókoordinátor, leginkább a családi vállalkozását fejlesztette. 2005 és 2006 között az Agrár és vidékfejlesztési operatív program (AVOP) keretei közt 650 millió forinttal gazdagodott a családja tulajdonában álló Tedej Zrt.,ami a teljes megyének szánt összes támogatások 6 százalékát jelentette.
A család két ága elsősorban a Hajdúságban és Dél-Borsodban tett szert földekre, illetve agráripari vállalkozásokra, amelyek együttesen 2,47 milliárd forint agrártámogatást nyertek el az elmúlt 10 évben- szinte kizárólag Uniós forrásokból.
A százmilliókkal kitömött családi vállalkozás ezután hosszabb távon is kifizetődő volt a Bódi családnak, 2016-ban már milliárdos tételekben vásárolták fel a környező állami tulajdonú földeket, amelyeket korábban a családi cég bérelt. A volt szocialista politikus és szintén MSZP-s édesapja 111 hektár földre licitált eredményesen, amelyek összértéke egymilliárd forint környékén volt. Azonban a teljes bevásárlás csak 310 millió forintba került. Az ügyleten tehát mintegy 700 millió forintot keresett a család. A cég vezető tisztségviselőit strómanként használva pedig mintegy 6 milliárd forint értékű föld kerülhetett a családhoz töredékáron.
A szocialista múltú, és tekintélyes agrárérdekeltségekkel rendelkező Bódi Judit tehát a helyi baloldal fontos szereplőjének nevezhető. Éppen ezért nem volt lehetséges, hogy saját nevében induljon a Tisza Párt előválasztásán. Így aztán helyette Göröghné Bocskai Évára esett a választás, aki mögött azonban Bódi Judit áll.
Miután a Tisza Párt bemutatta a körzetben is a jelölt-jelöltjeit, Bódi Judit nyilvánosan kijelentette, a másik két jelölt alkalmatlan a bizalomra, és Göröghné Bocskai Évát nevezte meg alkalmas képviselőnek.
"Olyan emberre van szükség, akinek a legnagyobb esélye van legyőzni a Fidesz ideküldött, helyismeret nélküli pártkatonáját. A Tisza Párt három megnevezett jelöltje közül csak egyetlen ilyen személy van. Göröghné Bocskai Éva, Hajdúböszörmény polgármestere. Nagy tisztelettel vagyok a másik két jelölt iránt, de nekik esélyük sincs erre. Ez a realitás, és ma ez számít! A közvéleménykutatási adatok világosan mutatják, hogy egyedül Évának van valódi esélye. És aki ismeri Őt, az tudja, hogy ez nem a véletlen műve"
-írta közösség oldalán Bódi. Nem véletlenül, később ugyanis kiderült, személyes barátságban van a szocialista oligarcha az álfüggetlen polgármesterrel.
A szocialista előéletű, és botrányos szennyezési ügyekbe keveredett Bódi-klán nem véletlenül tolta maga elé Göröghné Bocskai Évát. A családi cég 20 éve szennyezi a Hajdúnánás-Tedej környéki termőföldet és az ott található kutakat. Mindeközben 2010 előtt állami, azután uniós támogatással egyre látványosabban gazdagodott a vállalatcsoport, mára pedig a Tisza Párt mögötti befolyásos oligarcha klán lett Bódi családja.