Ukrajna lehetett a Magyar Péter és Ursula von der Leyen között zajlott zártajtós tárgyalások kulcstémája a Politico értesülései szerint. Az alku két részből áll:
- először egy bonyolult finanszírozási mechanizmuson keresztül Magyarország kötelezettséget vállal, hogy részt vegyen Ukrajna hitelből történő felfegyverzésében,
- második lépcsőben pedig támogatja Ukrajna (és Moldova) gyorsított uniós csatlakozását.
Hitelből fegyverezzük fel Ukrajnát
Az első hírt Dömötör Csaba, a Fidesz EP-képviselője robbantotta, aki közösségi oldalán bejelentette, a bennfentes brüsszeli lap, a Politico értesülései szerint
"az új kormány hozzájárult, hogy az új uniós védelmi alapból visszamenőlegesen megtérítsék azokat az összegeket, amelyeket más uniós kormányok Ukrajna háborús finanszírozására költöttek."
Ez röviden azt jelenti, hogy az úgynevezett SAFE hitelcsomag, amelyet az uniós tagállamok fegyverkezésére és kapcsolódó infrastrukturális fejlesztésekre használhatnak fel, most új funkciót kap: a saját fegyverkészleteiket Ukrajnának átadó országok költségeit térítheti meg.
Vagyis nem saját fegyverrendszerekért fizetünk, hanem olyanokért, amelyek más országok arzenálját- és elsősorban vélhetően Ukrajnáét- fogják erősíteni.
Mint azt korábban említettük, a direkt fegyverküldést helyettesítendő, Brüsszel és Magyar Péter megállapodásában egy körmönfont finanszírozási modell szerepel, ahol nem új fegyvereket rendel meg a magyar kormány, hanem már Ukrajnában lévő eszközök pótlására lép be társfinanszírozóként. Így aztán azok az országok, amelyek eddig ellátták Ukrajnát, saját döntésük alapján képesek lehetnek további fegyvereket küldeni a frontra.
Magyar Péter tehát egy indirekt fegyverküldési mechanizmusban egyezhetett meg Ursula von der Leyennel.
A konstrukció középpontjában a SAFE, vagyis a Security Action for Europe áll. Ez az EU új védelmi pénzügyi eszköze, amely legfeljebb 150 milliárd eurónyi forrást biztosít a tagállamoknak. A pénzt az Európai Unió a tőkepiacokról vonja be, majd kedvező feltételű, hosszú lejáratú hitelek formájában adja tovább az igénylő tagállamoknak.
Fontos aláhúzni:a SAFE nem klasszikus vissza nem térítendő támogatás, és eredendően nem Ukrajnának, szánt segélyalap. Eredeti logikája szerint a tagállamok védelmi beszerzéseit, hadiipari kapacitásbővítését, kapcsolódó IT- és infrastruktúra fejlesztését, valamint a közös európai fegyverbeszerzést finanszírozza. Az eredeti cél tehát Európa katonai készültségének növelése és az európai védelmi ipar megerősítése volt.
A támogatható beszerzések köre széles: lőszerek, rakéták, tüzérségi rendszerek, precíziós csapásmérő képességek, szárazföldi harci eszközök, drónok és drónelhárító rendszerek, lég- és rakétavédelem, kiberképességek, katonai mobilitási beruházások, mesterséges intelligenciához és elektronikai hadviseléshez kapcsolódó eszközök, valamint stratégiai támogató képességek is ide tartozhatnak.
Ha a Politico értesülése pontos, akkor az újdonság az lenne, hogy ezt az alapot nemcsak előretekintő európai újrafegyverzésre, hanem a korábbi ukrajnai háborús költések pénzügyi rendezésére is felhasználhatják. Vagyis visszamenőlegesen kellene kifizetni azokat az eszközöket a fegyvert nem küldő tagállamoknak is, amelyek már Ukrajnában vannak.
Mekkora összegről van szó?
Az első a SAFE teljes kerete 150 milliárd euró. Ez az uniós védelmi hitelprogram felső határa. Ebből a magyar tervre- amelynek középpontjában elsősorban honvédségi eszközbeszerzések és IT-fejlesztések álltak- korábban mintegy 16,2 milliárd eurós indikatív SAFE-összeget tartottak fenn, tehát ekkora összeg lehet a magyar felelősségvállalás a hitelcsomagból. Ez jelenlegi árfolyamon 5734 milliárd forint .1
Ehhez nem járult hozzá eddig Orbán Viktor, és ehhez fog hozzájárulni Magyar Péter. Eközben az uniós tagállamok eddig összesen körülbelül 43 milliárd eurónyi katonai támogatás után nyújtottak be térítési igényt, amit az eddig érvényes szabályok szerint az Európai Békekeretből, az EPF-ből lehetett volna részlegesen kompenzálni. Ezt vétózta konzekvensen az előző magyar kormány.2
Amennyiben a Politico értesülései helytállóak, Magyar Péter és Ursula von der Leyen ennek a vétónak a politikai értelemben vett megkerülése érdekében állapodhatott meg egy alternatív fegyverküldési mechanizmusról, amelyben nem közvetlenül Brüsszel, hanem az egyes tagállamok bonyolítják a közvetlen fegyverküldést, a vonakodó tagállamok pedig a szállítmányok (utó)finanszírozásával járulhatnak hozzá Ukrajna felfegyverzéséhez.
Magyarország számára a döntésnek legalább két következménye lenne.
- Politikai értelemben Magyar Péter feladná azt a korábbi, blokkoló szerepet, amellyel az Orbán-kormány távol tartotta hazánkat az eszkalációtól azáltal, hogy elzárkózott bármiféle fegyverküldéstől.
- A SAFE tagállami hitel, amelyet az adott kedvezményezett tagállamnak kell visszafizetnie. Ezen felül szintén az asztalon van egy további 90 milliárd eurós ukrán hitel, amelynek visszafizetését elvileg az Oroszországtól Ukrajnának járó jóvátételekhez kötik- ami esélytelen. Vagyis Magyarországnak hirtelen egy 240 milliárd eurós hitelkeretért kell kezeskednie (természetesen másokkal együtt).
Ukrajna csatlakozása lehet a másik feltétel
Nemcsak az ukrajnai fegyverküldés, hanem Kijev uniós csatlakozása is része lehet a von der Leyen és Magyar Péter között köttetett paktumnak. Diplomáciai források szerint ugyanis Magyarország kész lehet feloldani az Ukrajna EU-csatlakozási folyamatával kapcsolatos fenntartásait, így Ukrajna és Moldova már június közepén megkezdheti a hivatalos csatlakozási tárgyalásokat.3
A Politico értesülései szerint több diplomata is arról számolt be, hogy Magyarország jelezte: kész feloldani az eddigi ellenállását Kijev uniós integrációjával kapcsolatban. A lap szerint az első tárgyalási klaszter megnyitására június 15-én, Luxemburgban kerülhet sor egy kormányközi konferencián. Ez az első hivatalos lépés lenne a tagság felé vezető úton.
Mivel az egyes tárgyalási kataszterek megnyitásához egyhangúságra van szükség, eddig részben a kárpátaljai magyar kisebbséget ért jogtiprások, részben pedig az Ukrajnában dúló háború miatt az előző kormány következetesen blokkolta Kijev uniós csatlakozását. Utóbbi kapcsán fontos megjegyezni, Ukrajna nemcsak nem teljesíti az uniós csatlakozás követelményeit, de belépésével a közösség egy hadban álló országgal bővülne, ami automatikus eszkalációt jelenthetne.
A Politico információi szerint ennek ellenére Magyar Péter feladta a magyar vétót a csatlakozási tárgyalások kapcsán, amellyel egyébként személyes ígéretét is megszegte.
"Megismételtem, hogy a TISZA a Fidesz hazugságaival szemben nem támogatja Ukrajna gyorsított uniós csatlakozását"
-állította Magyar Péter a Manfred Weberrel folytatott találkozóját követően tavaly nyáron.4
Szintén ekkor azt is kijelentette a jelenlegi miniszterelnök, hogy ha lezárulnak a csatlakozási tárgyalások és ismertek lesznek a feltételek, akkor a TISZA ügydöntő, jogi kötőerővel bíró népszavazást kezdeményezne Magyarországon. Ilyen nem történt.
Mindezek alapján egyre nyilvánvalóbbnak tűnik, hogy Ukrajna támogatása igenis fontos kérdés volt az uniós források odaítélése szempontjából. Az új megállapodás szerint tehát Magyarország finanszírozni fogja az Ukrajnának szánt fegyvereket, valamint támogatni fogja az ország gyorsított uniós csatlakozását.
Magyar Péter Berlinben Friedrich Merz mellett állva bejelentette: akár már jövő héten találkozhat Volodimir Zelenszkijjel. A találkozó célja az lehet, hogy Magyarország hozzájáruljon Ukrajna gyorsított uniós csatlakozásához, és ehhez találják meg az ürügyet.