Ellenpont

Az Ellenpont ¹számolt be elsőként arról, hogy a nemzetközi bankóriás néhány hete egy reklámvideóban üzent Magyarországnak: egy magyar zászlós mezben játszó kosárlabdázó példáján keresztül azt próbálja sugallni a magyar választóknak, hogy itt az ideje „csapatot” váltani. A kosármezre rakott magyar zászló nem hagy kétséget a szándék felől: ők itt nem bankváltásra szólítják fel a magyarokat, hanem arra, hogy kormányt váltsanak. A támadás hátterében az állhat, hogy a magyar kormány a bankok helyett az emberek oldalára állt. Ezért is delegálták az Erste volt vezetőjét, Kármán Andrást a Tisza Párthoz: el akarják törölni a bankadót. Az sem tetszik a nemzetközi bankvilágnak, hogy az Orbán-kormány célja az, hogy a bankok nagy része magyar tulajdonba kerüljön.

Orbán Viktor a múlt heti évértékelőjében² külön kiemelte az Erste Bankot - a Shell és Brüsszel mellett -, mint a háború nyertesét: "akik keresnek a vérontáson. Ők azok, akik érdekeltek a harcok folytatásában. Ők a halál vámszedői. A háború kutyái. Persze ők nem vesznek részt a harcokban, arra ott vannak az ukránok, és szükség esetén a közép-európai szomszédnépek. Jó messziről, kényelmesen nézik a képernyőn, hogyan dőlnek romba városok, és gyarapítja vagyonaikat a pusztítás, ártatlan és tehetetlen milliók tragédiája és kínszenvedése."

Baloldali háttér

Az Erste Bank az 1990-es és a 2000-es évek baloldali kormányainak privatizációja kapcsán került be a magyar piacra. A magyar tulajdonban lévő Mezőbankot 1997-ben megvásárolta az Erste Bank (hivatalosan a GiroCredit, amely azonban akkor már egyesülés alatt állt az Erstével). Egy 1997-es cikkből egyértelműen kiderül: a Mezőbank privatizációja nem sikertörténet, ahogy a cikk fogalmaz: "a Mezőbank magánosítása még a névleges eladási árfolyam tekintetében sem aranybetűkkel kerül be a privatizációs évkönyvekbe".³

Az Erste másik szerzeménye, a Postabank lett. Ez a magyar bank 1988-ban alakult és 1996-ra az ország második legnagyobb pénzintézetévé nőtte ki magát. Az állam (Horn- és Orbán-kormányok) korábban kb. 200 milliárd Ft-tal konszolidálták – adófizetői pénzből –, majd az újabb baloldali kormány 2003 ban mégis a külföldi tulajdonban lévő Erstének adta el mindössze 101 milliárd forintért.

Az Erste a hazai indulása óta szoros együttműködésben volt a baloldali kormányokkal és intenzív volt az átjárás a bankvilág és a baloldali politika között. Ezt jól bizonyítja az is, hogy a bank több vezető tisztségviselője is köthető közvetve vagy közvetlenül a baloldali kormányokhoz. Nézzünk néhány példát ezek közül:

Papp Edit: Az Erste Bank Hungary igazgatósági tagja és elnök-vezérigazgatója volt a devizahitelezés felfutásának kritikus éveiben (2000–2011). És ebben a minőségében, a korabeli cikkek szerint számos alkalommal szorosan egyeztetett Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel.⁴ Később pedig a baloldali összefogás főpolgármester-jelöltjének, az azóta meghalt Falus Ferencnek lett a kampányfőnöke a 2014-es önkormányzati választáson.⁵ Fontos megemlíteni, hogy az Erste-vezérigazgató Papp, az azóta tiszássá lett Felcsuti Péterrel, Bárándy Péterrel és Kincses Gyulával kiegészülve dolgozott már 2015-ben a kormányváltáson Kontroll Csoport néven.⁶
Dr. Szerdahelyi Péter: a Medgyessy-kormány helyettes államtitkára volt.⁷
Danks Emese: Korábban Gyurcsány kormányszóvivője volt, később az Erste kommunikációs vezetője lett.⁸
Dr. Walter Katalin: Először Bajnai Gordon kabinetfőnöke, majd az Erste Bank stratégiai vezetője (2016-2018) lett. Később aztán Karácsony Gergely főpolgármester mellett a BKK vezérigazgatója lehetett tavalyi bukásáig.
Kármán András: 2017. június 8-tól az Erste Lakástakarékpénztár Zrt. ügyvezetői és elnöki posztját töltötte be, most pedig a Tisza Párt fő gazdaságpolitikusa, a Tisza megszorító csomagjának atyja.⁹

A baloldali kormányokkal együtt véreztették ki a magyarokat a devizahitelekkel

Az Erste Bank a közel kétmillió magyar embert aránytalanul megkárosító devizahitelezés egyik fő haszonélvezője volt. Az Ellenpont rendelkezésére álló adatok szerint az Erste Bank a második legtöbb devizahitelt kibocsátó bank volt a baloldali kormányok idején - pedig a bank nagysága ezt önmagában nem indokolta. A 2010-es beszámolójuk szerint 17,32%-os volt a bank részesedése a teljes piacból.¹⁰ Ráadásul a Postabank kiterjedt, országos hálózatát kihasználva még inkább tudták népszerűsíteni a deviza alapú kölcsönöket.

A bank felelősségét jól mutatja, a 2006-os pénzügyi beszámolójuk kiegészítő mellékletéből származó rész, amely leírja, hogy az erstés ügyfélkihelyezések 99,6 százalékát a devizahitelek tették ki ebben az évben.

Egészen felháborító, amikor megnézzük a korabeli devizahiteles reklámokat és népszerűsítő cikkeket 2006-2007-ből tudva, hogy azok milyen következményekkel jártak.

2004-ben nem csak arról nyilatkozott az Erste, hogy "minimálbér is elegendő a devizahitel felvételéhez" (ezt több bank is megtette), de az is kiderült, hogy az alacsonyabb jövedelműeknek magasabb kamatot számítottak fel.¹¹

De több olyan reklám is volt, ami arra biztatta a lakosságot, hogy hitelből vegyen autót vagy épp nyaralást.

Egy biztos, az Erste Bank folytatta a legagresszívabb devizahitelezést. Jelasity Radován, az Erste vezérigazgatója egy az Origónak adott interjúban 2011-ben pedig egészen megdöbbentő beismerést tett:

...mi voltunk a legaktívabbak a devizahitelezésben, a mérlegfőösszegre vetítve az Erste devizahitel-állománya a legnagyobb. Több frank- és euróalapú hitelünk van, mint Magyarország legnagyobb bankjának, az OTP-nek.¹²

A Tolna megyei Népújságnak adott 2015-ös interjújában pedig azt mondta, hogy amikor az Erstéhez került, megdöbbent, hogy ötször akkora volt a svájci frank alapú hitel a banknál, mint egész Szerbiában. Vagyis az Erste Bankot érintette a legrosszabbul a magyar bankok közül, hogy a kormány az adósságcsapdába került embereket a bankok terhére megmentette.

Botrányos kampányok és gigabevételek 2010 után

Nem véletlen, hogy a 2010-es kormányváltás után a felálló Orbán-kormány egyik első lépése volt a gigászi hasznokat zsebre vágó bankok különadójának bevezetése¹³ (2010) és a devizahitelezés megszüntetése. Utóbbi kapcsán érdemes megjegyezni, hogy ez a folyamat a 2014-2015-ös kötelező forintosítással zárult le, amely során a deviza alapú jelzáloghiteleket piaci árfolyamon forintra váltotta a jelenlegi kormányzat, megszüntetve az árfolyamkockázatot, és jelentősen mérsékelve az adósok terheit. Ezek a lépések mind az emberek javát szolgálták, és a korábban gát nélkül nyerészkedő, külföldi bankok hátrányát szolgálták. Orbán Viktor a 2026-os évértékelőben elmondta, hogy "Miből futja a Magyar Falu Programra, diákhitelre, munkáshitelre, fix 3 százalékos elsőotthon-teremtésre? Ugyan miből? Nos, 2010 és 2025 között három gazdasági területről: a bankoktól, az energiavállalatoktól és a kereskedelmi láncoktól különböző módszerekkel elvettünk összesen 14.956 milliárd forintot. 14.956 milliárd forintot! És a tervek szerint 2026-ban is elveszünk 1.922 milliárd forintot." - Ez természetesen nem tetszik az Erste-nek, holott így sem panaszkodhat a gazdasági helyzetére.

Az Erste hazai leányvállalata, az ERSTE BANK HUNGARY Zrt. 2021-ről 2023-ra több, mint háromszorosára növelte az árbevételét, 210-ről 727 miliárd forintra. De sokat elárul a bank virágzásáról az is, hogy még a 2024-es árbevétel-visszaesés ellenére is az elmúlt 5 évben konzekvensen növekedett a bank profitja, a 2020-as 18,9 milliárd forintról 129,3 milliárd forintra.

A bank az elmúlt időszakban több, botrányt okozó kampányt is indított.

Tavaly nyáron a Budapest Pride, LMBTQ-felvonulást népszerűsítették a bank reklámvideójában, amelyet utóbb aztán kénytelenek voltak eltávolítani.¹⁴ Ebben a videóban a Budapest Pride-ot a legnagyobb történelmi események közé sorolták, háttérbe szorítva például 1956-ot. De ők voltak azok is, akik külön bankkártyát biztosítottak a transzneműek számára.¹⁵

A legújabb botrányt pedig az okozta, hogy Magyar Péterék mellett kezdett kampányolni az Erste Bank. A nemzetközi bankóriás egy reklámvideóban üzent Magyarországnak: egy magyar zászlós mezben játszó kosárlabdázó példáján keresztül azt próbálja sugallni a magyar választóknak, hogy itt az ideje „csapatot” váltani. A kosármezre rakott magyar zászló nem hagy kétséget a szándék felől: ők itt nem bankváltásra szólítják fel a magyarokat, hanem arra, hogy kormányt váltsanak.

A támadás hátterében a bankadó állhat. Ezért is delegálták az Erste volt vezetőjét, Kármán Andrást a Tisza Párthoz: el akarják törölni a bankadót. Az sem tetszik a nemzetközi bankvilágnak, hogy az Orbán-kormány célja az, hogy a bankok nagy része magyar tulajdonba kerüljön. A száz százalékig külföldi tulajdonban lévő Erste Bank azt a globális bankvilágot képviseli, amelyik fel akarja vásárolni a magyar bankpiacot, el akarja foglalni Magyarországot. Ezért kezdett kampányba Magyar Péter mellett az Erste Bank.

A baloldal áron alul adta nekik a magyar bankokat, a devizacsapdába került magyarok leggátlástalanabb kihasználói voltak - ezért is kampányol Magyar Péterék mellett az Erste Bank

Baloldali háttér

A baloldali kormányokkal együtt véreztették ki a magyarokat a devizahitelekkel

Botrányos kampányok és gigabevételek 2010 után