A Tisza Szigetek rendszeres előadójaként ismert volt jegybankelnök,1 megszorítások egész sorát vázolta fel a 24.hu podcastjében, a beszélgetés elején, már az árstopok ügyében is világossá tette: szerinte ezeket mind azonnal el kellene törölni.
"Úgy vélem, hogy ezeket az árstpopokat, a védett árat, ezeket azonnal ki kéne vezetni, több okból is. Egyrészt politikai okokból is. Kifejezetten öngól, ha minél később szabadul meg ettől a kormány, annál inkább magára húzza ezeket a kedvezőtlen társadalmi megítélését, piaci megítélését. Másrészt ha ehhez képest fokozatosan is akarják kivezetni, akkor ezt azt jelenti, hogy egy nagyon komoly, súlyos inflációs várakozást építenek be a rendszerbe, ahelyett, hogy egy lépésben megválnánk ezektől, az elhúzott kivezetése az inflációs várakozásokat indokolatlanul magasan tartja."
Vagyis Surányi nemcsak megszüntetné az árstopokat, de sokkhatás szerűen zúdítaná a lakosságra annak következményeit. Ez a klasszikus baloldali módszer: a multik terheit a lakosság kárára enyhítenék, szemben az eddigi gazdaságpolitikával.
Erre nem sokkal később rá is erősít Surányi, amikor az extraadókat is támadta, vagyis azokat a kiegészítő adónemeket, amelyekkel a kormány a háborús és energiaválságos időszakban a nagy profitot elérő szektorokat vonta be a közteherviselésbe, és amely például a rezsicsökkentést lehetővé tevő rezsivédelmi alapot is finanszírozza.
"Az extra adóknak, az extra adók eleve egy téves és nagyon káros eszköz a magyar gazdaságpolitikában."
A bankok, multik, nagyvállalatok külön terhei helyett tehát a Surányi-féle logika szerint a Tiszának máshonnan kellene beszednie a pénzt: a munkából élőktől, a családoktól, és végső soron azoktól is, akik ma valamilyen kedvezményben részesülnek. Utóbbi kapcsán Surányi már nem is kertelt. Szerinte tarthatatlan, hogy sokan ma nem fizetnek szja-t, és a társasági adót is megemelné.
"A világon nem létezik, hogy szja-t ma már az ország fele nem fizet. Ez fenntarthatatlan. Olyan sincs, hogy 9%-os a társasági adó, függetlenül attól, hogy 1-2-10 vagy száz vagy ezer milliárd forint nyeresége van valakinek."
Vagyis a családi adókedvezmények és a gazdaság fehérítését illetve a beruházásokat és így a munkateremtést ösztönző adórendszer és versenyképes vállalkozói környezet, az Surányi szerint "fenntarthatatlan". Magyarul: el kell venni.
Különösen beszédes, hogy Surányi a 25 év alatti fiatalok adómentességét és a családi adókedvezmény emelését is támadta.
"Nem értek egyet a 25 év alattiak adómentességével, nem értek egyet azzal, hogy duplájára emelte a családi adókedvezményt ez a kormány." (itt az előző kormányról beszélt, nem a Tisza-kormányról - a szerk.)
A fiataloknak külön rossz hír, hogy nemcsak az adómentességüket veszíthetik el, hanem a volt jegybankelnök a Tisza által konzekvensen letagadott többkulcsos adóemelésről kezdett értekezni.
"Azt gondolom, hogy egy olyan felső két kulcsot be lehetne vezetni, ami az átlagkereset kétszeresénél, mondjuk 1,5 millió forintnál 20 %-ot, afölött 20 %-ot adózna, és mondjuk a háromszorosánál, 2,3 - 2,4 milliónál pedig 25%-ot."
Vagyis Surányi szerint vissza kellene térni a többkulcsos adóhoz. A baloldal régi receptje tehát új csomagolásban térne vissza: aki többet dolgozik, többet keres, többet vállal, attól többet kell elvenni.
A megszorítások sorából természetesen a nyugdíjasok sem maradhattak ki, Surányi a 13. és 14. havi nyugdíjról is világosan beszélt, és a szavai alapján a nyugdíjasok sem számíthatnának sok jóra.
"De az, hogy ő is fenntartsa a 13. -14. havi nyugdíjat, az azt gondolom, hogy egyrészt a költségvetés nem bírja el, ez egészen nyilvánvaló, másrészt pedig a magas nyugdíjaknál egyáltalán nem indokolt a 13. havi sem. Én arra emlékszem, hogy 12 havi járulékot fizettem, úgy hogy semmiféle gazdasági alapja nincs annak hogy 13-14. havi nyugdíjat kapjak, hogy a magam nevében beszéljek."
A 13. havi nyugdíj, amelyet a kormány a nyugdíjasok megbecsüléseként állított vissza, Surányi szerint költségvetési teher, amelynek "semmiféle gazdasági alapja nincs". A baloldali megszorító gondolkodás itt is ugyanaz: ami az embereknek segítség, az a költségvetésnek probléma.
És miközben a családok, fiatalok, nyugdíjasok kedvezményeit megkérdőjelezi, Surányi a gazdaságfejlesztési forrásokat is visszavágná. Ezt a maga cinikus megfogalmazásában így mondta:
"Számos olyan terület van, ahova kevesebbet kell adni, ilyen például ez a bizonyos gazdaságfejlesztés, amire én elég cinikusan azt szoktam mondani, hogy ez a gazdaság visszafejlesztés legjobb útja."
Mindez gyakorlatilag annak a gazdasági programnak az esszenciája, amelyet Magyar Péter a kampány során olyan vehemenciával próbált letagadni, hogy egy nyilvánvalóan tarthatatlan osztogatási programot is nyilvánosságra hozott. A kormányzás első hetei azonban világossá tették, a Surányi által vázolt jövő közelebb áll a realitáshoz, mint a Tisza hivatalos választási programja.