Ellenpont

Az Európai Bizottság 2022-ben hét konkrét feltételt szabott Kijevnek: az alkotmánybírósági és bírósági reformtól kezdve a korrupció- és pénzmosás elleni fellépésen át egészen a kisebbségi jogok biztosításáig.¹ Egész konkrétan:

Alkotmánybírósági reform
Bírósági reform
Korrupcióellenes reformok
Pénzmosás elleni fellépés
Oligarchaellenes törvények hozatala
Az uniós joghoz való adaptáció a szerzői jogok terén
A nemzeti kisebbségeket diszkrimináló törvények megváltoztatása szükséges a csatlakozási kritériumok teljesítéséhez.²

Ezek a pontok három év alatt azonban legfeljebb részlegesen teljesültek, több esetben pedig visszalépés történt.

Ennek ellenére az Európai Unió balliberális csoportosulásai kifejzetten támogatják Ukrajna gyorsított uniós csatlakozását. A Tisza Pártot is soraiban tudó Európai Néppárt már tavasszal aláírásgyűjtést szervezett,³ ezzel támogatva Kijev gyorsított integrációját. Magyar Péterre tehát értelemszerűen számítanak a brüsszeli vezetők, hogy esetleges választási győzelme esetén támogatni fogja Ukrajna gyorsított csatlakozását.

Az ukránokkal való jó viszonyt megalapozza Ruszin-Szendi Romulusz egykori vezérkari főnök bevallott jó kapcsolata az ukrán vezérkari főnökkel, illetve Magyar Péter kapcsolatrendszere, amely körbe olyan ügynöknek minősített, illetve gyanús személyek tartoznak, mint az ukrán identitású Ceber Roland Ivanovics és Skirjak Krisztián.⁴

Ruszin-Szendi Romulusz és Valerij Zaluzsnij volt ukrán vezérkari főnök

Brüsszel szerint Ukrajna a jogállamot védi, pedig az nyomokban sem fellelhető

A jogállamiság helyzete különösen aggasztó. Az ukrán igazságügyi reform, amelyet a brüsszeli ajánlások alapján kellett volna végrehajtani, inkább formális, mint tartalmi változásokat hozott. A független civil szervezetek értékelései szerint az új szabályozás nem oldja meg az évtizedes strukturális problémákat, csupán kozmetikai jellegű módosításokat tartalmaz.

A legutóbbi, 2024. októberi, bővítési jelentések szerint Ukrajna egyre inkább lemarad más tagjelölt országokhoz képest, és a kulcsfontosságú területeken elért haladás minimális.⁵ Az Európai Bizottság jelentései ismétlődő ajánlásokat tartalmaznak, amelyeket Ukrajna nem hajtott végre.

Korrupcióban éllovas Ukrajna

A korrupció elleni küzdelem sem halad előre. Emlékezetes, hogy 2023-ban korrupciós vádak miatt letartóztatták az ukrán Legfelsőbb Bíróság elnökét, miközben a kormány éppen azon dolgozott, hogy saját felügyelete alá vonja a bírók feddhetetlenségét ellenőrző Integritási Tanácsot. Itt azonban nem állt meg a kormányzati hatáskörbővítés: 2025 júliusában Zelenszkij elnök ratifikálta az ukrán korrupcióellenes hivatal (NABU) függetlenségét megnyirbáló jogszabályt, amelyet még Brüsszelben sem néztek jó szemmel. Minthogy Ukrajna Európa egyik legkorruptabb országa⁶ jelenleg is, a korrupcióellenes hatóság kiüresítése óriási nemzetközi botrányt robbantott ki. A nyomásnak engedve néhány nappal később aztán maga az elnök nyújtott be egy javaslatot a NABU függetlenségének helyreállítására.⁷ Az eset azonban jól példázza, hogy a kormányzatnak vannak problémái a korrupcióellenes küzdelemmel.

Emellett az átláthatóságot tovább gyengíti az új törvény, amely nyolcéves börtönbüntetéssel fenyegeti azokat, akik nyilvánosságra hoznák az állami nyilvántartásokban szereplő információkat. Vagyis tulajdonképpen az átláthatóság börtönnel büntethető lett Ukrajnában.

A korrupciós jogszabályok lazítása azért különösen aggasztó, mert, a Transparency International koruppciós indexe szerint Ukrajna lenne az EU legkorruptabb tagállama, ha csatlakozna. A Transparency értékelése szerint Ukrajna 35 pontot ért el a 100-ból, és ezzel a 105-ik helyezést érte el a 180 országból.⁸ Európából ennél rosszabb eredményt csak Oroszország és Fehéroroszország ért el.

Ennek oka, hogy Ukrajnában sorjáznak a háború alatt is a korrupciós botrányok. Legutóbb Rusztem Umerov, Ukrajna védelmi minisztere ellen indított vizsgálatot az Ukrán Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal.⁹

Az ügy előzménye, hogy a Korrupcióellenes Akcióközpont azzal vádolta meg Umerovot, hogy törvénytelenül járt el, amikor háttérbe szorította az általa sokat kritizált Védelmi Beszerzési Ügynökség (DPA) vezetőjét, akinek szerződését nem hajlandó megújítani.¹⁰ A DPA-t azzal bízta meg az ukrán kormány, hogy vezessen be nagyobb elszámoltathatóságot a fegyvervásárlások terén.¹¹ A szervezet vezetőjének, Maryna Berzukova megbízását a szervezet felügyelő bizottsága egyhangúlag meghosszabbította, azonban Umerov felülírta a döntésüket.

Katasztrofális állapotban vannak a kisebbségi jogok

A kárpátaljai magyar közösség helyzete évek óta az ukrán jogalkotás egyik neuralgikus pontja. A 2012-es nyelvtörvény még lehetővé tette a kétnyelvűséget, a kisebbségek nyelvének használatát ott, ahol arányuk meghaladta a tíz százalékot. Ez a rendszer működőképes kompromisszum volt – egészen Viktor Janukovics bukásáig, amikor a törvényt visszavonták.¹²

A 2017-es oktatási, majd a 2019-es államnyelvi törvény lényegében kiszorította a kisebbségi nyelveket az oktatásból, a hivatalos ügyintézésből és a közszolgáltatásokból. A magyar, román és ruszin kisebbség anyanyelvhasználatát a Velencei Bizottság is kritikával illette, megállapítva, hogy az ukrán szabályozás több ponton sérti az európai kisebbségvédelmi normákat.¹³

Noha 2023 decemberében Kijev részben enyhített a szabályokon, ezek a változtatások nem állították vissza a 2014 előtti helyzetet. A magánintézményekben ugyan szabadabban választható a tanítás nyelve, de az állami oktatásban és a közigazgatásban továbbra is kizárólag az ukrán használható.

Mindeközben a kárpátaljai magyar közösséget érő fizikai atrocitások sem múltak el: magyar szobrokat rongáltak meg, a KMKSZ székházát felgyújtották, és a munkácsi Turul-emlékművet is eltávolították. Mindezek fényében nehéz elképzelni, hogy Ukrajna valóban a kisebbségi jogok európai mércéjének feleljen meg.

Az olyan botrányos atrocitások, mint a palágykomoróci görögkatolikus templomban történt a gyújtogatás. A támadást kifejezetten a helyi magyar közösségnek szánták figyelmeztetésnek az elkövetők, a rongálást követően ugyanis egy üzenetet is hagytak az elkövetők:

magyarok, takarodjatok!¹⁴

A Kárpátalján is tapasztalható kényszersorozások pedig tovább rontják a magyar kisebbség helyzetét.

Hatalmas botrányt kavart a kényszersorozás során elszenvedett sérülései következtében elhunyt Sebestyén József esete, akinek ügyében nyomozást sem indítottak az ukrán hatóságok. Sebestyén József, halála előtt, maga is nyilatkozatot tett az elszenvedett kínzásokról, és családja is beszámolt a férfi brutális bántalmazásáról, amelyet fotók is igazolnak. Az ukrán emberrablók kegyetlenségéről készült felvételeken is látszik, hogyan kínozták Sebestyén Józsefet, aki pár héttel később belehalt sérüléseibe. Ennek ellenére az ukrán hatóságok nem érezték fontosnak az eljárás megindítását.¹⁵

A sorozás következtében elhunyt Sebestyén József

Ukrajna törvénybe iktatta, hogy nem teljesíti a felvételi feltételeket

Az uniós csatlakozás egyik legfontosabb feltétele, hogy az országot évtizedek óta uraló oligarchákkal szemben az eddiginél határozottabban lépjen fel a kijevi vezetés. Ez azonban eddig nem történt meg, és a belátható időben nem is fog.

A Zelenszkij-kormány ugyanis 2021-ben már bevezetett egy oligarchaellenes törvényt, amely elvileg korlátozná a politikailag befolyásos nagyvállalkozók mozgásterét, ám a Velencei Bizottság javaslatára a végrehajtását felfüggesztették. Ennek indoka, hogy a háború utáni helyzet tisztázásáig a jogszabály "aránytalanul korlátozná a politikai pluralizmust".

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kijevi rezsimnek szüksége van az oligarchák támogatására a háború alatt.

A koppenhágai kritériumokat sem teljesíti Ukrajna

A fent említett jogállamiság mellett a gazdasági stabilitás is feltétele az úgynevezett "koppenhágai kritériumok" teljesítésének, amely feltétele az uniós csatlakozási folyamat megindításának. Nem meglepő módon, a háborúban álló ország nem teljesíti ezeket a feltételeket sem.

A koppenhágai kritériumok a következők:

a demokráciát, a jogállam és az emberi jogok érvényesülését garantáló intézmények stabilitása, a kisebbségi jogok tiszteletben tartása és védelme;
működő piacgazdaság és képesség az Unión belüli versenyviszonyokkal és piaci erőkkel való megbirkózásra;
a tagsággal járó kötelezettségek teljesítésére – és ennek részeként az uniós jogot képező szabályok, standardok és szakpolitikák (a közösségi vívmányok) hatékony végrehajtására – való képesség, valamint a politikai, gazdasági és monetáris unió célkitűzéseinek vállalása.¹⁶

Ukrajna gazdasági helyzete a háború kitörése sem volt irigylésre méltó, azóta pedig drámai. Az államadósság a GDP 95 százalékát közelíti, az infláció 12 százalék fölött jár, és a hrivnya értéke történelmi mélyponton van. Az újjáépítés költségét a szakértők több mint 500 milliárd dollárra becsülik – ez az ukrán GDP háromszorosának felel meg.

Mindezek fényében szinte irreális arról beszélni, hogy Ukrajna belátható időn belül teljesíthetné a maastrichti gazdasági feltételeket, amelyek az eurózónához való csatlakozás előszobáját jelentik. Ilyen módon pedig a koppenhágai kritériumok teljesülése is kizárt.

Ukrajna tehát messze van attól, hogy teljesítse azokat a politikai, jogállami és gazdasági mérföldköveket, amelyek az Európai Unióhoz való csatlakozás előfeltételei. A jogharmonizáció, a korrupcióellenes reformok, a kisebbségi jogok és a gazdasági stabilitás mind olyan területek, ahol az ország még csak az út elején jár – ha egyáltalán a megfelelő irányba tart. Brüsszel tehát csupán ideológiai okokból sürgeti az ukrán csatlakozási folyamatot, anélkül, hogy Ukrajna bármilyen előrelépést tett volna. Mindez azt is jelenti, hogy az EU balliberális vezetése pusztán politikai alapon vizsgálja a tagállamok (és a jelöltek) érdemeit: ha ideológiailag megfelelnek, nem számít, hogy teljesülnek-e a brüsszeli kritériumok.

Ukrajna semmilyen feltételt nem teljesít, Brüsszel mégis fel akarja venni az Unióba, Magyar Péteréket is használják erre

Brüsszel szerint Ukrajna a jogállamot védi, pedig az nyomokban sem fellelhető

Korrupcióban éllovas Ukrajna

Katasztrofális állapotban vannak a kisebbségi jogok

Ukrajna törvénybe iktatta, hogy nem teljesíti a felvételi feltételeket

A koppenhágai kritériumokat sem teljesíti Ukrajna