Ellenpont

Bokros Lajos szerint az általa életképtelennek tartott kistelepülések akár meg is szűnhetnek, a falusi iskolákat pedig már legszívesebben most bezárná.

Két hete az Olvasókör nevű podcast-csatorna vendége volt Bokros,¹ ahol többek között az önkormányzati feladatok finanszírozása volt a téma, benne az oktatási intézmények. Egy ponton a műsorvezető (Tóth Zoltán egykori baloldali politikus, aki 2018-ban Gyurcsány Ferenc jelöltje volt a választáson) felvetette, hogy egyes településeken nagyon kevés a gyerek, és az oktatási intézmény színvonala sem éri el a városi intézmények színvonalát, erre Bokros egyből lecsapott mondván,

"Olyankor meg be kell zárni (az iskolákat)"

Bokros valóban be szeretné záratni az alacsonyabb kapacitású iskolákat, ebben pedig az sem akadályozná meg, hogy saját bevallása szerint is elsorvadnak azok a települések, ahol bezárják az oktatási intézményeket.

"Ha iskola megszűnik, akkor lassan a munkahelyek, aztán a kocsma és a templom is bezár.. van egy ilyen halál... De ennek ellenére melyik az erősebb közpolitikai elv? Nem az, hogy meg kell maradni mindenáron egy egyébként életképtelen településnek, hanem, hogy az iskola ugyanolyan jó legyen a Szabolcs- Szatmár megyei hátrányos helyzetű körzetekben is, mint a Rózsadombon, Budapesten. Ez a fő feladat. És miután ez nem tud meglenni minden faluban, ezért legyen járási szinten, hátha ott meg tud lenni"

- mondta Bokros.

Ez azt jelenti, hogy a tiszás szakértő szerint nem fontos minden településen iskolát fenntartani, egyes helyeken nyugodtan be lehet zárni azokat, helyette regionális szinten maradna egy-egy intézmény. Ezzel szerinte sokat lehetne spórolni. Még akkor is, ha ez szerinte a falvak megszűnésével is járna.

A kistelepüléseken élőket kitelepítenék a tiszások

Nem Bokros az első a Tisza Pártban, aki a falvak felszámolásáról- és így értelemszerűen az ott lakók kisemmizéséről- beszélt. Az Ellenpont elsőként számolt be arról, hogy Mihályi Péter, aki kitalálta a vizitdíjat 2006-ban, és akit az SZDSZ először Gyurcsány egészségügyi miniszterének akart, most szintén a Tisza környékén bukkant fel, már egészen őszintén beszélt arról, hogy felszámolna minden kisebb települést. A közgazdász több évvel ezelőtt is azt taglalta, hogy a 300 fő alatti településekre semmi szükség, költözzenek el onnan inkább az emberek.²

"…a kistelepülésen lakó emberek számára azt akarjuk, hogy az ő gyerekeik munkát találjanak, szakmát tanuljanak, akkor bizony nagyobb települések iskoláiba kell járatni a gyerekeket (…) a gazdasági élet logikája, a minimális szakmai színvonal megkövetelése nyomán egyszerűen nem lehet iskolát működtetni, nem lehet gyógyszertárat, nem lehet éttermet ilyen helyeken működtetni…"

-vélekedett Mihályi, akinek a gondolatai erősen rímelnek Bokros fenti szavaira.

A Tisza tanácsadói szerint tehát a falvak nem értelmezhető gazdasági egységek, ezért jobban tenné mindenki, ha inkább a városokba költöznének, feladva ezzel a vidéki létet, és a tágabban vett kisközösséget.

Bokros persze tudja azt is, hogy a Tisza Párt leválna az olcsó orosz olajról, ami óriási költséggel járna, mivel jóval drágább lenne az energia, így rengeteg helyről kell pénzt elvenni. Ezért is támogatja ezt a vidék elsorvasztását jelentő ötletet.

Bokros azonban nem csak ezt a meghökkentő gondolatot tette közzé a közelmúltban. Többször beszélt a 13. havi nyugdíj eltörlésének fontosságáról,³ de kifejtette azt is, hogy büszke a Horn-kormány idején végzett azon tevékenységére, amely során a magyar közműcéget eladták külföldre,⁴ vagy épp bevezették a tandíjat.⁵

Bokros Lajos falvakat szüntetne meg és tömegesen zárná be a vidéki iskolákat - videó

A kistelepüléseken élőket kitelepítenék a tiszások