Ellenpont

Az állami korrupció közvetlen közeléből érkezett az ukrán hadseregbe a Barátság kőolajvezeték elleni támadást elrendelő Robert Brovdi
A nemzetközi pénzügyi kapcsolatokkal is rendelkező férfi az állami agrárcégek körüli korrupciós botrányok rendszeres szereplője volt
A politika sem idegen terep számára, Petro Poroshenko miniszterelnökének a pártjában volt vezető Kárpátalján, miközben az egyik legnagyobb állami agrárvállalatban töltött be vezető pozíciót.

Robert "Madyar" Brovdi, az ukrán drónosztagok parancsnoka azzal lett igazán ismert a magyar sajtóban, hogy ő vezényelte a Barátság (Druzhba) kőolajvezeték oroszországi szakasza elleni támadást, amelynek következtében egy időre leállt az olajszállítás Oroszország és Magyarország között. A vezeték kulcsszerepet játszik Magyarország és Szlovákia energiaellátásában, ezért Magyarország súlyos szankciót vetett ki az elkövetőkre. Nem sokkal a támadás után Szijjártó Péter jelentette be, hogy Brovdit kitiltja Magyarországról és a teljes schengeni övezetből, mivel a támadással közvetlenül veszélyeztette az ország energiaellátását. Brovdi reakciója nem sokat késlekedett, azt üzente a magyar kormányzatnak, hogy "dugjátok fel a seggetekbe a szankcióitokat"¹ . Az Ellenpont most utánajárt, ki a botrányt okozó drónparancsnok valójában.

Az állami korrupció közvetlen közelében

Robert Brovdi 1975-ben született Ungváron, magyar gyökereiből ered a "Madyar" becenév, amelyet hívójeléül választott a hadseregben is. Az orosz-ukrán háború kitörését követően egy lövészezredhez csatlakozott, majd 2022 májusában megalapította a "Magyar Madarai" nevű drónegységet, amelynek parnacsnoka lett. Egysége sikereit elismerendő, 2025-ben kinevezték az ukrán hadsereg "személyzet nélküli légi egységeinek" parancsnokának.² Ebben a minősőségében rendelt el légicsapást a Barátság kőolajvezeték ellen.

Robert Brovdi bemutatja, hogy milyen eszközökkel intéznek támadást a kritikus infrastruktúra ellen

Magánélete katonai pályafutásához hasonlóan botrányos pályát mutat. Tanulmányai után üzleti pályára lépett: gabonakereskedelmi cégekben szerzett részesedést, és a 2000-es évekre a Granum-csoport vezetőjeként vált ismertté. Exportügyletei több mint húsz országba juttattak ukrán gabonát.

Ahogy az Ukrajnában nem példanélküli, a gazdasági életben sikeres Brovdi hamar a politikában találta magát. A Poroshenko-kormány alatt két évig miniszterelnökként tevékenykedő Arszenyij Jacenyuk "Változás frontja" nevű pártjának helyi vezetőjeként megyei képviselői posztot szerzett Kárpátalján. Mindeközben pedig egyre nagyobb befolyást szerzett az ukrán állami tulajdonban lévő agrárvállalkozásokban.

Korrupciós botrány után előléptetés

Brovdi 2009-ben tűnt fel a gabonaiparban, amikor csatlakozott a Khlib Investbud (Хліб Інвестбуд) nevű vegyes tulajdonú vállalathoz. A cég a "Khlib Ukrainy" infrastruktúráját örökölte, és rövid idő alatt az ukrán gabonaexport egyik legnagyobb szereplőjévé vált. Brovdi kereskedelmi igazgatói pozíciót kapott, így közvetlenül irányította a nemzetközi szerződéseket és az exportügyleteket.

Ezek az évek ugyanakkor botrányoktól voltak hangosak. A Khlib Investbud működését több alkalommal vizsgálta a sajtó és a hatóságok, mivel a cég rendkívül kedvező állami kvótákhoz és exportengedélyekhez jutott, sokszor versenytársak kizárásával. Felmerült a gyanú, hogy a vállalat egyfajta "árnyékmonopóliumként" működött, amely mögött politikai és gazdasági érdekcsoportok álltak. 2012 nyarán a nyomás egyre nagyobb lett: a főügyészség vizsgálatokat indított, és a médiában is korrupciós vádak keringtek. Ugyanebben az évben, 2012 augusztusában Brovdi váratlanul távozott a cégtől. A hivatalos magyarázat szerint "belső ellentétek" álltak a háttérben, ám sokan úgy vélték, hogy valójában a botrányos ügyek miatt kellett félreállnia.³

Átigazolás a PZCU-hoz

Brovdi pályája azonban nem tört meg: 2013 elején már az akkor frissen megerősödő Ukrajna Állami Élelmiszer- és Gabonakorporációjánál (PZCU) tűnt fel, ahol az igazgatótanács alelnök-helyettesévé nevezték ki. Ez a cég teljes mértékben állami tulajdonban működött, és a Khlib Investbud egykori infrastruktúrájának jelentős részét vette át. A hivatalos cél a gabonaexport átláthatóbbá tétele volt, a valóságban azonban a korrupció gyanúja itt sem szűnt meg.

Brovdi a PZCU-ban kulcsszerepet játszott az exportügyletek szervezésében, és ismét felmerültek kérdések a szerződések átláthatóságával kapcsolatban. A sajtó többször cikkezett arról, hogy a vállalat alacsony áron adta el a gabonát külföldi partnereknek, miközben az állami bevételek elmaradtak a várakozásoktól. Bár közvetlenül nem indult ellene büntetőeljárás, neve rendre felmerült, amikor a PZCU korrupciógyanús ügyeiről írtak. Nem véletlenül: a nyomozás szerint az egyik ilyen közvetítő a svájci Grain Trading Group AG volt, amelyet Brovdihoz kötöttek.⁴

A történet vége, hogy miközben Ukrajna állami vállalata súlyos veszteségeket könyvelt el, bizonyos külföldi cégek és kapcsolati hálójuk viszont hatalmas profitot termeltek.

Brovdi alakja nemcsak a gazdasági ügyek miatt vált a sajtó kedvelt célpontjává, hanem botrányos magánélete miatt is. 2019-ben ismeretlenek gránátvetővel lőttek rá édesanyja házára a kárpátaljai Sztorozsnicában. Az idős asszony a házban aludt, és csak a szerencsén múlt, hogy túlélte a támadást. Az elkövetők kiléte máig nem ismert, de az eset jól mutatja, hogy Brovdi veszélyes vizekre evezhetett kétes ügyletei során.

A fentiek alapján világos, hogy a Brovdiról az ukrán médiában kialakított kép jelentősen eltér attól, amit a férfi életútja mutat. Az ukrán állami korrupciós botrányok állandó központi szereplője számos ellenséget gyűjtött magának Ukrajnában, ezt igazolja a családját ért támadás is.

Alvilági leszámolás és korrupció: bemutatjuk a Barátság kőolajvezeték elleni ukrán támadást végrehajtó Robert Brovdit

Az állami korrupció közvetlen közelében

Korrupciós botrány után előléptetés

Átigazolás a PZCU-hoz