Interjút adott a Népszavának Radnai Márk, a Tisza Párt alelnöke, amelyben a választást követő időszakot értékelve váratlanul arra a kérdésre, hogy a politikában lehet,e mindig igazat mondani, azt válaszoltam, nem.
Az alelnök nem hagyta az olvasók képzelőerejére, hogy ez pontosan mit jelenthet, ugyanis azt is elmondta, pártjának lesznek népszerűtlen intézkedései.
Hogy Radnai ezt csak a választások után mondta el, nem véletlen. Tarr Zoltán, a párt akkori EP-delegcióvezetője és jelenlegi kultuális minisztere még tavaly nyáron intette hallgatásra a Tisza politikusait mikor kijelentette:
"Nem fogok mindent elmondani, mert akkor megbukunk".
Nem Tarr Zoltán volt az első, aki elárulta, hogy a Tisza Párt a választás előtt eltitkolja a valódi terveit, a Tisza-csomagot és az adóemeléseket. Korábban maga Magyar Péter is arról beszélt, hogy a kampányban nem szabad őszintének lenni a választókkal, de Simonovits András és Bod Péter Ákos is a hallgatást javasolták a párt valós terveit illetően.1
Az uniós választásra már nagyban készülő Magyar Péter tavaly májusban a "HARD TALK Puzsér Róberttel" vendége volt, ahol több téma előkerült. Így a választási győzelemhez vezető stratégia is.
A beszélgetést Kóczián Péter újságíró moderálta, aki egy ponton azt kezdte el ecsetelgetni, hogy a választók a nagyot ígérő pártokra szeretnek szavazni. Ezek után megkérdezte Magyartól, hogy hogyan lehetne ezen a választói magatartáson módosítani.
Magyar Péter meglepő végkövetkeztetésre jutott. Szerinte ezt az attitűdöt "nem lehet az egyik napról megváltoztatni", majd váratlanul úgy folytatta, hogy
úgy nem lehet választást nyerni, ha azt mondják, hogy a kormányzati kedvezményeket megszüntetik, vagy adókat emelnek.
Magyar ezzel nem is annyira finoman arra célzott, hogy csak a választókat átverve tudnának választást nyerni. Szavaiból az is következik, hogy pártjával először hazugságok árán győznének, majd kormányon megvalósítanák a megszorításokra épülő programjukat.
De Magyar Péter miniszterelnök-helyettese, Ruff Bálint is megfogalmazott hasonló gondolatokat idén januárban:
Lehet, hogy a kevesebb néha több. Lehet, hogy nem kell az embernek mindig az egész életét elmondania, meg minden gondolatát, ami akár még kósza is, hanem lehet, hogy arra kéne fókuszálni, hogy vajon mi kell ahhoz, az a rend, hogy eljusson ez a tábor, a nem Fidesz tábor, ami többségben van most a Fidesszel szemben, hogy eljuthasson április 12-ig, és jókedvűen le tudja váltani Orbán Viktort. És ehhez szerintem minden egyes közszereplőnek, beleértve magunkat is, szerintem bölcsességet kell magában keresnie, hogy lehet, hogy néha befoghatná a száját.
Magyar Péter egyik legfontosabb tanácsadója, Bod Péter Ákos is beszállt a választók előli titkolózásba. Szerinte a Tisza jól teszi, hogy eltitkolja, mire készül valójában kormányon.
…itt a megszorításokat folytatnia kell, ezért ő – mármint Magyar Péter – nagyon bölcsen erről nem beszél. A maga szempontjából bölcsen
– jelentette ki a közgazdász.
A Tisza másik tanácsadója, Simonovics András szintén elhallgatná a választók elől, hogy mire készül valójában az ellenzéki párt kormányon.
Lehet gondolkodni rövid távú meg hosszú távú reformokon, de nem kell ezt a választás előtt részletezni. Először nyerjük meg a választásokat
– jelentette ki a közgazdász az ATV stúdiójában.
Mindezek alapján egyértelműnek tűnik, hogy Radnai mire gondolhott: bár a Tisza Párt azt ígérte, nem lesznek megszorítások, a valóságban olyan döntésekre készülnek, amelyek ütköznek a választók akaratával.
Hogy mik lehetnek ezek a döntések, azt az Ellenpont összegyűjtötte, és azt is megmutatjuk, hogy miért lehetnek ezek a legvalószínűbb irányai a Tisza Párt megszorító politikájának.
Többkulcsos adóemelés: kevesebb pénz maradna a dolgozóknál
A Tisza-csomag egyik legfontosabb eleme az egykulcsos személyi jövedelemadó rendszerének felszámolása lehet.
A jelenlegi 15 százalékos SZJA helyett többkulcsos adórendszer jöhetne, amelyben a magasabb keresetűek jóval nagyobb elvonással szembesülnének. A Tisza Párt által letagadott, korábban kiszivárgott elképzelések alapján 22 és 33 százalékos adókulcsok is megjelenhetnek. Ennek értelmében.
Már az átlagos jövedelműek is 22 százalék adót fizetnének a mostani 15 százalék helyett, de lenne egy 33 százalékos kulcs is, amelyet a bruttó 1.250.000 forint felett keresők fizetnének. Ez több százezres vagy - például a szakorvosoknál - milliós évi jövedelemveszteséget jelentene a munkavállalók többségénél.
Ez volt az a felvetés, amelynek kapcsán Tarr Zoltán még tavaly nyáron úgy nyilatkozott, nem mondhatják el, hogy mire készülnek, különben megbuknának. Vagyis szerinte nem lehet igazat mondani ezügyben az embereknek- ez a gondolat pedig egybevág Radnai Márk szavaival, aki szerint a politikában nem lehet mindig igazat mondani, és "el fognak múlni a mézeshetek".2
Vége lehet a most ismert családtámogatási rendszernek
A Tisza tervei nemcsak a kereseteket, hanem a családtámogatási rendszert is érinthetik.
Az eddig megismert elképzelések alapján veszélybe kerülhetnek az anyáknak járó adókedvezmények, és szűkülhet a családokat segítő adórendszer is. A családi adókedvezményt 30-50 százalékkal csökkentenék, a gyedet teljesen eltörölnék. Mindkét lépést élőben tesztelték már a társadalmon a baloldali kormányok: a családi adókedvezményt a Gyurcsány–Bajnai-rezsim alatt törölték el, a gyedet pedig a Bokros-csomag keretei között szüntették meg.
A támogatások eltörlésének szándéka pedig a Tisza Párt esetében sem újkeletű dolog, ahogy az Ellenpont nyilvánosságra hozta, Surányi a rákosmenti Tisza-fórumon elmondta az anyák adómentességéről, hogy szerinte a választás után a kormánynak "azonnal hozzá kell fognia ennek a szerkezetnek a változtatásához". Ezeket pedig megismételte néhány nappal ezelőtt a 24.hu-n.
A megszorítások másik kulcseleme a vállalkozások nagyobb megadóztatása lehet, ahogy arról Surányi György is beszélt.