Ellenpont

Hajdu Márton

A leglátványosabb példa Hajdu Márton Ádám, aki a Tisza tervei szerint a külügyi bizottságot vezetné. Hajdu- ellentétben a tiszás képviselők nagyobbik részével- nem a semmiből érkezett a párt nemzetközi csapatába: hosszú éveken át dolgozott az Európai Unió intézményrendszerében. A LinkedIN-en közzétett életrajzából jól látszik, hogy közel két évtizedet húzott le a brüsszeli bürokráciában.

A Gyurcsány-korszakban került ki Brüsszelbe, 2005 óta dolgozott az Európai Unióban, és a legmagasabb szintű feladatokat látta el az Európai Bizottságnál. EU-s karrierjét a DG Competition Pénzügyi Válság Munkacsoportjának ügykezelőjeként kezdte, majd pályáját a 2011-es a magyar EU-elnökség szóvivőjeként és a Magyar Állandó Képviseletnél folytatta.

2020-ban ért fel uniós pályafutásának csúcsára, amikor is a brüsszeli bürokrácia legmagasabb szintjére, az Európai Bizottság Főtitkárságára került. Itt személyesen Von der Leyen bizottsági elnöknek dolgozott: a bizottsági eligazítások, tájékoztatások, "briefek" koordinálásáért felelt.

Mindez azt jelenti, hogy belülről ismeri az Európai Bizottság politikai és intézményi működését. Innen került 2024 szeptemberében a Tisza európai parlamenti frakciójához, Tarr Zoltán mellé, aki Magyar Péter meghosszabbított kezeként funkcionált Brüsszelben.

Hogy éppen Hajdut nevezik a külügyi bizottság élére üzenetértékű: a magyar Országgyűlés külügyi munkáját vezető politikus baloldalról és Ursula von der Leyen stábjából érkezik.¹

Ruzsa Diána

A Ruzsa-család régóta szereplője a pécsi politikai életnek, hiszen az idősebb Ruzsa Csaba korábban MSZMP-s volt, fia, Ruzsa Csaba pedig MSZP-közeli közéleti szereplőként, alpolgármesterként vált ismertté. Ezúttal azonban a család újabb tagját dobják be a politikai mélyvízbe, Ruzsa Diána az egészségügyi bizottság elnöke lehet az Országgyűlésben.

A család mindig megpróbált a hatalom közelébe férkőzni, Ruzsa Diána édesapjának, Ruzsa Csabának birtokában lévő Dél-Dunántúli Regionális Foglalkozás-egészségügyi Központ Kft. a Fidesz-kormány idején nyert el a belvárosi, Széchenyi tér feletti Árkádia Hotel kapacitásbővítésére és szolgáltatásfejlesztésére 209 millió forint közpénzt. Ennek a cégnek az akkori sajtóhírek szerint a mostani tiszás jelölt volt a vezetője. Az pedig külön érdekes, hogy a Fidesz-ellenes HVG írta meg, hogy "az eredetileg kétcsillagos szállodaként működő, nagyjából 140 millió forintot érő épületet az előző tulajdonos hagyta orvosára 2007-ben, amolyan paraszolvenciaként egy hasonló nagyságú bankbetéttel együtt". A lap azt is írta, az egyik rokon a hagyatéki eljárást akkor megtámadta, de – ahogy ez a történtekből is egyértelmű – nem járt sikerrel.²

Az ifjabb Ruzsa Csaba, már a baloldali városvezetés egyik kulcsfigurájaként vált ismertté. MSZP-hez köthető alpolgármesterként és az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) program egyik vezetőjeként a kritikusai szerint olyan rendszert épített ki, amely fenntarthatatlan terhet rótt Pécsre. Karrierje azonban a "jobboldali fordulat" után sem tört meg: a Pécsi Tudományegyetem gazdasági főigazgató-helyetteseként és stratégiai vezetőjeként talált utat magának, és még a sokat szidott egyetemi modellváltás során is képes volt az egyetemen maradni.³

Sopov Ildikó Éva

Az európai ügyek bizottságát vezető Sopov Ildikó Éva egy a politikánál is homályosabb világból, a máltai kriptobankok rendszeréből érkezett meg a Tisza Párthoz. A rendelkezésre álló információk szerint volt kollégája a máltai Financial Institutions Malta Association vezetője, amely pénzügyi intézményeket, fintechcégeket, e-money szereplőket és MiCA-szabályozás alá tartozó vállalkozásokat fog össze. A szálak között a blockchain.com is megjelenik.

Mindez azért érdekes, mert az európai pénzügyi szabályozás, a kriptoeszközök és a fintechvilág az elmúlt évek egyik legérzékenyebb uniós területévé vált. Ráadásul a Tisza Párttól nem állnak távol a nagy nemzetközi bankok: Magyar Péter pénzügyminisztere az a Kármán András lesz, aki az Erste Banktól tért vissza a politikába. Sopov pedig a bankvilág egy másik szektorából érkezik, rádadásul korábbi érdekképviseletisként. Adódik a kérdés, kinek az érdekei fognak ezután prioritást élvezni.

Csőszi Attila

Ha van létjogosultsága a vagyonvisszaszerzési hivatalnak és az elszámoltatásoknak, akkor a Tisza gazdasági és energetikai bizottságot vezető politikusa miatt lehet. Csőszi Attila ugyanis nemrég a kecskeméti Malom Center körüli botrány miatt került a figyelem középpontjába.

A kecskeméti bevásárlóközpont építése a 2000-es években civil tiltakozásokkal, ombudsmani vizsgálattal, ügyészségi eljárással és bírósági döntésekkel terhelt ügy volt. A beruházás engedélyezési eljárását Kecskemét akkori jegyzője, Peredi Katalin folytatta le. Az ombudsman a korabeli beszámolók szerint azt kérte tőle, állíttassa le az építkezést, majd jelentse be elfogultságát, mert az ügy tárgyilagos megítélése tőle nem várható el. A történethez az is hozzátartozik, hogy az önkormányzat olyan területet cserélt el a beruházóval, amely forgalomképtelen volt, a közgyűlés döntését pedig később bíróság helyezte hatályon kívül.

Csőszi Attila azért fontos ebben az ügyben, mert az egyik érintett telken működő HBH étterem ügyvezetője volt. A Csőszi és Társa Kft. 2003-ban tulajdonrészt szerzett az egyik vitatott ingatlanban, majd a cég vagyoni helyzete látványosan javult. A nyilvános beszámolók szerint a társaság saját tőkéje 2004-ben hárommillió forint volt, 2008 végére viszont csaknem 170 millió forintra nőtt.

Csőszi maga is beszélt arról egy korabeli újságcikkben, hogy a beruházás számukra kedvező lehet, mert a megépülő kereskedelmi és szórakoztató központban több vendéglátóegységük is helyet kaphat. Vagyis Csőszinek közvetlenül érdekében állhatott a botrányos építkezés keresztülvitele.⁴

Sasi-Nagy Edit

Sasi-Nagy Edit, a mentelmi bizottság leendő vezetője kifejezetten érdekes választás a képviselők védettségét felülvizsgáló munkacsoport élén, ő ugyanis nem új a politikai világban: a szocialista minisztériumi rendszert végigjárva került a Tisza Pártba.

Sasi-Nagy Edit 2006-ban a suliNova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Kht.-nál bukkant fel ügyvezetői titkárságvezetőként. A szervezetet az SZDSZ-es Magyar Bálint vezette Oktatási Minisztérium hozta létre 2004-ben, hivatalosan oktatási programok kidolgozására és pedagógus-továbbképzésre. A Magyar Nemzet tudósítása szerint miközben a szabad demokrata irányítású Oktatási Minisztérium sorban csökkentette a létfontosságú programok támogatását, egyes intézmények luxuskörülmények között működhettek. A Sulinova Kht.-ben például csak a bérekre 400 milliót költöttek évente, (2004-ben- a szerk.) 11 igazgatójuk pedig szolgálati gépkocsit is használhatott.

A Sulinova körül azonban már működése idején komoly kritikák jelentek meg. A korabeli beszámolók szerint miközben az oktatási tárca több fontos program támogatását csökkentette, a Sulinova jelentős összegeket költött bérekre és vezetői juttatásokra. Eközben túlárazva készítettek silyán minőségű, öszeollózott tankönyveket.⁵ A szervezet működését még baloldali politikusok is bírálták, mondván, olyan feladatokat vittek ki oda, amelyeket a minisztériumon belül is el lehetett volna végezni. Nem véletlen, hogy a szervezetről még az akkori, szocialista kormányoldalon is úgy vélekedtek, mint olyan közpénzszivattyú, amely az SZDSZ-es érdekkörök kiszolgálására jött létre.⁶

A parlamenti munka érdemi részét végző bizottságok elnöki székeit tehát olyan emberek kapták meg, akik jórészt a baloldalhoz, vagy a nemzetközi hálózatokhoz való erős kötődésükkel tűnnek ki a Tisza Párt egyébként ismeretlen képviselői közül. A rendszerváltásról és megtisztulásról beszélő Magyar Péter pedig ezekkel az emberekkel a kulcspozíciókban készül a kétharmados jogalkotói tevékenységre.

Ursula von der Leyen brüsszeli emberétől az SZDSZ egykori minisztériumi botrányának szereplőjéig: ők lesznek a Tisza Párt bizottsági elnökei a parlamentben

Hajdu Márton

Ruzsa Diána

Sopov Ildikó Éva

Csőszi Attila

Sasi-Nagy Edit