- Az európai biztonsági helyzet romlása élénk vitát váltott ki a sorkatonaság esetleges visszaállításáról, Horvátországban 17 év után most határoztak a sorkötelezettség újbóli bevezetéséről;
- Vezető német politikusok minden oldalról, köztük Friedrich Merz, Olaf Scholz vagy Boris Pistorius és Frank-Walter Steinmeier elnök is támogatóan nyilatkoztak a kötelező katonai szolgálat intézményéről;
- Maga Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kérte fel a volt finn elnököt, Sauli Niinistőt egy átfogó védelmi jelentés elkészítésére, melyben a "finn modell", benne a teljes hadkötelezettség is "legjobb gyakorlat"-ként szerepel;
- A finn totális védelem koncepciója a hadkötelezettség mellett a középiskolások bevonásának kísérletét is magában foglalja, nemtől függetlenül – von der Leyen személyesen is kijelentette, hogy "finnebbnek kell lennünk a finneknél".
- A jelentést később az ún. "fehér könyv"-be is beemelték, amit márciusban az Európai Parlament közel kétharmados többséggel fogadott el, közte az Európai Néppárttal. A Fidesz a határozat ellen szavazott, a Tisza Párt tartózkodott – Magyar Péter pedig azt állította, az előterjesztésen szereplő aláírását odahamisították, vizsgálatról beszélt ezügyben, azonban azóta nagy a csönd.
Német politikusok a sorkötelezettség mellett
"Nem, Manfred Weber nem akar az egész EU-ra kiterjedő kötelező katonai szolgálatot bevezetni." – írta csúsztatva a Lakmusz még 2024 májusában, azt pedig az uniós vezetők következetesen tagadták, hogy az Európai Néppárt elnöke ilyen kijelentést tett volna.1
Weber talán pont nem. Ahogy a Tényellenőr levezette, a valóságban ugyanakkor évek óta élénk vita folyik arról, hogy a sorkatonaságot visszaállítsák-e Németországban, és olyan politikusok érveltek már a sorkötelezettség visszaállítása mellett, mint a CDU-s német kancellár, Friedrich Merz. A hadseregben tapasztalható személyzeti hiányra utalva a kancellár azt mondta, hogy több katonára van szükség.
Ezért jogos a svéd modell bevezetéséről szóló vita. (…) Ott minden fiatal férfit és nőt megvizsgálnak.
– említette Merz.2
Rácsatlakozva szólalt fel a frakcióvezető Jens Spahn és az egykori védelmi miniszter, Annegret Kramp-Karrenbauer. Merz kancellár mellett ő is a helyeslően említette meg a nők besorozását "a svéd modell szerint".3
A CSU is partner a mozgósításban: többek között Boris Pistorius szociáldemokrata német védelmi miniszter és Thomas Erndl, a német parlament védelmi bizottságának CSU-s tagja is többször felszólalt a kötelező katonai szolgálat visszavezetésével kapcsolatban.4
Friedrich Merz békepárti elkötelezettsége megkérdőjelezhető: az idén megválasztott kancellár 2016 és 2020 között a Blackrock németországi felügyelőbizottságának elnöke volt. A Blackrock befektetési alap több vonalon is kötődik Ukrajnához: a Rheinmetallon keresztül a fegyvergyártásban, a DuPont és Bayer (egykori Monsanto) vegyipari óriásokon keresztül pedig a termőföldekben is érdekelt volt.5
Scholz szerint szükséges a meggyőzés
Az előző kancellár, Olaf Scholz szerint is törekedni kell, hogy elegendő embert győzzenek meg a Bundeswehrben töltött szolgálat választásáról önkéntes alapon. Scholz a sorkatonaság bevezetését tartja "a régóta elhanyagolt védelmi képességek megerősítésének egy másik lehetséges módjának".6
A német elnök is a sorkatonaság mellett
A Tényellenőr előző gyűjtései óta sem lanyhult a németek hevülete: maga Frank-Walter Steinmeier német köztársasági elnök buzdított 2025 júliusában az általános sorkatonaság visszaállításáról szóló országos vitára – "reménykedve egy pozitív végkimenetelben" –, hangsúlyozva, hogy Berlinnek meg kell erősítenie fegyveres erőit az Európában eszkalálódó biztonsági fenyegetések közepette. 7
Én az általános sorkatonaság pártján állok, mert úgy vélem, hogy Európa változó biztonsági helyzete, az a tény, hogy háború zajlik, és az ebből levont következtetések, hogy jobban megvédjük magunkat, megkövetelik a Bundeswehr személyi állományának adaptálását
- mondta.
Az EU-tagállamok közül kilenc ország (Ausztria, Ciprus, Dánia, Finnország, Görögország, Svédország, Észtország, Lettország és Litvánia) meghatározott időtartamú sorkatonai szolgálatot ír elő – Finnországban ez szereptől függően 5 és fél hónaptól 11 és fél hónapig terjed.8 Horvátország idén hagyta jóvá 17 évnyi szünet után a kötelező szolgálat újbóli bevezetését.9
Ursula von der Leyen maga kérte a képességek felmérését
Kevesebbet forgott a hazai sajtóban, de személyesen az Európai Bizottság elnöke és Josep Borrell alelnök kérte fel 2024 márciusában Sauli Niinistö volt finn elnököt a "Biztonságosabb együtt – Európa polgári és katonai felkészültségének és készültségének megerősítése" című jelentés elkészítésére. Az időközben elkészült felmérés felvázolja, hogyan javíthatjk az EU és tagállamai a polgári és védelmi felkészültséget. Elemzi a geopolitikai helyzetet, megvizsgálja a kihívásokat és ajánlásokat is tesz. Érdekesség, hogy a 2023-as finn NATO-csatlakozást is aláíró10 Niinistö a jelentés összeállításáért a hivatalos válasz szerint nem részesült külön díjazásban.11

A sorkatonaság mint "legjobb gyakorlat"
A 164 oldalas anyag12 többek között "felvázolja azokat a mechanizmusokat, amelyek biztosítják, hogy a polgári és katonai képességek képesek legyenek kezelni a mai és a jövőbeli válságokat, és jól koordináltak legyenek".13
Emellett a tagállamok közötti strukturált eszmecserék segíthetnének azonosítani a nemzeti szolgálati és sorkatonai modellek, oktatási programok, működőképes tartalékrendszerek kiépítése stb. terén a legjobb gyakorlatokat, amelyek inspirációul szolgálhatnak másoknak, potenciálisan átvihetők, és tovább támogathatók EU-s szinten.14
Felmerül, hogy ez véletlenül nem egy közös, európai sorkatonai rendszer felé vezető út első lépése lehet-e?
A lakossági támogatásra hivatkoznak
A jelentés többször is nyíltan említi a sorozást (conscription) a tagországok "legjobb gyakorlat"-aival összefüggésben (20. oldal), a 78. oldalon pedig részletesen taglalja, hogy hány országban növekszik a sorkötelesség visszaállításának lakossági támogatottsága. Franciaországban például az idézett felmérés szerint 66 százalék sajnálja a kötelező katonai szolgálat eltörlését, Németországban pedig a válaszadók 77%-a támogatja, hogy a fiataloknak vagy egy évet a fegyveres erőknél, vagy a szociális szektorban kelljen szolgálniuk.15

Von der Leyen szerint finnebbnek kell lennünk a finneknél
Az anyagban hangsúlyosan előkerül a totális védelem finn koncepciója, de mit jelent ez? Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke egyértelműen ráerősített 2024-es finnországi látogatásán:
Finnebbnek kellene lennünk a biztonság terén. Sokat tanulhatunk Finnországtól és a finn felkészültség modelljétől a társadalom minden szintjén.16
A finn modellben a kiskorúakat is be szeretnék vonni
Janne Kuusela, a finn védelmi minisztérium védelmi politikai osztályának főigazgatója részletesebben is megosztotta az országos modell kiemelt pontjait. Finnországban a védelem fejlesztése fenyegetésalapú: a teljes védelem nem csak a védelmi erők vagy a hatóságok fellépését foglalja magában – ez egy egész nemzet erőfeszítése.
Érdekesebb elemei:
- Általános hadkötelezettség;
- Egy új típusú tevékenység kísérleti programját is előkészítik, amely a középiskolák és a szakiskolák tanulóinak bevonására szolgál;
- A fiatalok fontos célcsoportot képviselnek, és létfontosságú, hogy minden nemet elérjenek, még mielőtt elérnék a hadkötelezettségi kort.17
A Niinistö-jelentést a "fehér könyv"-be emelték be
A Niinistö-jelentésnek aztán több elemét nevesítve is felhasználták Strasbourgban a később több okból is nagy vihart kavart, az EU védelempolitikai "fehér könyvéről" szóló 2025. márciusi vitán és szavazáson. Ezek az alábbiak:
- 33. javasolja különösen a Niinistö-jelentés azon ajánlásait, amelyek célja, hogy hogy a polgárokat képessé tegyék egy reziliensebb, vagyis ellenállóbb társadalom kialakítására, és amelyeket a totális védelem finn koncepciója ihletett;
- 78. üdvözli a közelmúltbeli Niinistö-jelentésben az európai védelem finanszírozásával kapcsolatban tett javaslatokat; támogatja egy védelmi Európa-eszköz és egy biztonsági Európa-eszköz létrehozását;18
A Fidesz ellene szavazott, a Tisza tartózkodott
Emlékszünk, ez volt az a márciusi strasbourgi szavazás és határozat, amelyre Magyar Péter neve is rejtélyes körülmények között "felkerült" előterjesztőként. Roberta Metsola, az Európa Parlament elnöke aztán sietve jelezte, hogy csak hibáról volt szó (ez a bejelentés mindössze azon alapult, hogy a botrány kirobbanása után a Néppárt ezt állította) – Magyar pedig egyenesen Dömötör Csabát és a Fidesz delegációját gyanúsította meg azzal, hogy aláhamisították aláírását. Számos cikk írt viszont arról, hogy nem kerülhetett véletlenül Magyar neve kezdeményezőként a dokumentumra - Magyar pedig vizsgálatról, sőt, nyomozásról beszélt akkor, mostanra viszont már hallgat az ügyben.
A hivatalos jegyzőkönyvekbe mindenesetre már csak az került, hogy az EP 63 százalékos többséggel elfogadta a könyvet – közte az EPP és Manfred Weber, valamint a Tisza gyűlésén szövetségesként felszólaló lengyel Michał Wawrykiewicz is. A Tisza Párt végül tartózkodott (vagyis a javaslat ellen sem szavazott)– a Fidesz és a Patrióták frakciója ugyanakkor egységesen elutasította az állásfoglalást, benne "a totális védelem finn koncepciójá"-t is.19
Teljes hadkötelezettség a sorok között
Összességében jól látható, hogy az EU-n belül egyre hangsúlyosabbá válik a védelmi képességek erősítésének és a társadalmi bevonás növelésének kérdése, amelynek egyik lehetséges elemeként a sorkatonaság visszaállítását is mérlegelik. A Niinistö-jelentés és az azt felhasználó "fehér könyv" egyértelműen rámutat a finn "totális védelem" koncepciójának megvalósíthatóságára és a lakosság növekvő támogatására. Bár jelenleg a határozat a tagállamok közötti eszmecsere részeként emlegeti a "legjobb gyakorlatok"-at, a központosítás irányába mutatnak az átfogó EU-s törekvések.
- 1https://tenyellenor.hu/sorkatonasag-es-fegyverkezes-europaban
- 2https://www.sueddeutsche.de/politik/verteidigung-merz-offen-fuer-debatte-ueber-eu-buerger-als-bundeswehrsoldaten-dpa.urn-newsml-dpa-com-20090101-240124-99-726740
- 3https://www.zeit.de/news/2024-01/24/merz-offen-fuer-debatte-ueber-eu-buerger-als-bundeswehrsoldaten
- 4https://tenyellenor.hu/egyre-tobb-nemet-vezeto-szeretne-visszaallitani-a-sorkatonasagot
- 5https://tenyellenor.hu/kik-nyernek-az-orosz-ukran-haborun
- 6https://www.swissinfo.ch/eng/germany-needs-strong-military-recruitment%2C-scholz-says-in-conscription-debate/77514512
- 7https://ifpnews.com/german-president-urges-universal-military-conscription/
- 8https://www.europarl.europa.eu/RegData/etudes/BRIE/2025/769541/EPRS_BRI(2025)769541_EN.pdf
- 9https://www.croatiaweek.com/what-to-know-about-croatias-new-mandatory-military-training/
- 10https://www.presidentti.fi/niinisto/en/news/the-president-of-the-republic-of-finland-decides-on-finlands-accession-to-nato/index.html
- 11https://www.europarl.europa.eu/doceo/document/E-10-2025-000545-ASW_EN.html
- 12https://commission.europa.eu/document/download/5bb2881f-9e29-42f2-8b77-8739b19d047c_en?filename=2024_Niinisto-report_Book_VF.pdf
- 13https://www.coe-civ.eu/kh/safer-together-strengthening-europes-civilian-and-military-preparedness-and-readiness
- 14https://commission.europa.eu/document/download/5bb2881f-9e29-42f2-8b77-8739b19d047c_en?filename=2024_Niinisto-report_Book_VF.pdf (85. o.)
- 15https://commission.europa.eu/document/download/5bb2881f-9e29-42f2-8b77-8739b19d047c_en?filename=2024_Niinisto-report_Book_VF.pdf ; 78. o.
- 16https://yle.fi/a/74-20084550
- 17https://helsinkisecurityforum.fi/news/finns-understand-that-everyone-has-a-role-to-play-hsf-interview-with-janne-kuusela-on-finnish-total-defence/
- 18https://www.europarl.europa.eu/doceo/document/TA-10-2025-0034_HU.html
- 19https://howtheyvote.eu/votes/172867